Baranyi Krisztina: Orbán a szabad sajtót bojkottálja, én az agitprop termékeket

Tóth Ákos | 2022.11.12. 09:00

Olvasási idő kb. 15 perc

Baranyi Krisztina nem volt hajlandó válaszolni a Pesti Srácok munkatársának kérdéseire élő adásban. Azt reméli, hogy ennek a döntésnek lesz haszna, mert világossá kell tenni a különbséget a szabad sajtó és az agitációs propaganda között. A Jelennek adott interjúban azt is elárulja, hogy újra elindul Ferencváros polgármesteri posztjáért.

Megviselte az a botrány, amely akkor robbant ki, amikor nem volt hajlandó válaszolni az ATV stúdiójában a Pesti Srácok munkatársának kérdéseire?

Megterhelőek voltak az elmúlt napok, de egyre inkább úgy érzem, hogy volt értelme mindennek, és talán lesz eredménye is.

Mi volt az értelme?

Az, hogy kiborult végre az, amiről mindenki érzi már hosszú-hosszú évek óta, hogy nincsen rendben, de különböző okokból ezt eddig soha senki nyilvánosan nem mondta ki. Mára eljutottunk odáig, hogy az agitációs propagandaeszközöket lényegében elfogadják a közbeszédben sajtótermékekként. Ez szerintem nagyon veszélyes folyamat, amit meg kell állítani, és talán a kiállásommal ezt a folyamatot még vissza lehet fordítani.

Nem lepte meg, hogy Fürjes Balázs államtitkár olyan érvrendszerrel támadt önnek, amelyből pontosan kiderül, hogy egyébként a kormány oldalán is tudják, miként kellene működnie a sajtónak, csak épp ezt magukra nézve nem feltétlenül tartják követendőnek?

Nem lepett meg, hiszen a Pesti Srácok is mindig ugyanezt az érvrendszert használja, azt, hogy nem én döntöm el, hogy ki az újságíró. Csakhogy ezek az ő szájukból hamisan csengő érvek, és attól, hogy papagájként ismétlik ezerszer és ezerszer, nem válnak igazzá sem a Pesti Srácok képviselőinek szájából, sem Fürjes Balázs szájából. A Pesti Srácok egyszerű agitációs propagandaeszköz, hiszen közpénzből, a mi pénzünkből, a sajtószabadság örve alatt politikai megrendeléseket teljesít, és a finanszírozók szolgálatában juttat el hamis és manipulált, gyakorta gyalázatos hangvételű üzeneteket a nyilvánosságba.

Nem kötelessége választott tisztségviselőként mindenkinek a kérdésére válaszolni?

Polgármesterként is megválogathatom, még a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által kiadott újságíró kódex szerint is, hogy kinek válaszolok.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Kötelesek-e válaszolni a politikusok újságíróknak?

Mi a különbség a független újságírás és a propagandamédia között?

Miért furcsa ez az önkormányzati ciklus?

Ki oldja meg hatékonyabban a problémákat: a kormány vagy az önkormányzatok?

Mennyi pénzt pazarolt el az előző fideszes városvezetés?

Ha az önkormányzatok tudnak fejlesztésre költeni, akkor igaza van a kormánynak, hogy van elég pénzük?

Miért javasolta, hogy a BKV álljon le demonstratívan egy fél napra?

Támogatja-e az előválasztást?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés