Migrációtól a szexualitásig: kézikönyv segíti a tanárokat az érzékeny témák feldolgozásában

| 2021.12.18. 12:56

Olvasási idő kb. 12 perc

A fiatalokat is foglalkoztatják a körülöttük lévő világ eseményei, és körükben is megjelenhetnek előítéletes és kirekesztő nézetek. Ezek ellen leginkább beszélgetéssel lehet fölvenni a küzdelmet, de nem mindegy, hogyan. A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány és a Political Capital kidolgozott egy kézikönyvet, amely ötleteket és módszertani támogatást ad a fiatalokkal foglalkozó szakembereknek az érzékeny társadalmi témák feldolgozásához. A kötet szerkesztőivel, Belinszky Annával és Hunyadi Bulcsúval beszélgettünk. 

Ez a tanároknak szóló kézikönyv nem előzmények nélküli, több civil szervezetnek is voltak korábban hasonló próbálkozásai, de ezek végül nem kerültek be az oktatás fő sodrába, mintha nem is léteznének. Ilyen előzmények után mi motiválta önöket egy újabb elkészítésében?

Belinszky Anna: A munkánk legelső fázisa épp az volt, hogy igyekeztünk feltérképezni a különböző társadalmi csoportokat képviselő civil szervezeteknél azt, hogy milyen már működő vagy épp valamiért feledésbe merült gyakorlat lelhető fel náluk. Egyszerre törekedtünk arra, hogy a kézikönyvben szereplő témákat kontextusba helyezzük, szakirodalmi háttérrel lássuk el, és módszertani anyagokat is társítsunk melléjük. Tehát nem csak egy-egy kiragadott kérdésre fókuszáltunk, a kiadvány inkább afféle ötlettár, hiszen segítséget is nyújtunk abban, hogy hová lehet fordulni bizonyos problémák esetén. Így sok olyan szervezetet is felsoroltunk, amelyeket szélcsendesebb időkben akár meg is lehetne hívni az iskolákba, hogy bemutassák a módszereiket. Szomorú, hogy ez a jelenlegi politikai légkörben nem magától értetődő gyakorlat.

A kézikönyv egy öt országra kiterjedő uniós projekt része. Volt a többiekkel valamiféle együttműködés?

Hunyadi Bulcsú: Ez valóban nemzetközi projekt, de a részvételünk alapvető feltétele az volt, hogy minden országban a nemzeti sajátosságokhoz alkalmazkodó kézikönyet készíthessünk. Az egyeztetés csak arra korlátozódott, hogy az öt érintett ország kialakítsa a három ernyőtémát, amelyek tükröződnek a könyvben, de aztán ezeken belül mindenki szabad kezet kapott.

De most a tanárok afféle szamizdatként nézik a pad alatt, amikor osztályfőnöki órát tartanak az ilyen típusú kiadványokat. Pedig fontos ez a tudás, mert ha egy pedagógus fölismeri az osztályában jelentkező konfliktust, ezek segítségével képes érdemben reagálni.

H.B.: Valóban, rengeteg hasonló kézikönyv van, de keveset tudni arról, hogy ki és mennyire használja ezeket. A másik gond abból fakad, hogy maga a problémahalmaz is szétaprózódott. A mi kötetünk annyit tesz hozzá a korábbiakhoz, hogy míg azok általában tematikusak, például csak a romákkal vagy az ­LMBTQ+ emberekkel kapcsolatos konfliktusokra fókuszálnak, addig ez nagyon sok témát átfog, és mindegyikhez nyújt mind elméleti hátteret, mind olyan módszertant, amelynek segítségével érdemben lehet beszélgetni ezekről az igazán érzékeny kérdésekről. A tanároknak nagyon eltérő igényeik vannak, de közös tapasztalatuk, hogy nagyon kevés idejük és energiájuk van ilyen kérdésekkel foglalkozni.

Ez a szerkesztésnél is szempont volt?

B.A.: Figyeltünk arra, hogy olyan gyakorlatokat szerepeltessünk a kötetben, amelyek működhetnek egy 45 perces foglalkozás kereteiben is. Ugyanakkor az ideális helyzet az volna, ha egy tanár megfelelő mennyiségű tanórát szánhatna arra, hogy ezeket a témákat a maguk mélységében kibontsa és megvitassa a diákokkal. Több olyan visszajelzést is kaptunk, hogy sokat jelent, ha a tanárok saját élményt is szerezhetnek ezekről a módszertani gyakorlatokról, kipróbálhatják őket és inspirációt nyerhetnek belőlük, és nem egy PDF-fájlt böngészve kell éjszakánként saját maguknak fölkészülniük. Épp ezért tervezzük azt is, hogy módszertani workshopokat szervezzünk, erre elég nagy igény mutatkozik.

Lehet tudni, hogy hány iskolában használják a kézikönyvet?

H.B.: Friss anyagról beszélünk, erről egyelőre nincsenek konkrét információink, inkább csak tanári visszajelzéseink vannak. Azok kedvezőek.

B.A.: Nyilvánvalóan mi is azokat a tanárokat érjük el elsősorban, akik eleve nyitottak arra, hogy az osztályaikban megvitassanak társadalmi témákat.

Megkeresték az oktatási kormányzatot?

H.B.: Egyelőre nem, de fontos kérdés, miként lehet eljutni az iskolákhoz.

Milyen témákat ölel föl a kötet, és egyáltalán, hogyan azonosították a speciálisan magyarországi témákat?

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Űrverseny 2.0: Amerika és Kína célba vette a Holdat

Krajczár Gyula

Többszöri halasztás után november 16-án Floridából útjára indult az Artemis I nevű Hold-misszió. Ezzel kezdetét vette a 2017-ben indult új amerikai Hold-program első űrbéli szakasza. A küldetésen még nem utazik ember, az Orion űrjárműben rengeteg szenzorral feljavított próbababák foglalnak helyet. A parancsnoki székben ülő test a Commander Moonikin Campos névre hallgat.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Megerősödtek a populisták Európában, de nem sikerült áttörniük

Tóth Ákos

Habár minden jel arra mutatott, hogy Európában számottevően megerősödnek a szélsőjobboldali és populista pártok, de nem valószínű, hogy ezek az erők az Európai Tanácsban blokkoló erőt tudnának képezni a jövőben – hangzott el a Political Capital (PC), a Friedrich-Ebert Alapítvány (FES) és a Jelen közös rendezvényén, ahol Kőváry Sólymos Karin, a Brnoi Egyetem doktori hallgatója és a Jan Kuciak Oknyomozó Alapítvány kutatója, valamint Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője elemezte a hagyományos pártok számára egyelőre nehezen kezelhető helyzetet a PC és a FES közös tanulmánya alapján, Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztőjének moderálásával.

Elolvasom
Keresés