Migrációtól a szexualitásig: kézikönyv segíti a tanárokat az érzékeny témák feldolgozásában

| 2021.12.18. 12:56

Olvasási idő kb. 12 perc

A fiatalokat is foglalkoztatják a körülöttük lévő világ eseményei, és körükben is megjelenhetnek előítéletes és kirekesztő nézetek. Ezek ellen leginkább beszélgetéssel lehet fölvenni a küzdelmet, de nem mindegy, hogyan. A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány és a Political Capital kidolgozott egy kézikönyvet, amely ötleteket és módszertani támogatást ad a fiatalokkal foglalkozó szakembereknek az érzékeny társadalmi témák feldolgozásához. A kötet szerkesztőivel, Belinszky Annával és Hunyadi Bulcsúval beszélgettünk. 

Ez a tanároknak szóló kézikönyv nem előzmények nélküli, több civil szervezetnek is voltak korábban hasonló próbálkozásai, de ezek végül nem kerültek be az oktatás fő sodrába, mintha nem is léteznének. Ilyen előzmények után mi motiválta önöket egy újabb elkészítésében?

Belinszky Anna: A munkánk legelső fázisa épp az volt, hogy igyekeztünk feltérképezni a különböző társadalmi csoportokat képviselő civil szervezeteknél azt, hogy milyen már működő vagy épp valamiért feledésbe merült gyakorlat lelhető fel náluk. Egyszerre törekedtünk arra, hogy a kézikönyvben szereplő témákat kontextusba helyezzük, szakirodalmi háttérrel lássuk el, és módszertani anyagokat is társítsunk melléjük. Tehát nem csak egy-egy kiragadott kérdésre fókuszáltunk, a kiadvány inkább afféle ötlettár, hiszen segítséget is nyújtunk abban, hogy hová lehet fordulni bizonyos problémák esetén. Így sok olyan szervezetet is felsoroltunk, amelyeket szélcsendesebb időkben akár meg is lehetne hívni az iskolákba, hogy bemutassák a módszereiket. Szomorú, hogy ez a jelenlegi politikai légkörben nem magától értetődő gyakorlat.

A kézikönyv egy öt országra kiterjedő uniós projekt része. Volt a többiekkel valamiféle együttműködés?

Hunyadi Bulcsú: Ez valóban nemzetközi projekt, de a részvételünk alapvető feltétele az volt, hogy minden országban a nemzeti sajátosságokhoz alkalmazkodó kézikönyet készíthessünk. Az egyeztetés csak arra korlátozódott, hogy az öt érintett ország kialakítsa a három ernyőtémát, amelyek tükröződnek a könyvben, de aztán ezeken belül mindenki szabad kezet kapott.

De most a tanárok afféle szamizdatként nézik a pad alatt, amikor osztályfőnöki órát tartanak az ilyen típusú kiadványokat. Pedig fontos ez a tudás, mert ha egy pedagógus fölismeri az osztályában jelentkező konfliktust, ezek segítségével képes érdemben reagálni.

H.B.: Valóban, rengeteg hasonló kézikönyv van, de keveset tudni arról, hogy ki és mennyire használja ezeket. A másik gond abból fakad, hogy maga a problémahalmaz is szétaprózódott. A mi kötetünk annyit tesz hozzá a korábbiakhoz, hogy míg azok általában tematikusak, például csak a romákkal vagy az ­LMBTQ+ emberekkel kapcsolatos konfliktusokra fókuszálnak, addig ez nagyon sok témát átfog, és mindegyikhez nyújt mind elméleti hátteret, mind olyan módszertant, amelynek segítségével érdemben lehet beszélgetni ezekről az igazán érzékeny kérdésekről. A tanároknak nagyon eltérő igényeik vannak, de közös tapasztalatuk, hogy nagyon kevés idejük és energiájuk van ilyen kérdésekkel foglalkozni.

Ez a szerkesztésnél is szempont volt?

B.A.: Figyeltünk arra, hogy olyan gyakorlatokat szerepeltessünk a kötetben, amelyek működhetnek egy 45 perces foglalkozás kereteiben is. Ugyanakkor az ideális helyzet az volna, ha egy tanár megfelelő mennyiségű tanórát szánhatna arra, hogy ezeket a témákat a maguk mélységében kibontsa és megvitassa a diákokkal. Több olyan visszajelzést is kaptunk, hogy sokat jelent, ha a tanárok saját élményt is szerezhetnek ezekről a módszertani gyakorlatokról, kipróbálhatják őket és inspirációt nyerhetnek belőlük, és nem egy PDF-fájlt böngészve kell éjszakánként saját maguknak fölkészülniük. Épp ezért tervezzük azt is, hogy módszertani workshopokat szervezzünk, erre elég nagy igény mutatkozik.

Lehet tudni, hogy hány iskolában használják a kézikönyvet?

H.B.: Friss anyagról beszélünk, erről egyelőre nincsenek konkrét információink, inkább csak tanári visszajelzéseink vannak. Azok kedvezőek.

B.A.: Nyilvánvalóan mi is azokat a tanárokat érjük el elsősorban, akik eleve nyitottak arra, hogy az osztályaikban megvitassanak társadalmi témákat.

Megkeresték az oktatási kormányzatot?

H.B.: Egyelőre nem, de fontos kérdés, miként lehet eljutni az iskolákhoz.

Milyen témákat ölel föl a kötet, és egyáltalán, hogyan azonosították a speciálisan magyarországi témákat?

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Fizess elő a Jelen online cikkeire,
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában

Krajczár Gyula

Szabó Barnabás

Hiába trükközik a KSH, az emberek 100 százalékos inflációt érzékelnek

Csak a kenyér több, mint 60 százalékkal drágult

Szabó Brigitta

Láng Zsuzsa

Cser-Palkovics András: Kulcskérdés, hogy megjöjjenek az EU-s pénzek

Energiacsúcs összehívását és a fűtési szezon végéig ársapka bevezetését kérik a kormánytól az önkormányzatok.

Tóth Ákos

Ónody-Molnár Dóra

Kvótát a magyar cigányságnak!

A faj szó átírását kezdeményezik a magyar joganyagban az Ámbédkar Technikum vezetői

Ónody-Molnár Dóra

Paul a pult mögött

McCartney, 3, 2, 1.

Benedek Szabolcs

Árnyékkormány angol és magyar módra

Őfelsége leghűségesebb ellenzéke

Szabó Barnabás

Mindenki hazaárulója

Eckhardt Tibor (1888-1972)

Révész Sándor

Vásárhelyi Mária

Ipsos: A magyarok tartanak a legjobban az áremelkedéstől

Többen hibáztatják a háborút, mint a kormányt

Lakner Zoltán

Lakner Zoltán

Tamás Ervin 

Folytatódik Iványi Gáborék zaklatása

A BM-ben nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Ónody-Molnár Dóra

Baljós tanévkezdés

Csak irracionális racionalizálás képzelhető el

Ónody-Molnár Dóra

Keresés