Bíró-Nagy András: A fideszes szavazók többsége is maradna az Unióban

Lakner Zoltán | 2021.08.24. 17:45

Olvasási idő kb. 16 perc

A Jelen podcast augusztus 13-i adásának szerkesztett változata.

Helytálló az az alapállítás, hogy a magyarok az uniós tagállamok körében az Európa-párti nemzetek közé tartoznak?

Ez teljes mértékben igaz. Bár nálunk nem annyira pozitív az EU megítélése, mint az e tekintetben éllovas íreknél, portugáloknál, vagy a balti országoknál – utóbbiak esetében az erős kötődés speciális geopolitikai helyzet, stratégiai meggyőződés eredménye is Oroszország közelsége miatt –, de Magyarországon is egyértelműen pozitív az összkép. Stabilan kétharmad fölött vagy akörül van az uniós tagság támogatottsága.

Vagyis a válaszadók kétharmada igent mondana arra a kérdésre, hogy legyünk-e az Unió tagjai?

Kétharmad alatti számot az elmúlt öt-tíz évben nem is láttam Magyarországon. Az EU imázsa még javult is itthon a járvány alatt – ezt az Eurobarometer félévente frissülő adataiból tudjuk –, az uniós válságkezelés, azon belül a helyreállítási alap létrehozása, a 2008-as megszorítással szemben a pénzbőség stratégiája kedvező visszhangot keltett Magyarországon is.

Más országokban is inkább pozitívnak látták az uniónak a járványhelyzetben nyújtott teljesítményét?

Vannak olyan országok, ahol pozitívabban látták, és mi közéjük tartozunk, de e tekintetben megosztott a kontinens.

Mi a tartalma a hazai, eszerint továbbra is túlnyomóan uniópárti érzületnek? Mit látunk az Unió előnyének?

Jó ideje nincs már szó eufóriáról az Európa-párti véleménycsoporton belül sem, inkább mérsékelten pozitív a hozzáállás. Nem EU-rajongást, hanem egy viszonylag pragmatikus pozitív attitűdöt mutatnak az adatok. Azt is tudjuk, hogy jórészt materiális értékekre épül ez a viszonyulás. Amikor arra kérdezünk, miket tartanak a magyarok az EU legnagyobb előnyeinek, toronymagasan az uniós támogatásokat és ezáltal a gazdasági előrelépés lehetőségét emelik ki. Második helyen, nagyon leszakadva következik a szabad mozgás, ami magában foglalja a szabad munkavállalás lehetőségét, a szabad tanulást, az Erasmus lehetőségét és az útlevél nélküli utazást.

A szabad nyaralást.

Igen, azt. A magyarok 80 százaléka gondolja, hogy a tagságunk pozitív hatással van a gazdaság fejlődésére. Ez a következő időszak szempontjából is fontos, mivel a jelenlegi kormány és az uniós intézmények közti viták miatt az uniós pénzek is veszélybe kerültek, s ennek hatása lehet a magyar politikára és a közvéleményre.

Más országokban szignifikánsan eltérő elemekre épül a lakosság viszonya az Európai Unióhoz?

Jelenleg is zajlik egy komoly gondolkodási folyamat az EU lehetséges reformjáról, s ehhez kapcsolódóan készülnek átfogó kutatások, amelyekből pontosan látjuk, hogy a nyugat- és észak-európai országok körében a demokrácia, a jogállam, az emberi jogok érvényesülése kiemelkedően fontos, amelyeknek a biztosítékát az EU-ban látják. Az újabb, zömében 2004-ben felvett keleti tagállamokban, valamint a déli tagállamokban élők számára az EU gazdasági ereje, az általa kínált, potenciálisan elérhető életszínvonal a meghatározó.

A jövőt is ennyire eltérően közelítik meg?

Az Európai Unió előtt álló kihívások megítélésében együtt mozog Észak- és Nyugat-Európa, nekik a klímaváltozás, a környezetvédelem, a zöld ügyek, a legfontosabbak. Svédországban kiemelkedően magas számokat látunk a klímakérdések fontosságánál. Ami viszont érdekes, ha egy kicsit közelítünk a visegrádi négyek felé, hogy közülük három ország, a lengyelek kivételével, a terrorizmus megfékezését tartja az Unió előtt álló legnagyobb kihívásnak. Délen az egészségügyi kockázatok hosszú távon is a legfontosabb uniós kihívások, s ez valószínűleg már a járvány következménye: a Covid által az első hullámban leginkább telibe talált országokban, Olaszországban és Spanyolországban mondták a legtöbben, hogy az egészségügyi kockázat a legnagyobb kihívás.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés