A Jelen podcast augusztus 13-i adásának szerkesztett változata.

Helytálló az az alapállítás, hogy a magyarok az uniós tagállamok körében az Európa-párti nemzetek közé tartoznak?

Ez teljes mértékben igaz. Bár nálunk nem annyira pozitív az EU megítélése, mint az e tekintetben éllovas íreknél, portugáloknál, vagy a balti országoknál – utóbbiak esetében az erős kötődés speciális geopolitikai helyzet, stratégiai meggyőződés eredménye is Oroszország közelsége miatt –, de Magyarországon is egyértelműen pozitív az összkép. Stabilan kétharmad fölött vagy akörül van az uniós tagság támogatottsága.

Vagyis a válaszadók kétharmada igent mondana arra a kérdésre, hogy legyünk-e az Unió tagjai?

Kétharmad alatti számot az elmúlt öt-tíz évben nem is láttam Magyarországon. Az EU imázsa még javult is itthon a járvány alatt – ezt az Eurobarometer félévente frissülő adataiból tudjuk –, az uniós válságkezelés, azon belül a helyreállítási alap létrehozása, a 2008-as megszorítással szemben a pénzbőség stratégiája kedvező visszhangot keltett Magyarországon is.

Más országokban is inkább pozitívnak látták az uniónak a járványhelyzetben nyújtott teljesítményét?

Vannak olyan országok, ahol pozitívabban látták, és mi közéjük tartozunk, de e tekintetben megosztott a kontinens.

Mi a tartalma a hazai, eszerint továbbra is túlnyomóan uniópárti érzületnek? Mit látunk az Unió előnyének?

Jó ideje nincs már szó eufóriáról az Európa-párti véleménycsoporton belül sem, inkább mérsékelten pozitív a hozzáállás. Nem EU-rajongást, hanem egy viszonylag pragmatikus pozitív attitűdöt mutatnak az adatok. Azt is tudjuk, hogy jórészt materiális értékekre épül ez a viszonyulás. Amikor arra kérdezünk, miket tartanak a magyarok az EU legnagyobb előnyeinek, toronymagasan az uniós támogatásokat és ezáltal a gazdasági előrelépés lehetőségét emelik ki. Második helyen, nagyon leszakadva következik a szabad mozgás, ami magában foglalja a szabad munkavállalás lehetőségét, a szabad tanulást, az Erasmus lehetőségét és az útlevél nélküli utazást.

A szabad nyaralást.

Igen, azt. A magyarok 80 százaléka gondolja, hogy a tagságunk pozitív hatással van a gazdaság fejlődésére. Ez a következő időszak szempontjából is fontos, mivel a jelenlegi kormány és az uniós intézmények közti viták miatt az uniós pénzek is veszélybe kerültek, s ennek hatása lehet a magyar politikára és a közvéleményre.

Más országokban szignifikánsan eltérő elemekre épül a lakosság viszonya az Európai Unióhoz?

Jelenleg is zajlik egy komoly gondolkodási folyamat az EU lehetséges reformjáról, s ehhez kapcsolódóan készülnek átfogó kutatások, amelyekből pontosan látjuk, hogy a nyugat- és észak-európai országok körében a demokrácia, a jogállam, az emberi jogok érvényesülése kiemelkedően fontos, amelyeknek a biztosítékát az EU-ban látják. Az újabb, zömében 2004-ben felvett keleti tagállamokban, valamint a déli tagállamokban élők számára az EU gazdasági ereje, az általa kínált, potenciálisan elérhető életszínvonal a meghatározó.

A jövőt is ennyire eltérően közelítik meg?

Az Európai Unió előtt álló kihívások megítélésében együtt mozog Észak- és Nyugat-Európa, nekik a klímaváltozás, a környezetvédelem, a zöld ügyek, a legfontosabbak. Svédországban kiemelkedően magas számokat látunk a klímakérdések fontosságánál. Ami viszont érdekes, ha egy kicsit közelítünk a visegrádi négyek felé, hogy közülük három ország, a lengyelek kivételével, a terrorizmus megfékezését tartja az Unió előtt álló legnagyobb kihívásnak. Délen az egészségügyi kockázatok hosszú távon is a legfontosabb uniós kihívások, s ez valószínűleg már a járvány következménye: a Covid által az első hullámban leginkább telibe talált országokban, Olaszországban és Spanyolországban mondták a legtöbben, hogy az egészségügyi kockázat a legnagyobb kihívás.