Bodnár Zoltán: Kártyavárként omlik össze Orbán gazdaságpolitikája

Szabó Brigitta | 2022.10.12. 09:50

Olvasási idő kb. 15 perc

A nemzetközi pénzügyi befektetők bizalomvesztése egyértelműen látszik abból, hogy hiába történnek kormányzati intézkedések, akár költségvetési megszorítás, akár jegybanki kamatemelés, a piac megítélése szerint a kormány és a jegybank sodródik a folyamatokkal, és halvány fogalmuk nincs arról, hogy mit kellene csinálni. Az év elején a lengyel és a cseh jegybanknak elhitték, hogy amint támadás éri a valutájukat, azonnal és mindenáron beavatkoznak, megvédik azt, az MNB ezt nem mondta, nem üzente. Nem volt hozzá elég devizatartaléka, másrészt el sem hitték volna neki, hiszen mindenki látja a számokat – mondta lapunknak Bodnár Zoltán jogász, volt MNB alelnök.

Mi a valódi jelentése annak, hogy a cégek euróban és dollárban is megfizethetik a társasági és az iparűzési adót? Varga Mihály pénzügyminiszter szerint adókönnyítésről van szó.

Nagyon kedves gesztus volna a kormány részéről, ha valóban erről lenne szó. Szerintem annak beismerését jelenti, hogy komoly bajok vannak a folyó fizetési mérleggel és a devizatartalékkal. Éppen azt nézzük végig, ahogy kártyavárként omlik össze az Orbán-Matolcsy-féle új magyar unortodox gazdaságpolitika felépítménye.

Mennyi devizatartaléka van Magyarországnak?

Szeptember végén a júliusi adatokat látjuk, e szerint 36 milliárd euró.

És az elég? Mire elég?

Az IMF által alkalmazott metodika azt mondja, hogy minimum a következő egy évben lejáró adósság finanszírozásához szükséges tartalékkal kell rendelkezni. Most úgy látszik, ez a feltétel teljesül. A másik alkalmazott megközelítés szerint a devizatartaléknak minimum három, de inkább hathavi importot kell fedeznie. Innen nézve már vannak problémák. Egyrészt azért, mert az import értéke az elmúlt három hónapban havi 12 milliárd, azaz összesen 36 milliárd euró körül volt, vagyis már a három havi feltételnek is éppen szűken felelne meg az ország devizatartaléka. Persze azt nem tudjuk, hogy mi történt szeptemberben az importban, vagy hogy érkezett-e bármilyen pénz az Európai Uniótól, de semmi jót nem feltételezek, vagyis arra számítok, hogy a következő hónapokban tovább fogy az ország devizatartaléka, és akkor már alatta lesz a három havi határnak. Részben ezt szeretnék kompenzálni azzal, hogy a vállalkozások devizában is fizethetik az adójukat.

Minden fillér számít?

Igen, és ez arra az időre emlékeztet, amikor az 1980-as évek elején, a különböző idegenforgalmi helyekről naponta gyűjtötték be a devizát azért, hogy az MNB fel tudja mutatni és fenn tudja tartani az ország fizetőképességét. Nem is szólva azokról a trükkökről, amelyek a fizetési értesítésekre vonatkozó telexek elakadását, elvesztését vagy elkallódását jelentették. Rendkívül kiélezett helyzetben vagyunk. Nem látszik olyan külső tényező, ami jelentősebb devizabeáramlást eredményezhetne.

Az Államadósság Kezelő Központ nyáron megemelte az erre az évre meghatározott devizakötvény-kibocsátási keretet, azaz engedi növekedni az ország ilyen típusú eladósodottságát. Ráadásul az elmúlt években már eleve szokatlanul nagy mennyiségű dollár- és eurókötvényt dobott piacra. Ez mit mutat?

Az elmúlt 12 év egyik pozitív eredménye volt, hogy a korábbi 60 százalékról 25 százalék alá ment le az adósságfinanszírozásban a külföldiek kezében lévő papírok értéke, vagyis ennyivel csökkent a devizakitettség. Matolcsy György jegybankelnök 2020 márciusában azt mondta, szerinte devizában eladósodni öngyilkosság, így kifejezetten tilos. Aztán jött a Covid. A bizonytalanság miatt az emberek elkezdték devizára átváltani a megtakarításaikat, ami veszélyes folyamatokat indított el, s a kormány belátta, hogy nagyon gyorsan fel kell tölteni a devizatartalékot.

2020-tól folyamatosak voltak a devizakötvény-kibocsátások, amelyek egyrészt a tartalék feltöltését szolgálták, másrészt arra is jók voltak, hogy Orbán Viktor 2020-ban úgy tudjon tárgyalni, vétóval fenyegetőzni a hétéves költségvetésről és a helyreállítási alapról, hogy azt mondhassa, nem kell az uniós pénz, ad nekünk a piac. Ám ez a fölényeskedés csak addig tartott, amíg el nem kezdett romlani a folyó fizetési mérleg (a beáramló és a kiáramló, külföldi valutában történt ügyletek egyenlege), s nem fordult negatívba. A romlásban leginkább a külkereskedelmi mérleg (a külfölddel folytatott áru- és szolgáltatás-forgalom, az export-kivitel és az import-behozatal egyenlege) hatása érvényesült, amely 2020-ban még egymilliárd eurós többletben volt, de idén júniusban viszont 1,3 milliárd eurós hiány mutatkozott.

Mi okozta ezt a fordulatot, ha azt tudjuk, hogy nem az orosz-ukrán háború?

Valóban, a kormányzati kommunikáció minden baj forrásaként a háborút jelöli meg, továbbá az Európai Unió által bevezetett szankciókat. Csak megjegyzem, Magyarország az összes szankciót megszavazta, másrészt a földgázra nincs európai uniós szankció, az olajra is majd csak január elsejétől, ami alól Magyarország felmentést kapott. Árnyalnám a képet annyival, hogy az orosz export a teljes magyar kivitel 1,5 százalékát teszi ki, következésképpen teljesen kizárt, hogyha ennyi kiesik, akkor az bármilyen szignifikáns hatással tud lenni a külkereskedelmi mérlegre.

Ukrajna esetében is hasonló a helyzet, az ukrán export 2,3 százaléka a teljes magyar exportnak. Vagyis sem a külkereskedelmi mérleg-, sem a fizetési mérleg romlásának nincs köze ahhoz, hogy háború van. Még azt lehetne mondani persze, hogy a gázárak változása jelentős hatás, de hát erre meg ugye az a helyes válasz, hogy az egész magyar import szerkezetében az ásványi anyagok, olaj, gáz, körülbelül kilenc százalékot tesznek ki, ami a drágulás miatt forintban 700-800 milliárdos plusz kiadást jelent. Szóval, máshol kell keresni a probléma forrását.

Hol?

Az elhibázott gazdaságpolitikában. Ahogy az MNB-ben elkeresztelték, a high pressure economy (magas nyomású gazdaság) arról szólt, hogy abban az időszakban, amikor a gazdaság a világgazdasági folyamatokkal összhangban egyébként is növekvő állapotban volt, a költségvetés és az állam a beruházások révén, a központi bank pedig likviditás-teremtéssel önti a pénzt a gazdaságba.

Az MNB körülbelül 11 ezer milliárd forintot nyomott ki a rendszerbe a növekedési hitelprogramokkal és a növekedési kötvényprogramokkal. Ezek részben a beruházási javak importját növelték, gépeket, berendezéseket vettek rajta. Másrészt, a választások előtti költekezés, a rendkívüli bérkiáramlás, az szja-visszatérítés főleg fogyasztásra ment. Ennek a fogyasztásnak legalább a háromnegyede pedig import javakat érintett. A külkereskedelmi mérleg tehát az állami beruházások, a jegybank által finanszírozott programokból megvalósuló beruházások, valamint az importtartalmú fogyasztás növekedése miatt romlott.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Mennyire súlyos a mai helyzet a Bokros-csomag időszakához képest?

Hogy áll a régió többi országa?

Hogyan lehetne megoldani a mostani válságot?

Mit csinálna pénzügyminiszterként?

Miért kell megállapodni az Unióval?

Milyen eszközzel csökkenthető a szociális válság?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés