Csőzik László: Gúzsba kötve táncolnak az önkormányzatok

A jelenlegi hatalmi berendezkedésben egy polgármester politikus is vagy inkább „csak” városvezető, városüzemeltető?

Az ókori görög demokrácia alapjai a poliszok, a városállamok voltak, tehát klasszikus értelemben a polgármesterek mindenképpen politikusnak tekinthetők.

Most kicsit távol állunk az ókori görög demokrácia alapjaitól.

Most van valamiféle meghasonlás. Normál időkben, ha valakit polgármesternek választanak, a helyi lakosok összességét képviseli, nem a központi pártpolitikát. Egy olyan pillanatban azonban, amikor a NER a harmadik ciklusát tölti és ellensúly jött létre a legutóbbi önkormányzati választásokon, az ellenzéki polgármesterek izgalmassá és fontossá váltak. Az országos politika óhatatlanul felemelt bennünket, elsősorban azért, mert a parlamenti ellenzéki politizálás terei és dimenziói korlátozottak. A helyzet csinált belőlünk politikust, mert alternatívát jelentünk. Ügyesen kell kommunikálni ebben a helyzetben, nem tehetjük meg ugyanis, hogy elidegenedünk azoktól a helyi választóktól, akik egyébként a Fideszre szavaztak, miként attól sem, hogy a településünk egészének érdekeit képviseljük. Fordítva is igaz, ha elvonások vannak, én mindig elmondom, hogy az intézkedés Érd egészét sújtja, azokat is, akik szeretik Orbán Viktort. Az ellenzéki polgármesterek közel hárommillió ember fölött gyakorolnak helyi közhatalmi jogköröket. Ez komoly erő az ellenzéki összefogás mögé.

Fotó: Bazánth Ivola

Az igény megfogalmazódott az ellenzéki önkormányzatokban az összefogásra, de a kormány újabb és újabb csapásokat mér a településekre, a lakosságra, ebben semmi nem akadályozza.

A kormány nem tudja, hogy kiköpjön vagy lenyeljen-e bennünket, hogy miként viszonyuljon az ellenzéki vezetésű önkormányzatokhoz. Volt egy tanulságos előjátéka a jelenlegi helyzetnek: 1998 és 2002 közt a Fidesz kormányozott, a főváros élén Demszky Gábor a harmadik ciklusát töltötte, és elkezdődött a négyes metró projekt. Orbán Viktor szembe ment Demszkyvel és anyagilag ellehetetlenítette a fővárost. Ez bumeránghatást váltott ki, aminek nagy szerepe volt abban, hogy 2002-ben kormányváltás történhetett. Ez számukra intő példa. Úgy érzem, hogy velünk, ellenzéki polgármesterekkel dekázgatnak, kóstolgatnak bennünket, mérik, hogy milyen lépés lenne megfelelő, de tudják, hogy ha túlmennek egy határon, kivívhatják az emberek haragját.

A Fidesznek megvan a győzelemhez szükséges szavazóbázisa. Mindenki más nyugodtan haragudhat.

Ez így van, ám azt is tudja a Fidesz, hogy azért veszített városokat legutóbb, mert helyben egységbe tudott állni az ellenzék. Városvezetőként egyébként azt látom, nem cél teljesen bedönteni, működésképtelenné tenni az ellenzéki önkormányzatokat sem.

Akkor mi a cél?

A Fidesz azon munkálkodik, hogy ne tudjunk eredményeket felmutatni. Semmit. Ennek érdekében az összes lehetőséget kiaknázza, amit a koronavírus-járvány teremt. Először elvonta az önkormányzatoktól a súlyadót, amely 40 százaléka eredetileg azért maradt a városoknál, hogy abból a pénzből végezzék az útkarbantartásokat. Érdnek az intézkedés 270 millió forint kiesést jelent. Ha azt mondta volna a kormány, hogy az önkormányzat ennyi pénzzel járuljon hozzá a járvány elleni küzdelemhez, azt mondom, nagyot nyelve, hogy rendben van. De arra, ami utána következett, csak a legsötétebb jelzők használhatók. A tetőpont a legújabb ötlet, a helyi iparűzési adó megfelezése a kis- és középvállalkozások esetében, amelyek nálunk 75-80 százalékát teszik ki az adóalanyoknak. Ha megvalósul a terv, Érd nagyjából egymilliárd forinttól búcsúzhat el. Nekünk, ellenzéki városvezetőknek, helyben, ebben a helyzetben is a legjobbat kell kihoznunk magunkból, hogy láttatni tudjuk a különbséget a helyi és az országos politika között.

Mire gondol?

Tisztességességre, becsületességre.

Hiszi, hogy a lakosság elkezdett különbséget tenni?

Egy része bizonyosan. Létezik ez a választói attitűd. Azt nem tudom, hogy eléri-e a többséget, de én nagyon érzékelem, hogy akik érdeklődnek a politika iránt, azok összevetnek, elemeznek, nyomon követnek ügyeket. Tehát összehasonlítási alapot jelentünk, mintát szolgáltatunk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy még több helyen az történjen, ami Egerben vagy Gödön. Az ellenzék belső politikai csatáinak nem eshet áldozatul egyetlen további helyi szövetség sem. Pláne, hogy a Fidesz célja szétzilálni az ellenzéki egységeket. Eredményeket kell felmutatni.

Érden sikerül?

A lakosság a nagyon kis dolgoknak is tud örülni.

Például?

Az iskola melletti járda felújításának, egy rég nem karbantartott park rendbetételének, egy szív alakú kupakgyűjtőnek vagy akár egy igényesebb karácsonyi díszfénynek. Ezek kis költséget jelentenek, de annál erősebb hangulatjavító hatásuk van. És az őszinte kommunikáció is ide tartozik. Az, hogy kiegyensúlyozottabbá, olvashatóbbá tettük a helyi újságot, a kerti hulladékot rendszeresen elszállíttatjuk, működik a közvilágítás, karbantartjuk az utakat. Meg tudtuk valósítani, hogy 23 utcát felújítottunk saját forrásból, töredékéért a korábbi áraknak. Az emberek nem feltétlenül stadionépítéseket várnak el.

Hárommillió emberről beszélt, akik nem kormánypárti városokban élnek. Nagy felelősség tehát, hogy hogyan tudnak élni a városvezetők a lehetőséggel. Működik az együttműködés, a közösen gondolkozás? Megkérdezte-e például Péterffy Attila, Pécs vezetője, a Megyei Jogú Városok Szövetsége alelnöke az ellenzéki polgármesterek álláspontját, mielőtt elment tárgyalni Orbán Viktor miniszterelnökhöz? Volt egy útmutatója, hogy miből nem engedhet, miben köthet kompromisszumot?

Péterffy Attila az MJVSZ alelnöként a nagyvárosok típusproblémáit ismertette. A legkomolyabb ügy az iparűzési adó felezése, de az erről szóló tárgyalások folyamatban vannak.

De egyeztetett önökkel?

Ezekben a kérdésekben olyan sokszor egyeztettünk az év második felében, mindenki számára ismert volt, mi a közös álláspont, mit érdemes és kell képviselni. Ott fejeződött be a tárgyalás, hogy a miniszterelnök azt ígérte, a 25 ezer fő alatti lélekszámú települések esetében általános kompenzáció lesz, fölötte, különösen a megyei jogú városokat illetően, egyenként ülnek le velünk egyeztetni. Ez januárban történik meg. Közben óhatatlanul felmerül bennünk a félelem, hogy mi lesz akkor, ha bizonyos településeket kiemelnek, esetleg megvesznek, nagy fejlesztési forrásokkal arra bírják rá a polgármestereket, hogy váljanak passzívakká az országos politikában. Csomó rémkép felmerül. Ezt elkerülendő, közösen akarunk fellépni. Ha egyesével, különböző forrásokkal eltérítenek egymástól bennünket, hallgatásra, kivonulásra kényszerítenek, akkor elmegy az együttműködés ereje. Ismerve a Fidesz ördögien kártékony taktikáit, ez könnyen előfordulhat.

Szóval nem volt közös álláspont kialakítás az egyeztetés előtt?

Nem kellett, mert egyértelmű, hogy az a cél, hogy a kormány térjen jobb belátásra, álljon el a javaslattól.

Van rá esély?

Hallani sem akar róla. A másik közös álláspont az volt, hogy mindenki kapjon teljes kompenzációt.

Ez is magától értetődő?

Igen.

De ezt is elvetette a kormány, hiszen egyesével akar tárgyalni a nagyobb városokkal.

Ahogy Péterffy Attila hozta a hírt, azonnal láttuk a veszélyeket, s most azon gondolkozunk, hogyan lehet egy valóban egységes fellépést kialakítani. Akár úgy is, hogy amikor egyenként tárgyalnak velünk, mindenki ugyanazt mondja. Azt gondolom, normatív alapon, egységes szabályok szerint kellene kompenzálni az önkormányzatokat, hogy ne pofára osszák ezt a pénzt is, s ne a politikai hovatartozás számítson a büntetés-jutalmazás játszmában.

Fotó: Bazánth Ivola

Ha ön tárgyalt volna a miniszterelnökkel, milyen szempontokat tartott volna szem előtt?

Az biztos, hogy az egyéni lobbikat félre kell tenni, s ki kell állni a normatív, egységes szabályok alapján történő kompenzáció mellett.

Akkor is, ha azt mondja önnek a miniszterelnök, hogy Érd kap 20 milliárd forintot, ön pedig cserébe vonuljon vissza a politizálástól?

Erős dilemma lenne. És az a baj, hogy egy ilyen helyzet simán előállhat. Az önkormányzatok gazdasági autonómiája ugyanis a kormány kezében van.

Ez elég nagy ellentmondás, hiszen az autonómia szó önállóságot, függetlenséget jelent. Ha az a kormány kezében van, akkor csak látszólagos autonómiáról beszélhetünk, nem?

Pénz, paripa, fegyver kell ahhoz, hogy egy önkormányzat működni tudjon. A kormány a pénzt folyamatosan szívja el, említettem a gépjármű adót, de ide sorolhatom a reklámadót, az idegenforgalmi adót, a parkolási díjakat és most van terítéken az iparűzési adó fele. De nincs fegyver meg paripa sem, mert megfosztottak bennünket attól a jogunktól, hogy adót emeljünk, vagy ahogyan Érden csináltuk volna, igazságosabbá tegyünk bizonyos adóterheket, például a cégtulajdonú lakások esetében. Ebből plusz 100 millió forint adóbevételt reméltünk, sanyargatás nélkül, úgy, hogy a helyi ipartestület sem ellenezte. A veszélyhelyzeti kormányzás egyik legkárosabb intézkedése volt, hogy elejét vették annak, hogy az önkormányzatok növelni tudják ezzel az eszközzel a bevételüket. A működési költségekre kapott normatív támogatásokat folyamatosan ki kell egészítenünk, mert kevesebbet kapunk, mint amennyi pénzre szükség van a kötelező feladatokra. Gúzsba kötve táncolunk, totális a kitettség a kormánynak. Nehéz dacolni, mert ha csináljuk, gazdaságilag ellehetetlenülünk.

Miért nem gondolnak ki egy olyan, rendszerszintű megoldást, ami egy csapásra megszüntetné a kényszerhelyzet?

Például?

Elérni például azt, hogy a központi költségvetésből kapott normatív támogatás összege valóban annyi legyen, amennyi pénzre az önkormányzatoknak szükségük van a kötelező feladataik ellátásához. Hogy ne kelljen kényszermegoldásokat találni a pénzszerzésre, hogy ne kelljen az adóbevételektől függeni, meg kuncsorogni és megalkudni annak a pénznek a pótlásáért, amit az nem adott oda, akitől most a kompenzációt várják. Mit gondol?

Érd esetében nem lenne rossz megoldás, nálunk ugyanis a fenntartói hozzájárulás majdnem eléri a működési költségek felét. Ha alapból megkapnánk ezt a hiányzó pénzt, biztosan jutna fejlesztésekre is. De sajnos nem nagyon tudok hinni abban, hogy a parlamenti választások előtt egy évvel a kormány belefogna az önkormányzati rendszer finanszírozásának átfogó átalakításába. Mármint a mi javunkra. Az biztos, bármit is akarunk, közösen kell fellépni, egységesen képviselni az álláspontot, még akkor is, ha számíthatunk különutasokra.

Van olyan ember, aki alkalmas lenne összefogni az ellenzéki városokat és hiteles a kormány számára?

Aki erre képes, az Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzati Szövetség elnöke. De Márki-Zay Pétert és Karácsony Gergely polgármestereket is említhetem.

Őket a Fidesz számos módon próbálta ellehetetleníteni.

A Fideszre szavazók előtt, akiknek szemében ők vörös posztók. A kormánypárt ugyanis nagyban épít a karaktergyilkosságokra, aki kiemelkedik, arra lőnek, ha nem találnak rajta fogást, akkor kreálnak. A lényeg, hogy a vezetők az összefogáson belül legyenek hitelesek.

Ön vállalna vezető szerepet az összefogásban?

Magamról az a képem, hogy aktív vagyok, az együttműködésen belül véleményformáló, minden diskurzusban részt veszek. Számomra az irány, hogy maradjunk együtt, hogy mindenki lássa, azzal, amit helyben csinál, növelni tudja a kormányváltás esélyeit. Ameddig csak lehet, viszem az együttműködés gondolatát. Ezt követem Érden is, ahol hét pártból és civilekből alkotunk egy frakciót, amin eddig egy hajszálrepedés sem keletkezett.