Csőzik László: Gúzsba kötve táncolnak az önkormányzatok
Minden kormányzati intézkedés, amely az elmúlt egy évben az önkormányzatokat érintette, a helyhatóságok ellehetetlenítésére irányult. Csőzik László, Érd pártonkívüli, összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere szerint a kiút az ellenzéki városvezetők összefogásában, egységes fellépésében van, akik nem csak helyben, de országos szinten is tényezők lettek.
A jelenlegi hatalmi berendezkedésben egy polgármester politikus is vagy inkább „csak” városvezető, városüzemeltető?
Az ókori görög demokrácia alapjai a poliszok, a városállamok voltak, tehát klasszikus értelemben a polgármesterek mindenképpen politikusnak tekinthetők.
Most kicsit távol állunk az ókori görög demokrácia alapjaitól.
Most van valamiféle meghasonlás. Normál időkben, ha valakit polgármesternek választanak, a helyi lakosok összességét képviseli, nem a központi pártpolitikát. Egy olyan pillanatban azonban, amikor a NER a harmadik ciklusát tölti és ellensúly jött létre a legutóbbi önkormányzati választásokon, az ellenzéki polgármesterek izgalmassá és fontossá váltak. Az országos politika óhatatlanul felemelt bennünket, elsősorban azért, mert a parlamenti ellenzéki politizálás terei és dimenziói korlátozottak. A helyzet csinált belőlünk politikust, mert alternatívát jelentünk. Ügyesen kell kommunikálni ebben a helyzetben, nem tehetjük meg ugyanis, hogy elidegenedünk azoktól a helyi választóktól, akik egyébként a Fideszre szavaztak, miként attól sem, hogy a településünk egészének érdekeit képviseljük. Fordítva is igaz, ha elvonások vannak, én mindig elmondom, hogy az intézkedés Érd egészét sújtja, azokat is, akik szeretik Orbán Viktort. Az ellenzéki polgármesterek közel hárommillió ember fölött gyakorolnak helyi közhatalmi jogköröket. Ez komoly erő az ellenzéki összefogás mögé.
Fotó: Bazánth Ivola
Az igény megfogalmazódott az ellenzéki önkormányzatokban az összefogásra, de a kormány újabb és újabb csapásokat mér a településekre, a lakosságra, ebben semmi nem akadályozza.
A kormány nem tudja, hogy kiköpjön vagy lenyeljen-e bennünket, hogy miként viszonyuljon az ellenzéki vezetésű önkormányzatokhoz. Volt egy tanulságos előjátéka a jelenlegi helyzetnek: 1998 és 2002 közt a Fidesz kormányozott, a főváros élén Demszky Gábor a harmadik ciklusát töltötte, és elkezdődött a négyes metró projekt. Orbán Viktor szembe ment Demszkyvel és anyagilag ellehetetlenítette a fővárost. Ez bumeránghatást váltott ki, aminek nagy szerepe volt abban, hogy 2002-ben kormányváltás történhetett. Ez számukra intő példa. Úgy érzem, hogy velünk, ellenzéki polgármesterekkel dekázgatnak, kóstolgatnak bennünket, mérik, hogy milyen lépés lenne megfelelő, de tudják, hogy ha túlmennek egy határon, kivívhatják az emberek haragját.
A Fidesznek megvan a győzelemhez szükséges szavazóbázisa. Mindenki más nyugodtan haragudhat.
Ez így van, ám azt is tudja a Fidesz, hogy azért veszített városokat legutóbb, mert helyben egységbe tudott állni az ellenzék. Városvezetőként egyébként azt látom, nem cél teljesen bedönteni, működésképtelenné tenni az ellenzéki önkormányzatokat sem.
Akkor mi a cél?
A Fidesz azon munkálkodik, hogy ne tudjunk eredményeket felmutatni. Semmit. Ennek érdekében az összes lehetőséget kiaknázza, amit a koronavírus-járvány teremt. Először elvonta az önkormányzatoktól a súlyadót, amely 40 százaléka eredetileg azért maradt a városoknál, hogy abból a pénzből végezzék az útkarbantartásokat. Érdnek az intézkedés 270 millió forint kiesést jelent. Ha azt mondta volna a kormány, hogy az önkormányzat ennyi pénzzel járuljon hozzá a járvány elleni küzdelemhez, azt mondom, nagyot nyelve, hogy rendben van. De arra, ami utána következett, csak a legsötétebb jelzők használhatók. A tetőpont a legújabb ötlet, a helyi iparűzési adó megfelezése a kis- és középvállalkozások esetében, amelyek nálunk 75-80 százalékát teszik ki az adóalanyoknak. Ha megvalósul a terv, Érd nagyjából egymilliárd forinttól búcsúzhat el. Nekünk, ellenzéki városvezetőknek, helyben, ebben a helyzetben is a legjobbat kell kihoznunk magunkból, hogy láttatni tudjuk a különbséget a helyi és az országos politika között.
Mire gondol?
Tisztességességre, becsületességre.
Hiszi, hogy a lakosság elkezdett különbséget tenni?
Egy része bizonyosan. Létezik ez a választói attitűd. Azt nem tudom, hogy eléri-e a többséget, de én nagyon érzékelem, hogy akik érdeklődnek a politika iránt, azok összevetnek, elemeznek, nyomon követnek ügyeket. Tehát összehasonlítási alapot jelentünk, mintát szolgáltatunk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy még több helyen az történjen, ami Egerben vagy Gödön. Az ellenzék belső politikai csatáinak nem eshet áldozatul egyetlen további helyi szövetség sem. Pláne, hogy a Fidesz célja szétzilálni az ellenzéki egységeket. Eredményeket kell felmutatni.
Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!
A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.
A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.
Azt, hogy az önkormányzatoknak le kell mondaniuk 2021-ben a kis- és középvállalkozások iparűzési adójának feléről, Orbán Viktor december 19-én, a Karmelita kolostorban osztotta meg a Megyei Jogú Városok Szövetségének vezetőivel. A találkozóról és a covidra hivatkozó adóelvonás várható következményeiről Péterffy Attilát, Pécs ellenzéki polgármesterét kérdeztük.
Arra vállalkozott, hogy Magyarországra is elhozza a japán teaművészet, azt az életformát, ami rabul ejtette őt tizenhét évesen a szigetországban. Nem kis feladat ez, ha arra gondolunk, hogy egy teaösszejövetel milyen kötött szabályrendszeren alapszik. Pedig nagyon is kreatív és alkotói tevékenység Rajzó-Kontor Kornélia szerint.
Ahogyan az ellenzéki önkormányzatokat általában, Józsefvárost is megviselte a járványhelyzeten és a gazdasági válságon kívül a kormányzati elvonások sorozata is. Pikó András, az újságíróból és civil aktivistából lett polgármester a pozíciójából fakadó felelősség részének tartja, hogy ha települését lehetetlen helyzetbe hozzák, akkor felvállalja a politikai konfliktust a kormánnyal.
Perintfalvi Rita teológussal a magyarországi katolikus egyház és a pápa, illetve a klérus és a hazai hívek közötti ellentmondásokról és azok lehetséges feloldásáról is beszélgettünk.
Húsz éven át volt Ferencváros polgármestere – tavaly óta pedig polgármesteri tanácsadó Gegesy Ferenc –, aki ebben a vendégszerzőnk által készített interjúban politikusi pályája indulásáról, városvezetői alapelveiről is beszél, valamint arról, miben látja a mai Magyarország legnagyobb problémáit, és hogyan ítéli meg a kormány legújabb önkormányzat-ellenes intézkedéseit.
Kiből lesz a jó vállalkozó, és jó-e, ha ebben számít az államra? Egyáltalán: mennyit árt az állam a vállalkozói környezetnek? Két sikeres, világszerte elismert vállalkozóval, Bojár Gáborral, a Graphisoft és Somlai-Fischer Ádámmal, a Prezi társalapítójával beszélgettünk.
Presser könyve címmel jelent meg… Nem, nem Presser Gábor életrajza, nem a memoárja, nem a visszaemlékezései, hanem a könyve. Ő maga is így fogalmaz, hogy ez egy forma, tele a dolgaival. Szabálytalanul, Presser Gáborosan. A könyv kapcsán tervekről, korhatáros zenélésről, nosztalgiáról, leírt és kimondott dolgokról beszélgettünk Presser Gáborral.
Azt mondja, mára banálissá vált a története, pedig aki látta már a cukrászdája előtt kígyózó sorokat szombatonként, annak valószínűleg a banális lenne az utolsó szó, ami eszébe jut róla. Karrierváltásról, modern-házias sütikről, családi kedvencekről is mesél Márk Szonja.
Idén 30 éves a Várfok Galéria. A 30 év történetén túl arról is kérdeztük Kovács Krisztinát, a Várfok művészeti vezetőjét, hogy miért tartunk a kortárs művészettől, milyen szempontok alapján érdemes műtárgygyűjtésbe kezdeni.
Mitől működik jól egy páros a pályán? Hogyan alakul a tenisz jövője, mit hozhat a küszöbön álló generációváltás? Melyik pályán érzi magát a legjobban és mit kapott a családjától, ami akár egy ilyen zaklatott éven, mint az idei is, átsegíti és folyton többre sarkallja? Egyebek mellett ezeket is megtudhatják Babos Tímeától.