Demszky Gábor: Talán még most sem késő

Tóth Ákos | 2022.09.21. 11:50

Címkék:

Budapest ellenzék NER

Olvasási idő kb. 17 perc

Nemrégiben lett hetvenéves Demszky Gábor egykori szabaddemokrata politikus, főpolgármester, aki soha egyetlen választást sem veszített el. Vajon ez alkati sajátosság, vagy valami más is kellett a győzelmekhez? És ha igen, akkor abból mit hasznosíthatnak a mai ellenzéki politikusok? Demszky Gáborral beszélgettünk.

Nemrégiben múlt hetvenéves, és van mire visszaemlékeznie. Az aktív ellenállás éveire, a rendszerváltozás időszakára, főpolgármesteri győzelmeire.

Nyolcszor győztem, és soha nem veszítettem. Ötször nyertem önkormányzati választást, egyszer egy Európai Parlamenti képviselőit, egy pártelnökit és egyszer egy helyi képviselői választást az Erzsébetvárosban.

Volt valamilyen titka?

Szerintem nincs ebben titok, jókor voltam jó helyen, és egy jó korszakban lettem felnőtt ember. Tehát a történelem, a birodalom összeomlása, segített nekem. De még a magyar reformok is segítettek, mivel a szüleim erősen benne voltak a ’68-as változásokban. Olyan környezetben nőttem fel, ahol természetes volt, hogy esténként a vacsora mellett a szüleim politizáltak, persze nem nagypolitika volt ez, inkább csak a magyar gazdaság megreformálása, átalakítása volt a téma, de engem ez már akkor is érdekelt, lekötötte a figyelmemet.

Tehát a győzelmeiben nincs valamiféle alkati sajátosság?

Szerintem nincs, legfeljebb talán csak annyi, hogy már a középiskolában, aztán az egyetemen is lázadó szellemiségű voltam, húszéves koromban ki is rúgtak az egyetemről tüntetés szervezésért, de azért be tudtam fejezni a jogot, tehát, ha úgy tetszik, még szerencsém is volt.

Fotó: MTI Kovács Tamás

Azt mondja, jókor volt jó helyen és jó időszakban. A mostani lázadó szellemiségűeknek azonban gyökeresen más korszakkal kell szembenézniük.

Ég és Föld a kettő.

E mostanit mihez hasonlítaná?

Talán a Bourbon-restaurációhoz, illetve Kádár 1957 utáni időszakához. Vagyis igen, szerintem is rettenetesen nehéz ma ellenzékinek lenni, de a legeslegnagyobb baj talán az a mostaniakkal, hogy eleve nem tudják azt, hogy mit nem tudnak. És van is bennük egyfajta elzárkózás és gőg, vagyis nem akarják megtanulni azt, amit az előző generációktól meg lehetett volna tanulni, de talán még most sem lenne késő.

Ez a győzelem képessége volna?

Az is, igen, a győzelem képessége, de ennél többről van szó, mégpedig arról, hogy meg kell érteni, mi ez a korszak. Ehhez nagyon sokféle tudást kell fölhalmozni, és szerintem ennek a tudásnak a jó részét a maiak nem tudják a saját generációjuktól megszerezni. Mi az ’56-osoktól tanultunk. Tanultunk aztán a szoci reformerektől is, jeles közgazdászoktól, de tanultunk a népiesektől is. Ha úgy tetszik, hosszú ideig formálódott az a platform, amelynek szerintem az egyik legradikálisabb mozgatója a demokratikus ellenzék volt.

Hosszú folyamat volt.

Úgy tizenöt év volt, és ez alatt a tizenöt év alatt a baloldali ­marxista ellenzék liberálissá vált, tehát teljesen átalakult a gondolkodásunk. Ebben a fejlődési folyamatban az alapvető fordulópont szerintem ’56 eszméinek elfogadása, megértése és megtanulása volt. Hiszen mi ’56-ot nem éltük át, én például négyéves voltam csak, közülünk mások is legfeljebb kiskamaszok. De voltak néhányan, Mécs Imre, Rácz Sándor, Bali Sándor, akiket szájtátva hallgattunk, és tanultunk tőlük. Az ’56-os generáció tehát nagyon sokat átadott nekünk, ahogy a reformszocik is.

Mi olyat lehetett a reformszociktól tanulni, ami végül győzelemre segítette az ellenzéket?

Mondjuk ’68 tanulságait, hiszen az a decentralizációra és a piacosításra épült, még ha a szovjet rendszeren belül is. Tehát például a gazdasági liberalizmust a reformközgazdászok gondolkodásából meg lehetett érteni. Rengeteget tanultunk aztán a szociológusoktól, Szelényi Ivántól, Kemény Istvántól a magyar társadalom szerkezetéről, a szegénység és szegregáció összefüggéseiről. Utóbbi a kabinetemnek is tagja volt. Nem véletlen, hiszen arra törekedtem, hogy a kabinetemben zsenik legyenek. Az én tudásom ugyanis annak belátása volt, hogy hozzájuk képest valójában semmit nem tudok, tehát szükségem van rájuk. Volt például egy fantasztikus bankárunk, aki mindent átlátott, Horváth Dénes, ott volt Atkári János, aki lefordította Samuelson Közgazdaságtanát, és már akkor nagyon értett a gazdasági-pénzügyi és stratégiai tervezéshez, és még hosszasan sorolhatnám a tanácsadóimat Tosics Ivánig bezárólag, aki a fejlesztési politikánk kidolgozója volt.

Ezek az emberek mind-mind lenyűgözőek voltak, és őket állítottam tulajdonképpen szembe a hivatallal, amely képtelen lett volna reformok kidolgozására, de megvolt a szaktudásuk a végrehajtásukhoz. A hivatal beadta az anyagokat, a kabinetem tagjai ezeket elolvasták, majd írtak hozzájuk kérdéseket, észrevételeket, hiszen ők képesek voltak előrébb látni az osztályvezetőknél, s ezeket én megosztottam a hivatalnokokkal a szokásos hétfői kabinetértekezleten. Ezek alapján dolgozták át az anyagot, amely akkorra már többnyire jó színvonalú lett. Szerintem ezt a módszert alkalmazzák az Amerikai Egyesült Államokban is. Többször hallottam, láttam Obama elnököt beszélni, s mindig az volt az érzésem, hogy ennyi mindent nem tudhat, kell, hogy legyen körötte egy fantasztikus képességű emberekből álló kabinet.

A mostani ellenzékiek és a régiek közötti párbeszédet hiányolja. Mit tudnának önök hozzátenni a mostaniak tudásához?

Szerintem nagyon sokat. De nem csak magunkról beszélek, hanem egy jóval szélesebb körről, ám ehhez kellene valamiféle nyitottság az ellenzéki pártok vezetőinek részéről is. Nemcsak annak elismerésére volna szükség, hogy vannak, akik többet tudnak náluk, hanem annak fölismerésére is, hogy valójában semmit sem tudnak. Ehhez pedig kell egyfajta bölcsesség, illetve nagyon nagy alázattal kell odafigyelni azokra, akik többet tudnak náluk, mert már bizonyítottak valamilyen területen.

Azt mondta, az önök tanulási időszaka tizenöt év volt. Ha a 12 éve regnáló NER-t vesszük alapul, akkor ezek szerint már csak néhány évet kellene kibírni.

Sajnos ennél sokkal pesszimistább vagyok. A választási győzelmet a jelenlegi feltételek mellett gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartom, lényegében nullára redukálták az ellenzék esélyeit. Ez, ahogy azt a legutóbbi választás is igazolta, egyre inkább valamiféle színjáték. A másik óriási probléma az ellenzék töredezettsége. Az előző választási kampányban, amelyben nagyon aktívan részt vettem, mivel a Nyomtass te is című lapot terjesztettem, azt tapasztaltam a falvakat járván, hogy az ellenzéki pártok részéről szinte egy nevet sem tudtak fölsorolni az emberek, hanem csak azt mondták rájuk, hogy ők a kommunisták. Tehát van a Fidesz, vagyis Orbán, és vele szemben a kommunisták.

A Fidesz felfoghatatlan méretű párttá növekedett, és én el vagyok képedve, hogy azok az emberek, akik elvileg bennünket, ellenzéki szavazókat képviselnének, ennyire megosztottak. Érzékeny vagyok a szakpolitikákra, de meg nem tudnám mondani, milyen különbség van például az egyes pártok társadalompolitikai elképzeléseiben. Vagy azért, mert nincsenek különbségek, vagy azért, mert ezeket nem tudták láthatóvá tenni. Ez a töredezettség rettentő káros volt és maradt, s nyilván azért van, mert minél több a párt, annál több a pozíció, illetve az azokkal járó pénz. De azért ez a játék a bőrünkre megy. Nagyon nehéz megmondani, melyik pártra nincs szükség, de alapvetően ez a töredezettség és a médiafelület hiánya okozta a jelenlegi katasztrofális helyzetet.

Akkor tulajdonképpen a megoldás egy nagy, egységes ellenzéki párt lenne?

Talán igen.

Úgy látom, Gyurcsány Ferenc épp egy ilyen párt vezetésére jelölte ki önmagát.

Gyurcsány Ferencet elég jól ismerem, és messze nincs olyan rossz véleményem róla, mint másoknak. Szolidáris vagyok vele, mint egy karaktergyilkosság áldozatával. Nagyon sok jót is lehet mondani a miniszterelnöki tevékenységéről, fontos szerepe volt abban, hogy Orbán Viktor 2002-ben és 2006-ban is elveszítette az országgyűlési választásokat. Ám rendkívül megosztó személyiség, teljesen közömbös, hogy miért. Gyurcsány nem tudja, képtelen megszerezni a Fideszből kiábrándult szavazók voksait, ezért gondolom úgy, hogy nem alkalmas az ellenzék vezetőjének szerepére.

Lát olyan személyt, aki alkalmas lenne?

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés