Elfogadták az európai minimálbér-szabályozást

Dobrev Klára: az olcsó munkaerő nem versenyelőny, hanem versenyhátrány

Ónody-Molnár Dóra | 2022.09.20. 16:07

Olvasási idő kb. 8 perc

Az Európai Parlament megszavazta az EU-ban alkalmazandó minimálbérekről szóló irányelvet. Ez nagy lépés a szociálisabb Európa felé, de távol áll az eredeti elképzeléstől. Az elfogadott irányelv tartalmáról kérdeztük Dobrev Klárát, a Demokratikus Koalíció EP-képviselőjét, a minimálbér-kezdeményezés egyik életre hívóját.

Nem csalódott amiatt, hogy az Európai Tanács sokat puhított az eredeti elképzeléseken?

Inkább elégedett vagyok, hiszen nem túlzás azt állítani, hogy ez egy történelmi lépés, mert nem mindegy, hogy az európai közösség milyen irányba mozdul. Jól érzékelhető, hogy az elmúlt évek rossz tapasztalatai, illetve a 2008-2009-es válság ­rossz kezelése után az Unió felismerte, hogy az olcsó és kiszolgáltatott munkaerő nem versenyelőny, hanem versenyhátrány. Felismerte azt is, hogy az országok közötti verseny a munkaerő olcsóságában vagy az adópolitikában nyilvánul meg, ami káros, mert nem ösztönöz innovációra. Görögországtól annak idején olyan intézkedéseket várt el az Unió, amelyek megnyirbálták a szakszervezeti jogokat. Ez volt a feltétele annak, hogy kimentsék a görögöket a csődből. Mostanra gyökeresen megváltozott ez a hozzáállás Európában, hiszen a szakszervezet már nem ellenség, hanem partner, a jól fizetett munkaerő pedig nem költség, hanem lehetőség. Úgy érzékelem, az európai fősodor, nem kis részben amiatt, hogy mi, szociáldemokraták az elmúlt három évet átvitatkoztuk, egyeztettünk, kompromisszumokat kötöttünk, ebbe az irányba indult el, ideértve a néppártiakakat és a liberálisokat is. Így aztán az európai minimálbér-jogszabálynak két raportőre van, egy a szociáldemokraták részéről, míg a Néppártot egy német kereszténydemokrata képviseli.

Mi következik a jogszabályból?

A szabályozásnak két része van, ezek egyike a minimálbér meghatározása. Ezt mostantól világos és kiszámítható módon kell megállapítani, s nem lehet önkényesen módosítgatni. Kialakításakor figyelembe kell venni az inflációs környezettől az átlagbéren át a hatékonyságig bezárólag számos szempontot. A szabályozás másik része a szakszervezeteket visszaemeli a munka világába és a gazdaságba. A szemünk előtt a skandináv modellek lebegnek.

Igen, csak a skandináv szakszervezeti kultúra alulról érkezik, a társadalmi igényekre reagálva. Nehezen elképzelhető, hogy uniós szabályozással, felülről lehetne ilyesmit „teremteni”.

Ez részben igaz, de ösztönözni lehet a létrehozását. Európai szintű annak felismerése, hogy azokban az országokban, ahol erősek a szakszervezetek, nem egyszerűen csak a bérszínvonal magasabb, hanem a GDP is, továbbá jobb az innovációs képesség.

De a mutatók mögött számos összetevő van, például az oktatás. Nagyon nem mindegy, hogy az adott ország mennyit fordít erre a területre.

Önmagában egy jogszabály nem fog tavaszt csinálni. De a jogszabály megalkotása során mindenki felismerte, a tagországok, az állam- és kormányfők egyaránt, hogy a jól működő szakszervezetek versenyelőnyt jelentenek.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés