Tóth Ákos Donáth Anna: Romlott a magyar helyzet, a NER saját magát leplezi le

A legelképesztőbb pillanat az volt, amikor a Nemzeti Színház igazgatója azok után, hogy hosszan fejtegette, vele senki nem hajlandó leülni és párbeszédet folytatni, visszautasította a kézfogást Molnár Áron színművésztől. Ezek a jelenetek és élmények többet mondtak minden szónál: önmagukért beszéltek és egyenként felértek az önbeismeréssel – meséli lapunknak Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője, aki tagja volt az Európai Parlementnek a jogállamiságot vizsgáló magyarországi küldöttségének, amely meglehetősen abszurd, de jellegzetesen magyarországi helyzetekkel szembesült.

Orbán Viktor az elmúlt hetekben, számos kritikai megjegyzéssel, többször is hitet tett amellett, hogy Magyarország jövője az Európai Unióban van. Ez a nem is annyira finom váltás a kormányfő eddigi retorikájához képest, vajon épp most minek szól?

Amit látunk, az a tipikus orbáni hintapolitika, hiszen szüksége van Magyarországnak az EU-s támogatásokra ahhoz, hogy legyűrje a koronavírus-járvány okozta szociális és gazdasági válságot. Mindeközben itthon folyamatosak a furkósbot-típusú megnyilatkozások, valamint a háborús retorika, de a kormányfő pontosan tudja, hogy hol vannak azok a határok, amiken már nem ildomos átlépnie. Igaz, ezeket a határokat azért amennyire csak lehet, feszegeti. 

A magyar miniszterelnök úgy véli, a közép-európai térség nélkül az EU stagnálna, vagyis a V4-es és a balti államok joggal kérnek nagyobb befolyást a döntéshozatalból. Igaza van?

Azzal egyetértek, hogy nekünk, magyaroknak, nem elszenvedőinek, hanem alakítóinak kell lennünk az uniós politikának. A kérdés csak az, hogy van-e politikai akarat arra, hogy egy tagállam közös érdekké tegye azt, ami számára fontos. Ehhez, kétségtelen, szövetségesek kellenek. Természetszerűen a földrajzi helyzet és a közös múlt ebből a szempontból mérvadó egyes tagországok között. De én úgy gondolom, hogy nyugati országok is érdekeltek lehetnek abban, ami Magyarország érdeke: igazságos, emberséges társadalom, zöld gazdaság és függetlenség az Unión kívüli erőközpontoktól.

Magyarország európai megítélése most, úgy tűnik, a mélyponton van, s ennek kapcsán több eljárás is egybecsúszik, így például az EP-nek a 7. cikkely alapján indított vizsgálata, a helyreállítási pénzek körüli huzavona, illetve az EP bírálata az Európai Bizottság felé amiatt, hogy az nem alkalmazza Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az úgynevezett jogállami mechanizmust, amelynek alapján pénzeket lehet visszatartani. Ez három különböző ügy, ám az eredői mintha ugyanazok lennének. Miért most érnek össze ezek az ügyek, illetve valós-e egyáltalán az a benyomás, hogy összeérnek?

A hetes cikkelyes eljárás, a jogállamisági mechanizmus és a helyreállítási pénzek kifizetésének kérdése egymással párhuzamosan futó, de különböző ügyek. Időbeni egybeesésüket egyrészt a magyar jogállamiság folyamatos romlása okozza, aminek következményeképp egymás után újabb és újabb eljárások indulnak. Másrészt, az európai döntéshozatali mechanizmusok elképesztő lassúak. Európának ezen változtatnia kell, ha meg szeretné őrizni értékeit, és ha erős, egységes szereplőként szeretne érvényesülni a világpolitikában.

Elképzelhető-e, hogy az EP bepereli az Európai Bizottságot a jogállami mechanizmus alkalmazásának elmaradása miatt? Volt-e valaha ilyesmire precedens?

Az Európai Bizottság az Európai Parlamentnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Ez alapján igen, elképzelhető a per, amely precedens nélküli lenne. De teljesen nonszensz maga a kérdés is, hogy a jogállamisági mechanizmust, melyet jogszabályban rögzítettünk, felülírhatja egy politikai nyilatkozat a Bizottság részéről, ami szerint bizonyos feltételek teljesülés után hajlandó csak eleget tenni a mechanizmus alkalmazására vonatkozó jogszabályi kötelezettségének. Akármennyire húzza, halasztja is a Bizottság a cselekvést, az óra ketyeg, hiszen az Európai Parlament köti az ebet a karóhoz. Ezért is adtuk be a gyorsított eljárásra vonatkozó kérelmünket az Európai Bíróságnak. Az Európai Bíróság pedig júniusban jelezte, hogy ezt be is fogadta, így az első meghallgatásokat az ügyben október 11-12-én tartotta, ami azt is jelenti, hogy a téli hónapok során születhet is ítélet.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!