Eljött a szembenézés pillanata

Dobrev Klára Orbán brüsszeli pozíciójáról és a választási együttműködésről

| 2020.08.08. 06:42

Olvasási idő kb. 15 perc

Ön érez elég erőt az Európai Parlamentben ahhoz, hogy a maga kiemelt szempontjait érvényesítse a költségvetés tervezetében, vagy végső soron akár vissza is dobja a javaslatot?

Szerintem sokan félreértik idehaza, ami történik, hiszen a magyar politikában elszoktunk attól, hogy a döntéseket hosszú tárgyalássorozat végén, minden érintettet meghallgatva, valamennyi szempontot figyelembe véve hozzuk meg. De az Európai Unióban ez a normális költségvetési eljárás. A Tanácsnak van egy álláspontja, de a végső döntést az Európai Parlamentnek kell meghoznia. Most egy tárgyalási folyamat kezdődik az álláspontokról.

 És mi lehet a végeredmény?

Több ügyben várok elmozdulást. A jogállamiság kérdésben a jelenleginél szigorúbb megoldás születhet, az EP számára pedig nagyon fontos a zöld átállás, a szociális Európa és minden, ami a modernizációval, információtechnológiával és a digitalizációval kapcsolatos.

Ön hogyan értelmezi azt az Európai Tanács javaslatába bekerült, a jogállamisághoz köthető mondatot, amelyet most mindenki a magáénak érez, és úgy interpretál, ahogy az érdeke diktálja?

Szerintem a mondat egyértelmű. Az Európai Bizottság arra kapott mandátumot, tegyen javaslatot az Európai Tanácsnak, hogy miként kötné a jogállamiság feltételéhez a pénzek kifizetését. Azt értelmezik sokan félre, hogy a tanácsi határozat nem konkrét jogszabály megalkotását kéri, hanem azt, hogy elindulhasson a jogalkotási folyamat. Ezt kell az EP minősített többségének elfogadnia. Vagyis arról e mostani javaslat nem is rendelkezik, hogy maga az eljárás miképp zajlik majd, pontosabban, hogy mi történik, ha a Bizottság kimondja egy tagállamról, hogy az megsértette a jogállamiság feltételeit. Ugyanakkor úgy tudom, hogy a tanács csak többségi szavazással vetheti majd el a Bizottság ilyen típusú javaslatait.

És mi következik ebből?

Egyértelműen az, hogy az uniós pénzek kifizetését felfüggeszthetik Magyarország esetében. Vigyázó szemünket e tekintetben érdemes Lengyelországra vetnünk, hiszen a bizottság épp a napokban függesztette fel egyes lengyel városok támogatását, amiért LMBTQ mentes zónákká nyilvánították magukat. Ez az első olyan alkalom, amikor az EU intézményei éltek azzal az eszközzel, hogy kifejezetten az emberi jogok és a jogállamiság súlyos megsértése miatt nem voltak hajlandók kifizetéseket végrehajtani.

De Magyarországra vonatkozóan eddig soha semmilyen következménye nem volt a kötelezettségszegési eljárásnak, épp ellenkezőleg, mintha a szegregáció miatt elindított inkább csak szította volna az indulatokat.

De a következmény az, ami most történik Lengyelországban. Tudom, hogy lassú a folyamat, de az EU mégiscsak az egymással jóhiszeműen együttműködő országok és jóhiszeműen együttműködő politikusok közös projektje.

A hangsúly, ha jól értjük, a jóhiszeműségen van.

Igen, és fájdalmas látni, hogy egyszer csak bekerül a rendszerbe egy olyan miniszterelnök, aki a jóhiszeműség látszatát sem mutatja, sőt kifejezetten rosszhiszeműen él vissza azokkal a jogokkal és lehetőségekkel, amelyeket az EU biztosít a számára. Orbán Viktorról beszélek. Emiatt is nehéz létrehozni azokat az intézményeket, amelyek a közös értékeket védik. Ez a folyamat az elmúlt másfél-két évben gyorsult fel, a Sargentini-jelentés elfogadása és a Fidesz néppártból való felfüggesztése óta. A Fidesz roppant magabiztosan nyilatkozott arról, hogy nem lesz benne a jogállamisági feltétele az új költségvetésben, de benne van. Holott minden követ megmozgattak, hogy megakadályozzák.

A zsarolás, a trükközés eddig bejött.

Mostantól nem fog. Szerintem ezt már a Fidesz is belátta, csak próbálja a hívei előtt elfedni. Az Európai Tanács ülése előtti héten Orbán Viktor találkozott a portugál miniszterelnökkel. Ezt követően António Costa azt nyilatkozta, szerinte nem kell feltételekhez kötni az uniós pénzek kifizetését. Ha megértő akarok lenni, akkor Portugáliának, Spanyolországnak és Olaszországnak, azon tagállamoknak, amelyeket drámaian érintett a koronavírus-válság, életbevágó, hogy az EU-s pénzek minél egyszerűbben és gyorsabban érkezzenek hozzájuk. Ezért bármilyen kompromisszumra hajlandóak, akár Orbán Viktor zsarolásának is engedtek volna. A portugál bejelentés után, annak ellenére, hogy már csak egy-két napunk volt a tanács üléséig, a szociáldemokrata frakció 19 országának képviselői írták alá azt a levelet, amelyben előre jeleztük a szocialista miniszterelnököknek, hogy a jogállamiság számunkra vörös vonal. Vagyis, ha nincs benne a tanácsi megállapodásban, akkor elveszítik a frakció többségének támogatását a parlamentben. Ennek is szerepe lehetett abban, hogy Orbán Viktor végül nem tudta megzsarolni a miniszterelnököket.

Mondhatjuk azt, hogy ha tényleg hozzákötik a jogállamisági kritériumot a pénzek kifizetéséhez, akkor az EU történetében ez az első olyan eszköz, amely párbeszédre kényszeríti azokat az országokat, amelyekkel szemben eddig nem tudtak dűlőre jutni?

Valóban történelmi lehet ez az új költségvetés, mert a jogállami kritériumok megsértésének eddig nem volt komoly szankciója.

Miért?

Mert fel sem tételezték a már említett rosszhiszeműséget. Az EU legtöbb intézkedése ajánlás, javaslat, beszéljük meg közösen, döntsük el közösen. De vannak, akik nem értenek a szép szóból. Kicsit szégyenkezem, hogy ez a történelmi pillanat épp Magyarországhoz köthető, hiszen ezt a feltételt Orbán Viktor miatt építik be a folyamatba. Fontos az is, hogy miközben a költségvetést a tagok egyhangú szavazásával fogadják el, a jogállami kritérium szabályozása minősített többséggel történik. Orbán azért szerette volna egy jogszabályban látni a kifizetési feltételrendszert és a költségvetést, mert az egyhangú szavazás feltétele miatt megzsarolhatta volna a Tanácsot azzal, hogy nem fogadja el a költségvetést. Nem jött be a számítása. Akárhonnan nézzük, ez komoly kudarc.

De nem az első. Hiszen magyar kormány soha ilyen kevés pénzt nem hozott még haza.

A hétéves költségvetésből soha ilyen kevés még nem jutott Magyarországnak. Nem igazán tudom eldönteni, hogy Orbán politikai befolyása csökkent volna ennyire, vagy a tudása kopott meg. Hiszen más államokkal is vannak problémák, ám azok így is kaptak többletforrásokat. Még Lengyelország és Bulgária is. Orbán beszorította magát a sarokba, ez az igazság. Nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy a legutóbbi EP-választáson az európai gondolat ellen szerveződő erők kerülnek többségbe. Tévedett. Emiatt azokban a projektekben, amelyekben Magyarország sokkal több pénzt kaphatna, nem tud zászlóvivő lenni, mert azzal ellentmondana annak a politikai krédónak, amelybe magát zárta.

Tény az is, hogy a hétéves költségvetésből csak azért hozhatott haza 17 helyett 20 milliárd eurót a kormány, mert az előző programozási ciklus támogatási összegének legalább 75 százalékát oda kell adni a legszegényebb országoknak. Ám ott, ahol ennél nagyobb a mozgástér, így a koronavírus miatt létrehozott Nex Generation EU helyreállítási programban, Magyarország arányaiban jóval kisebb mértékben részesül a közösből.

A hétéves költségvetésből 7 százalék jut Magyarországnak, a helyreállítási alapból viszont csak 2,5 százalék. Bár az is igaz, hogy a Next Generation kapcsán azt nézték, hogy kit sújtott jobban a válság. Ennek lesz egy korrekciója 2021-ben, akkor, amikor már látszanak a végleges 2020-as GDP- és munkanélküliségi adatok.

Akkor viszont nem lesz érdemes kozmetikázni a magyar adatokat, mert a „sikeresen kezeltük a válságot” propaganda miatt sok pénztől eshetünk el.

A kormány maga alatt vágja a fát. Pedig eljött a szembenézés pillanata. Itt van, például, a munkanélküliség. Magyarországon a munkavállalók többsége a fekete vagy a szürkegazdaságban dolgozik. Ők most nagy tömegekben veszítették el a munkájukat. De még csak a szándékát sem látom a valós helyzetet felmérésének.

Ugyanakkor az MTA kutatóhálózatának finanszírozását épp most tették kézi irányításúvá, így valószínű, hogy azok a tudományágak, amelyek az ilyen és ehhez hasonló társadalmi mozgásokat feltárnák, ellehetetlenülnek, így nem is nagyon lesz honnan értesülni arról, mi történik valójában az országban.

Bocsánat, nem akarok ellenzéki mondatokat ismételgetni, de mégis: amennyi pénzt az elmúlt hónapokban a vadászati kiállításra, luxusszállodák fejlesztésére, minden hülyeségre elszórtak, annak a századrészéből fel lehetett volna mérni, kik azok a gyerekek és kik azok a pedagógusok, akik nem rendelkeznek digitális háttérrel. Ez azért lenne fontos, mert a digitális oktatás bevezetésére most komoly összegeket szán az EU. De felhozhatnám az egészségügyet is. Azok jelentős többsége, akik elkapták a vírust, kórházban fertőződtek meg.

Aki figyel, tudja, hogy a kormány hibát hibára halmozott a válság kezdetekor, úgy hozott döntéseket, hogy nem volt elegendő információja. Miért nem tudott ebből az ellenzék alternatívát építeni?

Nem azért kellett a független médiát szisztematikusan kivégezni, mert Orbán Viktor nem szeret magáról kritikus cikkeket olvasni, hanem azért, mert rájött, hogy egy szabad, versengő, nagy nyilvánosság előtt zajló politikai versenyben nem tudna nyerni. Ha ma Magyarországon olyan sajtószabadság lenne, hogy az ellenzéki pártok hangja ugyanúgy elhallatszana, mint a kormányé, ha nem csak a miniszterelnököt lehetne hallgatni péntek reggel a közrádióban, hanem ellenzéki politikusokat is, akkor Orbán Viktor egy szabad és tisztességes választáson megbukna. Mert a tisztességes szavazás nem reggel hét órakor kezdődik, hanem már jóval előbb. Az októberi önkormányzati választások megmutatták, hogy ahol hanghoz jut az ellenzék, ott a Fidesz kisebbségben marad.

Magyarország azért kapott plusz 3 milliárd eurót az EU-tól, mert sikerpropaganda ide vagy oda, jelentős számban vannak szegény régiói. A Fidesz választóinak jelentős tömege él ezekben a régiókban, a szavazataikat pedig épp a szegénységük határozza meg, miközben a kiszolgáltatott nyomorukat „tisztes szegénységként”, biztonságként láttatják velük. Mit kezdhet ezzel a helyzettel az ellenzék?

Azt kell tennünk, amit eddig, csak erősebben. Az önkormányzati választás megmutatta, hogy a közös lista egyetlen, közös egyéni jelölttel, nem egyszerűen csak választástechnikai megoldás, hanem annak a lehetősége is e nagyon szűk, korlátozott politikai vitatérben, hogy az ellenzék egyesült erővel kampányoljon. Így pedig a külön-külön halk ellenzéki hangok felerősödnek.

De a közös kampányhoz közös vízió kell.

Úgy vélem, hogy szakpolitikai szempontból csekélyek az eltérések az ellenzék pártjai között. Ami pedig a víziót illeti, teljesen egységesek vagyunk, valamennyien szabad, demokratikus, Európához kötődő országot szeretnénk.

De ha az EP-választás előtt közös lista lett volna, akkor a DK és a Momentum nem lenne most az ellenzék vezető ereje.

Én a DK politikusa vagyok, és nagyon örülök, hogy 18 százalékkal mi vagyunk a legnagyobb ellenzéki párt, de annak is örülni fogok, ha 25 százalékunk lesz. Ennél egyetlen dolognak örülnék jobban, ha 2022-ben az egyesült ellenzék legyőzné a Fideszt.

De az ellenzéki szavazók összessége sem elég a kormányváltáshoz, vagyis a bizonytalanokat is meg kell szólítani. Sokan úgy vélik, hogy ez Gyurcsány Ferenccel nem valósítható meg.

Úgy látom most, két évvel a választások előtt, hogy a Fidesz és az ellenzék fej-fej mellett van. Az a plusz mínusz 2-4 százalék, amit mérnek, szinte semmi.

A választás nem matematikai képlet, hanem érzelmi kérdés is: ön nem veszi számításba az átszavazási hajlandóságot.

Az önkormányzati választások megmutatták, hogy az ellenzéki szavazók közös ellenzéki jelöltekre akarnak szavazni. Szinte 100 százalékban szavaztak a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP jelöltjére ott, ahol a többiek fölsorakoztak mögötte. Szerintem vége van annak az időnek, amikor az ellenzéki pártok között ilyen típusú versengéssel lehetett az időt múlatni. Minél hamarabb létre kell hozni a megállapodást, ami közös listából, közös egyéni jelöltekből, közös miniszterelnök-jelöltből áll. Ezt az ellenzéki szavazók 99 százaléka így gondolja.

Elkezdjük sorolni azokat az önkormányzatokat, amelyekben az ellenzéki egység széthullott?

Én ezt másképp látom. Az önkormányzati választások idején több mint 500 helyen kellett megállapodnia az ellenzéknek, és talán 3-4 olyan település van, ahol valamilyen botrány tört ki. És bárcsak visszajönne a közéleti vita, bárcsak össze is lehetne veszni. Ha beszélünk, vitatkozunk, kompromisszumot kötünk, megbékélünk, sikert fogunk elérni.

Mi az ellenzéki megállapodás határideje?

Legkésőbb a választások előtt egy évvel meg kell nevezni a jelölteket.

Nyilván tisztában van azzal, hogy sokan önt tartják reménybeli miniszterelnök-jelöltnek.

És közben mások neve is forog. Először az alapelvekben kell megegyezni, utána lehet beszélgetni az emberekről.

Ha jól értjük, nem mondott nemet.

Ha jól értik, nem mondtam igent.

Névjegy

Dobrev Klára
közgazdász, jogász, EP-képviselő

  • 1972-ben született,
  • a közgazdaságtudományi egyetemen, majd
  • 1997-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát,
  • 2002-ben sikeres jogi szakvizsgát tett
  • 1997-től az ALTUS Befektetési és Vagyonkezelő Rt. jogtanácsosa
  • 1995-től 1999-ig a Fittelina Kft. ügyvezetője
  • 2002-2004-ig, férje, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választásáig a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese
  • 2001-től az ELTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszékén tanársegéd, majd egyetemi adjunktus
  • 2009-től az Altus Zrt. vezérigazgatója
  • 2019-ben a DK listavezetőjeként EP-képviselőnek választják, az Európai Parlament alelnöke

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés