Tóth Bea Ez a gitár szinte magától szól

5 perc szünet Rostás Mihály ’Mazsival’

Van valami elementáris életigenlés abban, amikor egyszerre szólal meg tíz gitár. Főleg, ha november végén, mire kellőképp lelassultunk a ködhöz, a szürkéhez és a hosszú éjszakákhoz, tíz gitáron játszik katalán rumbát Rostás Mazsi zenekara.

 

A MazsiMó GipsyMó immár az ötödik formációtok.

Lakatos Mónikával, a feleségemmel szeretjük a magyarországi oláh cigány zenén belül a különböző irányzatokat, amelyeket más-más formációban mutatunk be. A Romengo úgy stabil, ahogy van, már 16 éve. Kialakult a zenei irányzata, amit már megszokott a közönség is. A Lakatos Mónika és a Cigány Hangokban pedig arra törekszünk, hogy minél több olyan, akár nem hivatásos énekest mutassunk be, akik az oláh cigány előadókra jellemző torokhang technikával énekelnek, Mónihoz hasonlóan. Ilyen például Móni nagynénje, Lulugy is. Ezt az énektechnikát egyre kevesebben használják, merthogy a könnyű popzene és az internet csodája elviszi a mostani feltörekvő fiatalok érdeklődését. Ami nem baj, előbb-utóbb megtalálják ők is azt az értéket, ami a kultúránkat is emeli. Mi még abban a rendszerben nőttünk fel, amikor otthon, családi körben hallottuk az öregjeinket énekelni. Ebből a szempontból mi még szerencsések vagyunk.

Miért épp a MazsiMó GipsyMó elnevezést kapta a formációtok?

Ez lefordítva annyit jelent, hogy „Mazsi te”, ami a cigány nyelvben korántsem hangzik olyan udvariatlanul, mint a magyar nyelvben, ez sokkal inkább tiszteletteljesebb, barátibb megszólítás. Főleg, ha összejöveteleken az énekes megszólítja azt, akinek szólhat a szöveg. A Romengóból is ismert teknősünk fia, Balogh Brájen – aki eleinte még csak táncolt a fellépéseinken, most már kannázik, énekel és gitározik, jövő márciusban Dubaiba is velünk tart –, amikor még alig négyévesen először lépett föl velünk az Állatkerti estéken, akkor az egyik dalba az én nevemet is beleszőtte, ami úgy szólt, hogy „Mazsi mó”. Innen az ötlet.

Augusztusban született meg a formáció gondolata, de az ötlet még kevés ahhoz, hogy létre is jöjjön.

Már gyerekkorom óta szerettem volna ezt a fajta zenét játszani, de arra gondoltam, hogy először a sajátomat kell ismertté tennem. Hozzáteszem, hogy a flamenco énekben és gitárjátékban már korábban is beszivárgott a Romengo zenéjébe, hiszen olyan vendégművészekkel dolgoztunk együtt, mint Juan De Lerida és Martcho Claveira. Arra gondoltam, hogy mire várok. Most vagyok 40 éves, most van még erőm arra, hogy úgy állítsak össze egy 10-15 tagú zenekart, hogy az tényleg olyan zenészekből álljon, akik a legjobbak, akik érzik és értik ezt a stílust, művelik ezt a gitártechnikát. Mert a katalán rumba lelke az ének és a gitártechnika.

Másfél órás koncertet ezzel a gitártechnikával végig játszani nem lehet könnyű.

Én is azt gondolom. A 90 perces fellépéseket már mindannyian megszokhattuk, de a gitártechnika a vállnak és csuklónak is megterhelő. Míg a magyarországi oláh cigány zenében általában esztam játékmódban, két-három ujjal pengetővel játszunk, addig a katalán rumbában a teljes kezet, ujjakat és körmöket igénybe veszi a kéztechnika. Kilenc elektroakusztikus gitárosunk és egy basszusgitárosunk lesz. Leszünk elegen, ennyien csak elbírunk vele.

Ne menjünk el szó nélkül az egyedileg festett gitárod mellett.

Ez a gitár szinte magától szól. A szívem csücske az a gitár és joggal vagyok rá büszke, több okból is. Szentandrássy István Kossuth-díjas cigány festőművész festette meg, aki sajnos már több mint egy éve nincs köztünk. Amikor elmentem hozzá, az volt a kérdése, hogy „komám mit szeretnél látni rajta?” Annyit válaszoltam, hogy ki vagyok én, hogy megmondjam, hogy te mit fess? De ha válaszolnom kell rá, akkor a cigányságot szeretném rajta látni: a szerelmet, az utazást, a zenét és a táncot. Így festett rá egy táncoló nőt, egy gitáros fickót, a vándorlást jelképező szekeret lovakkal és a szerelmet jelképező párt, akik egy lovon épp meglépni készülnek.

Veletek játszik Mogyoró Kornél ütőshangszerekkel, Molnár Mátyás dobbal, Csipkés Sándor billentyűvel és természetesen Balogh Guszti is, aki énekel.

Legtöbben maguk is frontemberek, ismerjük egymást és már zenéltünk is együtt, de a formációban olyan zenészek is játszanak, akikről eddig csak hallottam, de nagyon megtetszett a játékuk, így fölkértem őket, hogy csatlakozzanak hozzánk. Mindenki elsőre igent mondott, ami nagyon boldoggá tett. Ahogy megszületett a zenekar, nem csak magunkat, de a Gipsy Kingset is láttam magam előtt. Ez ad motivációt, erőt és szorgalmat mindannyiunknak ahhoz, hogy méltóképpen képviseljük ezt a műfajt magyarországi oláh cigány és nem cigány zenészekként.

Következetesen hangsúlyozod, hogy az ő stílusuk adja az új formációtok alapját, ami egész pontosan katalán rumba.

Amiben a flamenco jegyei is fölfedezhetők, mivel a Gipsy Kings a flamencot ötvözte a rumbával. A múlt században a spanyol cigányok Barcelonából Dél-Franciaország felé vándoroltak és vitték magukkal a zenéjüket, amire nagy hatással volt a kubai zene. Ezt az ötvözetet ismerjük a Gipsy Kingstől. Ebbe szerettünk bele igazán gyerekkorunkban Balogh Gusztival, és ez is motivált engem arra, hogy gitározni tanuljak. De valójában nem a flamencot, hanem inkább magunkat, a saját zeneiségünket ötvözzük a Gipsy Kings által ismert katalán rumbával.

Spanyolul, magyarul és lovári nyelven adtok elő szerzeményeket. Hol találkozik a katalán rumba és a saját, eddig ismert zeneiségetek?

A Gipsy Kingstől átvett dalok spanyol nyelven szólalnak meg, a lovári a második anyanyelvünk a magyar után, de tervezzük, hogy angolul is földolgozunk majd olyan világslágereket, amelyek még beleférnek ebbe a stílusba, de semmiképpen sem hígítják föl ezt a fajta zenét. Azt gondolom, hogy temperamentumában és mélységében mindenképp találkozik a magyarországi oláh cigány zene a katalán rumbával. Törekszünk is arra, hogy fölidézzük a Gipsy Kings hangzását, de a zenénkben bennünket lehet majd hallani, a mi fájdalmunkat, a mi örömünket és vágyainkat. Még ha a szöveg és annak a tartalma nem is a mi szerzeményünk, a dalok üzenetét mi is át tudjuk érezni hiszen tapasztaltunk már annyit az életben, hogy nem szorul magyarázatra – azt vagy érzi az ember a zenén keresztül, vagy nem.

Nyáron találkoztatok velük a Paloznaki Jazzpikniken?

Idén nem, de a Romengóval már volt szerencsénk előzenekarként játszani a budapesti koncertjükön, 2018 októberében. Örömünkre mi láthattuk vendégül őket otthonunkban. Móni egy csuda finom cigány pörköltöt főzött nekik vacsorára. Akkor nem az alapító tagok jöttek el és nem teljes létszámmal, hanem az unokáik, a gyerekeik, unokatestvéreik. A ’90-es évekből csak egy nagy öreg volt jelen, de így is hatalmas élmény volt előttük játszani.

Névjegy

Rostás Mihály ’Mazsi’
magyarországi oláhcigány zene előadóművésze

  • Romengo, Lakatos Mónika és a Cigány Hangok, a Romanimo duó, Lakatos Mónika FolkTrió alapítója
  • November 24. MazsiMÓ GipsyMó bemutatkozása a MOMkultban

 

 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.