Ez nem a siránkozás időszaka

Cserdiné Németh Angéla a járványveszélyről, az önkormányzás felelősségéről

| 2020.06.06. 12:33

Címkék:

XV. kerület

Olvasási idő kb. 13 perc

Szponzorált tartalom

Nagy embernek hosszú az árnyéka – mondta egyszer Orbán Viktor Székesfehérvár utolsó tanácselnökére és első polgármesterére, Balsay Istvánra utalva. Ön is hasonló jelentőségű embertől, Hajdu Lászlótól vette át a kerületet. Ki tudott lépni az árnyékából?

Őszintén remélem, hogy igen. Ha úgy tetszik, én mellette nőttem föl, hiszen nagyon sokat dolgoztunk együtt, rendkívül sokat tanultam tőle, még ha a személyiségjegyeink sok szempontból eltérnek is. Ő nagyon sokat egyeztető, mindig kompromisszumot kereső polgármester volt, énrám ez nem feltétlenül jellemző, de azért engem is meg lehet győzni arról, ha nincs igazam. Néha egy település életében kedvező fordulatot hozhat egy ilyen váltás. Ugyanakkor nagyon is támaszkodom elődöm tudására, napi kapcsolatban állunk, bármikor kikérhetem és nyilván ki is kérem a véleményét. Abban bízom, hogy a barátomnak mondhatom.

Cserdiné Németh Angéla_polgármester_20200527-bi (31)
 
Fotó: Bazánth Ivola
 

 

Ön időközi választáson úgy lett polgármester, hogy rögvest belecsöppent egy olyan költségvetési válságba, amely egy éven át húzódott. Melyik volt nehezebb időszak polgármesterként: az a kezdeti vagy pedig e mostani, amikor a kijárási korlátozás idején fölértékelődött az önkormányzatok szerepe?

Ez a mostani két-három hónap nagyon sok munkával járt, de a hivatal jól vizsgázott. Különösen nagy segítséget kaptam az intézmény-felügyeleti főosztály részéről, továbbá éreztem magam mögött a frakciónk és az emberek támogatását is. Ha mindent mérlegre kell tennem, az az egy év, amit költségvetés nélkül, állandó politikai támadások kereszttüzében kellett átvészelnünk, nehezebb volt.

Járt-e a mostani időszak új tapasztalatokkal?

Sok embert megismertem egy másik oldaláról, a válságra adott reakcióik többnyire imponáltak, de nem tagadom, nem feltétlenül csak jó élmény ért. A hivatal helyt állt, de az is teljesen világos lett számomra, hogy a kormányzati szervekkel egész egyszerűen nem lehet együttműködni.

És ez miből ered? A kormányhivatal nem tudta, hogy mit kellene csinálni, vagy tudta, csak nem adott hozzá segítséget?

Szerintem kaotikus állapotok uralkodtak a kormányszerveken belül. Már bő két hónapja benne voltunk a karanténban, amikor kaptam egy levelet, hogy amúgy hogyan kellett volna már az első perctől fogva megoldanunk a törvényességi és határozathozatali részét a munkánknak. Hát köszönjük szépen, addig ezt magunknak kellett kitalálnunk és levezényelnünk. Elképzelhetőnek tartom, hogy az ottani káosz mögött valójában személyi rivalizálás áll, esetleg a területért felelős helyettes államtitkár és a kormányhivatal vezetője nem beszélnek egymással, de erre vonatkozóan nincsenek megbízható információim. Én csak a végeredményt látom, és azt van jogom minősíteni, hiszen úgy mentünk neki a karanténnak, hogy nem kaptunk semmiféle egységes jogi segítséget. Két hónap telt el, mire föleszméltek.

Úgy érzi, hogy a kormány épp a kormányzás felelősségének nem tudott megfelelni?

Ez egyértelműen így van. Ezt minden felelősen gondolkodó és a történteket átélő polgármester kollégám meg tudná erősíteni. Miközben a kettős mérce ezúttal is érvényesült: emlékezetes, hogy voltak olyan települések, ahol a Fideszes vezető új, hozzá hű alpolgármestert nevezett ki a képviselők összehívása nélkül, vagy maga egyedül elfogadta a költségvetést. Nekünk eszünk ágában nem volt így visszaélni a helyzettel, de képzelje el, mi lett volna, ha megtesszük!

A kettős mérce érvényesül a megvonásokban is?

Nem tudom, mert a fideszes vezetésű kerületek polgármestereitől nem kapunk elég információt. Gondolom, hogy őket is sújtják a megvonások, ez nem is lehet kérdéses, azt viszont nem tudom, hogy azt, amit elvesznek tőlük, nem kapják-e vissza valamilyen más formában, esetleg támogatásként vagy pályázati úton.

Az elvonás mennyiben érinti a kerületi lakosokat?

Azon leszünk, hogy minél kevesebbet vegyenek észre belőle, de a gépjárműadó-elvonás nem kerülhető meg. Ez egy 230 milliós csomag, majd meglátjuk, hogy valóban befizeti-e a lakosság. Csak a kormányzati arroganciát példázandó jegyzem meg, hogy miközben ezt a bevételt elszedik tőlünk, annak a nem csekély behajtási költsége természetesen a kerületet terheli. És lesz még egy súlyos elvonás, az iparűzési adó. Enek összegét ma még nem lehet tudni, de becsléseink szerint a költségvetésünk tíz százalékát érintheti.

Budapest, 2018. június 7. Németh Angéla, XV. kerületi alpolgármester, ellenzéki polgármesterjelölt az irodájában 2018. június 7-én. Ezen a napon Hajdu László, új DK-s országgyűlési képviselő beje
 

Fotó: MTI/Soós Lajos

 

Mennyire érintette a válság a kerületi vállalkozásokat?

Szerencsére becsődölt cégről nem hallottam, de számos kisvállalkozás jelentkezett segítségért.

Van olyan beruházásuk, amely kényszerűen csúszik az elvonások vagy közvetlenül a járvány miatt?

Tudnék sírni órák hosszat, de ez nem a siránkozás időszaka. Az idei költségvetésünk, úgy néz ki, stabil, megáll a lábán. Nem állítom, hogy nem szorulhatunk rá kisebb korrekciókra, de azt, amit idén vállaltunk, teljesítjük, már ha lesz rá elegendő időnk, hiszen kiesett a normál működésből úgy három hónap. De például a Palota plusz csomagunkat, amely afféle 13. havi fizetés azoknak a közalkalmazottainknak, köztisztviselőinknek, akik már legalább két éve szolgálják a kerületieket és nem voltak az elmúlt időszakban tartósan táppénzen, ki fogjuk fizetni július 10-ig, és azt hiszem, az év végi jutalmakra is meglesz a pénzünk. Előrehoztuk május végére az emelt összegű, teljes évi cafetéria kifizetését is.

Mit tapasztal, hogyan kezeli a helyi Fidesz azt az ellentmondást, hogy a kormányzati elvonásokat kellene a kerületiek előtt védelmezniük?

Szerintem ezt az ellentmondást nem igazán tudják földolgozni. A saját médiafelületükön gondolom, megpróbálják föloldani, de őszintén szólva, nem foglalkozom velük, hidegen hagy, mit tesznek. Megvan a magam dolga, az érdekel. És az, hogy az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy igenis, létezhet társadalmi összefogás. A kerületiek számíthatnak a hivatalra, mi pedig rájuk, hiszen nagyon sok civil jelentkezett önkéntesnek különböző feladatok ellátására. Szerencsére nem kellett mindegyikőjük segítségét elfogadnunk, megpróbáltuk magunk megoldani a feladatainkat. Tanulság ugyanakkor az is, hogy nem lehet mindig mindenkivel jót tenni: ha nem volt tesztünk, az volt a baj, ha szereztünk, akkor meg az, hogy miért nem minden áldott nap tesztelünk. De hát ilyen a dolgok természete.

De nyilván erre kellettek volna a kormányzat által meghatározott protokollok.

Protokollok? Nem volt itt semmilyen protokoll, nem volt semmi: ha azzal dolgoztunk volna, amit az állam adott nekünk, nem lett volna semmink, mert semmit nem kaptunk. Se tesztet, se maszkot, semmit.

Akkor hogyan oldották meg az ellátást?

Megvettük a maszkokat, a fertőtlenítő szert, a gyorsteszteket. Mindent mi vettünk. Az, amit a háziorvosi csapat kapott a kormánytól, semmire nem lett volna elég.

Kijelenthető, hogy az elmúlt hónapokban a végrehajtói hatalom átcsúszott az önkormányzatok kezébe.

Igen, pontosan ezt állítom. És a leghatározottabban cáfolom, hogy – ahogy azt a kormánypropaganda és Orbán Viktor sugalmazni próbálja – a baloldali önkormányzatok gyengítették vagy bojkottálták volna a védekezést.

Említette, hogy az ellenzéki kerületek kapcsolatban állnak, megosztják az információikat. Kapcsolatban állnak például a Szabad Városok Szövetségével? Összeérnek ezek az információk, tapasztalatok?

gen, Budapest és a szabad városok között van valamilyen szintű egyeztetés. De hadd említsem meg, hogy amikor a főpolgármester úr elment az első kormányülésre, megígérték neki, hogy egy hónapon belül összehívják egyeztetésre az önkormányzati szövetségeket. A Budapesti Önkormányzatok Szövetségének alelnökeként pontosan tudom, hogy ez azóta sem történt meg. A kormány nem kíváncsi az önkormányzatok véleményére. Mindenesetre mi, kerületiek, folyamatosan egyeztetünk, legutóbb például a piaci idősávok tekintetében. Én például elrendeltem, hogy szombatonként a piacon ne legyen a 65 év felettieknek külön idősáv, és szerencsére úgy néz ki, igazam lett, nincs tülekedés, senki „nem öli” egymást. Ebben a kérdésben például a helyi sajátosságok számítanak, nyilván nincs egységes megoldás.

Abból, hogy a végrehajtói hatalom kényszerűen bár, de átkerült az önkormányzatokhoz, lehet-e politikai alternatívát kovácsolni?

Remélem, hogy lehet, és hogy talán 2022-re a történtek országos szinten is lecsapódnak. Hiszen hol is volt a kormány? Milyen intézkedéseket hozott? Valójában ki foglalkozott az emberekkel? Hiszen helyben láttuk el a rászorulókat, helyben hoztuk meg a legfontosabb döntéseket.

Nem érzi úgy, hogy a kormány sikeresen kommunikálta volna, hogy Budapest nem tudta megvédeni az időseket?

Nem, egyáltalán nem. Szerintem az emberek látják, mi zajlik vagy zajlott itt valójában. Érzik, kitől kaptak és kapnak segítséget.

Most ugyan nem ülésezett a Fővárosi Közgyűlés, de talán már vannak tapasztalatai arról, okozott-e feszültséget, hogy az MSZP színeiben győztes polgármesterek ültek át a Demokratikus Koalícióba.

Nézze, feszültségek mindig volta, vannak és lesznek is, de nem kétséges, hogy ezeken felülkerekedünk, és a nagy kérdésekben együtt tudunk működni. Őszintén bevallom ugyanakkor, hogy az elmúlt fél évben nem nagyon szerettette meg magát velem a Fővárosi Közgyűlés. Egyáltalán nem tartom túl jó rendelkezésnek, hogy a polgármesterek egyúttal közgyűlési tagok is legyenek. Tudtuk persze, amikor elindultunk a választáson, hogy ha nyerünk, ez is a győzelemmel jár majd, de szerintem azt nem lehet csinálni, hogy a fővárosban és a kerületben is dolgozunk egyidejűleg. Vagy ez, vagy az.

A kettő sok egyszerre, vagy vannak belső ellentmondásai a két szerepkörnek?

A kettő sok egyszerre. Ha valaki tisztességesen akarja működtetni a kerületet, akkor sok mellé a főváros is, mert a bizottsági munka, amely sok esetben nagyon felelősségteljes feladat, elviszi az értékes időt.

Ön az elnökség tagja lett, ami szimbolikus értékű is lehet. Valójában mennyire támaszkodik a Demokratikus Koalíció az önkormányzatokra?

A DK vezetősége kikéri az önkormányzatok véleményét mindenben, és ez így helyes. Ugyanakkor mi, DK-s polgármesterek is együtt mozgunk, az elmúlt időszakban folyamatosan közös sajtótájékoztatókon álltunk ki a járvány elleni védekezés során fölmerülő problémákkal kapcsolatban. A veszély elmúltával is folytatni szeretnénk ezt a gyakorlatot.

A múlt héten a rákospalotai önkormányzat vendégeként szakszervezeti vezetők egyeztettek DK-s polgármesterekkel. Miről volt szó?

Ez egy folyamat kezdete. Egyrészt megmutattuk a szakszervezeteknek, hogy mi voltunk azok, akik minden híresztelés ellenére, nem küldtünk el embereket a járványveszélyre hivatkozva, nem mondtunk föl senkinek, nem bontottunk föl szerződéseket, nem csökkentettük az óvónők bérét, ahogy az másutt megesett. Másrészt, partnerséget kínáltunk nekik, amit kedvezően fogadtak. Ez nem afféle szólam. Nálunk például kifejezetten jól működik a helyi önkormányzati érdekegyeztető fórum, de például az Óbudán győztes kollégám, Kiss László most bajlódik a megalapításával. Szeptemberben újra összeülünk.

Ha már egyeztetés. Pikó András a nyolcadik kerületben egy a részvételi demokráciára épülő programot hajt végre, amely a kerületi lakosok aktív bevonásával jár. Terveznek-e helyben hasonló lépést?

Nem csak hogy tervezzük, már el is indítottuk. Az idei költségvetésünket már a helyiek bevonásával készítettük, a honlapunkon kértük ki a véleményüket arról, hogy milyen fejlesztéseket preferálnának. Az is jó visszajelzés volt, hogy a kívánságaik eléggé egybeestek azokkal a tervekkel, amelyek a képviselőkön keresztül jutnak el az önkormányzathoz, ami fontos visszajelzése annak, hogy nem szakadunk el a környezetünktől. A kerületiek észrevételeit, javaslatait természetesen beépítettük a terveink közé.

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés