Szabó Brigitta Fizetés van, szerződés nincs, de az orvosi kamara megpróbál szögletre menteni

Bár sokan nem hittek benne, de a közalkalmazott orvosok megkapták a januári emelt bérüket. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a kormány közti megállapodás szerint három lépcsőben, 2023-ra egy kezdő orvos bére a mostani bruttó 255 ezerről 687 ezerre nő, 41 éves gyakorlati idővel pedig 2,38 millió forintra emelkedik. Kincses Gyula, a MOK elnöke elégedett azzal, ahová a fizetésemelés és a hálapénzkivezetés feltételrendszerét el tudták vinni a tárgyalások során, mert első olvasatban vállalhatatlan kitételeket tartalmazott a törvényjavaslat. De még mindig vannak nyitott kérdések.

Minden orvos megkapta a januári emelt fizetését?

Az alapbéremelést mindenki megkapta, aki arra jogosult.

Mégis sok olyan hozzászólást olvasni a Facebookon, hogy van, aki még nem kapta meg, más nem tudja, miért annyit kapott, amennyit, megint más úgy érzi, valami elmaradt a fizetéséből. A kamarához eljutottak ilyen visszajelzések?

A bizonytalanságok abból erednek, hogy a kormány nem kommunikálta egyértelműen, kinek és mekkora emelés jár. Ahol például a kórház magánkézbe adta a labort vagy a röntgenfeladatokat, ott ugyan az orvos ugyanabban a kórházban dolgozik, mint húsz éve, de már nem közalkalmazottként, így neki a törvény szerint nem jár az emelt bér. Szintén bizonytalansági tényező, hogy az orvosok egy részénél a bér három elemből áll: alapbérből, fix pótlékokból, mozgó bérből (ügyelet, helyettesítés). Ezek mértéke még mindig nem ismert. A januári fizetés még a régi szabályokkal, pótlékokkal, ügyeleti díjakkal, de az emelt alapbérrel ment. Az új rendszer márciustól áll be, a részletes szabályokat, így például azt, miként változik a mozgó bér vagy a pótlékok, az országos kórházfőigazgató mondja majd meg.

Zavart okoz az is, hogy ugyan az emelt bér már megérkezett, de senkinek sincs aláírt szerződése az új szolgálati jogviszonyról.

Nem is lehet, hiszen abba majd bele kell tudni írni az előbb említett tételeket is. Ezért is írt a MOK még időben az országos kórház-főigazgatónak, hogy az orvosok tudni szeretnék, miről kell dönteniük.

Sokan félnek attól, hogy biankó szerződéseket íratnak alá velük, s a hidegzuhanyt majd a részletek szabályozása után kapják a nyakukba.

Ez nem fordulhat elő. A zavar abból fakad, hogy eredetileg úgy volt, hogy a szerződés-tervezeteket november 30-ig megkapják a kollégák, s az új jogviszony január elsején lép életbe. Tehát egy hónap lett volna a megfontolásra. A részletszabályok nem készültek el, a határidőt márciusra tolták. Azt az ígéretet kaptuk, hogy az országos kórház-főigazgató február 3-ig nyilvánosságra hozza az elveket és választ ad a kérdéseinkre.

Megtörtént?

Volt, amire kaptunk választ, de az igazán éles kérdésekre azt válaszolta, hogy majd február 8-án egy megbeszélés keretében mutatja be az irányelveket.

A beszélgetésünk e találkozó után jelenik meg, tehát lehetséges, hogy pont kerül az ügyek végére, de mégis kérdezem: hogyan lehet ennyi idő alatt megnyugtatóan rendezni a még meglévő rengeteg nyitott kérdést, például a túlórákat, az ügyeleteket, a másodállás vállalását, a szabadságokat és a szolgálati évek beszámítását?

Az esetek 95 százalékát meg tudjuk oldani, ha tényleg időben megszületnek a válaszok. Sok mindent már most is tudunk.

Például?

Sokakat érintett a nyugdíj melletti munka. Erre azt mondták, minden marad a régiben, ugyanúgy lehet nyugdíjast alkalmazni, mint korábban. Aztán nagyjából képben vagyunk a másod-, harmadállásokkal kapcsolatban, így például azt illetően, hogy a munkaidőn belül lehet-e másik állást vállalni, s ha igen, akkor milyen célból, milyen feltételekkel és azt ki engedélyezni. Hogy mi fér bele az összmunkaidőbe, mi van akkor, ha a két jogviszony időpontja üti egymást. A kérdés amiatt is fontos, mert ha nem lehetne másodállást vállalni munkaidőn belül, akkor nem lehetne oktatni a kórházban, csak munkaidő után, ami lehetetlen. Az pedig szerintünk sincs rendben, hogy valaki papíron reggel nyolctól délután fél ötig a kórházban van, és esetleg négytől meg kezdődik a magánrendelése. Ezt eddig senki sem nézte.

Miért nem?

Mert a főnököt az érdekli, rendben van-e az osztály, minden kész van-e, aminek kész kell lennie. De fordítva is igaz, egy orvos nem dobhatja el a szikét a kezéből, mert fél öt van. Úgy szocializálódtunk, hogy ha dolog van, csináljuk. De ettől még szabályozni kell ezeket a kérdéseket.

Minden egyértelmű?

Még nem. És vannak kritikus pontok. Ahhoz, hogy valaki másik állást vállalhasson, meg kell kapnia a saját intézményvezetője támogatását. De ennek a szempontrendszere nem ismert. Azt szeretnénk, ha ez nem szimpátia, hanem objektív kritériumok mentén történne. Nem szabad, hogy mindez a kiszolgáltatottságot erősítse az intézményen belül.

És az orvosnak van jogorvoslati lehetősége? Mondjuk, mert úgy érzi, hogy a munkája, a hozzáállása indokolja az engedélyt?

Ezeket még tisztázni kell. Általában véve, az egész rendeletcsomag szűkmarkú a jogorvoslati lehetőségekkel, például megszűnik a kollektív szerződés és sztrájkra sem lesz mód. A lehetőségeink az érdekérvényesítésben igen szűkek. De van azért pár eszköz.

Mond példát?

Hogy betartunk minden szabályt.

Az megakasztaná a rendszert?

Elég lenne azzal kezdeni minden vizsgálatot, hogy a kollégák megkérik a beteget, azt is, aki csak receptért jön, hogy vetkőzzön le, majd bármilyen panasszal érkezik is, végig kopogtatnák a testét, s amit tapasztalnak, azt bediktálják vagy beírják a rendszerbe. A megfelelő dokumentáció nagyon sok időt vesz igénybe. Legalább negyedére lehetne csökkenteni az ellátott betegek számát, csak a szabályok formális betartásával. Persze nem ez a célunk. És a legfontosabb korlátozó tényezőnk, hogy mi mégiscsak a betegekért vagyunk. Nagyon nehéz úgy nyomást gyakorolni, hogy annak a betegek ne igyák meg a levét. Ezzel vissza is élt a mindenkori hatalom.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!