Túlélő üzemmódra kapcsolt a turizmus

Flesch Tamás: Próbáljuk úgy átvészelni ezt a vihart, hogy ne haljon meg mindenki

Szabó Brigitta | 2022.09.24. 01:56

Olvasási idő kb. 13 perc

Nem lehet 20 ezer forintot kérni egy tányér ételért, nincs közgazdasági megoldás a 8-10 szeresére növekvő költségekre. Túl kell élni valahogyan. – mondja Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége tiszteletbeli elnöke, aki kormányzati segítségre számít.

Jól sikerült a nyár a turizmusban. Ez mihez elég? Mire számítanak a szállodák, az éttermek tulajdonosai most, hogy a többszörösére nőttek az energiaköltségek, az infláció miatt pedig a lakosság kevesebbet tud költeni pihenésre?

A szakma nagy része kis- és középvállalkozásokból áll, ami azt jelenti, hogy nincs túl sok tartalékuk. Egy jó nyári szezon ezen nem tud változtatni. Ráadásul a koronavírus-járvány kitörése óta rengeteg pénzt kellett betenni a cégekbe, csak azért, hogy talpon maradhassanak. Az idei nyári szezonban ráadásul messze nem volt annyi vendég, mint amennyire előzetesen számítani lehetett. Nem tett jót az ágazatnak az sem, hogy a szerintem teljesen indokolt áremelésekkel volt tele a sajtó. Sokan megijedtek és inkább elmentek külföldre. Külön kell választani Budapestet és minden más turisztikai helyszínt. A főváros két Covidos év után nyáron valóban olyan szezont produkált, amely már értékelhető, bár a 2019-es foglaltsági szintet még így sem sikerült elérnie.

Ön korábban azt nyilatkozta, hogy a közeljövőben a szállodák negyede, az éttermek fele bezárhat a költségek miatt. Áll még ez a prognózisa?

Én legfeljebb jóslásnak mondanám, mert megalapozottan senki sem tudja megmondani, mi fog történni. Az is lehet, hogy túl optimista, amit mondtam, meg az is, hogy túl pesszimista. Amit viszont egyértelműen látunk, hogy folyamatosan nőnek az alapanyagárak és a munkaerő-költségek, s erre a koronát az energiaválság tette fel. Az esetenként 8-10-szeres energiaár-emelkedés egyszerűen kigazdálkodhatatlan.

Mekkora összegekről van szó?

Egy budapesti belvárosi szálloda esetében éves szinten körülbelül 200 millió forint pluszköltséget jelent az energia drágulása, egy vidéki wellness hotelnél meg 400-500 milliót. És ehhez jön az áram, ami ugyancsak drágult. Egy étterem, amely eddig havi 1,5 millió forintos energiaszámlát kapott, most 10 milliósat. Képtelenség áremeléssel ellensúlyozni ezt a költségnövekedést, már csak azért sem, mert nincs fizetőképes kereslet. Nem lehet 20 ezer forintot kérni egy tányér ételért.

Abban, hogy ki mennyire tudja kezelni a helyzetet, számít, hogy magyar vagy külföldi a tulajdonos?

Csak az számít, hogy mennyire tőkeerős, mennyi ideig tudja vagy hajlandó finanszírozni a veszteséget.

De már eddig is rengeteg pénzt kellett betenniük, hiszen a Covid miatt hónapokon át üresen álltak a szálláshelyek.

Ez így van. Ugyanakkor a szállodaiparról általánosságban elmondható, hogy a hotelek tulajdonosainak nem ez a fő profiljuk. Többségük a más iparágban megszerzett jövedelemből finanszírozza a szállodaipari beruházást, kvázi ingatlanbefektetésnek tartja. Ahogy a szállodák esetében, úgy az éttermeknél is nagyon sokszor elválik a tulajdonos és az üzemeltető, a bérlő. Azt látjuk, hogy a tulajdonosok általában tőkeerősek, a bérlők meg cserélődnek.

Azt mondják, a bezárás nagyon drága dolog, különösen egy szálloda esetében.

A bezárás és a megnyitás is az. Egy hotelt nem lehet csak úgy lekapcsolni, ha nincs benne minimálisan egy temperáló fűtés, mert akkor tönkre megy. Most egyébként a temperáló fűtés fog annyiba kerülni, mint az eddigi rendes üzemeltetés. Egy szálloda zárva tartása havi több tízmillió forintos költség.

Mik lehetnek a megoldások? Specializálódni vagy szezonálisan kinyitni?

A vendéglátásban valóban vannak olyan megoldások, hogy valaki négy napot tart nyitva egy héten, vagy csak este van nyitva, és akkor próbálja megtermelni azt a jövedelmet, ami elegendő lehet a költségekre. Egy szállodánál ez nem igazán működik. Vagy nyitva van, vagy nincs. Nagyon durva következő fél évre számítunk, és vélhetően még utána sem rendeződik a helyzet. Normál gazdálkodással a jelenlegi problémát nem lehet megoldani, nincs olyan, hogy majd összespórolom rá a pénzt vagy új dolgokat találok ki. Túl kell élni valahogyan.

Ezzel azt mondja, hogy csak azzal, hogy léteznek, veszteségük van az ágazat szereplőinek?

Igen.

És akkor miért küzdenek?

Mert bízunk benne, hogy ez egy rövid távú veszteség.

A maradék tartalékokból fedezhető?

Akinek még van. Anélkül nem lehet túlélni.

Hitelképesek a cégek? Az megoldás lehet?

És mire kérnék a hitelt? Operatív költségekre nem kapnak. És hogy fizetnék vissza, ha később sem lesz elég a bevételük? Többségükben kis- és középvállalkozásokról beszélünk. Ha egy ilyen cégvezető bemegy a bankba, nem nagyon rohannak elé, hogy hadd adjanak neki egy kis pénzt. Mondjuk, végülis, jogosan.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés