Benyó Rita A közmunkaprogramot konkrétan szavazatvásárlásra használják

A kormány a közmunkaprogramot kifejezetten arra használja, hogy a saját politikai erejét növelje általa – egyebek mellett ezt nyilatkozta a JelenValó legutóbbi adásában Reizer Balázs közgazdász, aki szerint ki lehet mutatni, hogy a közmunka miként növeli a kormány és a helyi polgármester szavazati arányait.

Akció

Emlékszünk még a Jobbik elnökének, Jakab Péternek a híres fölszólalására, amelyben egy zsák krumpli hatásával példálódzott. De valóban elegendő-e egy zsák krumpli a szavazatvásárláshoz?

Valószínűleg igen, máskülönben miért csinálnák. Nagyon sok olyan ember van, több százezernyi, akinek a közvetlen megélhetése függ a helyi önkormányzattól. És igen, a közmunkaprogramot konkrétan szavazatvásárlásra használják.

Mit hozott a Fidesznek a közmunka?

A szociális rendszert 2011-ben nagyon átalakították. A munkanélküli segély ma a legalacsonyabb az Európai Unióban, miközben az emberek a jövedelmük fél százalékát fizetik be munkavállalói járulék címén, ami a munkaerőpiaci alapba kerül, és az állam végül azt finanszíroz belőle, amit akar.

A kormány intézkedései nyomán 2011-ben kiderült, hogy sokaknak semmilyen jövedelmük nem maradt, egyesek éhséglázadásokat vizionáltak, s ekkor vezették be a közmunkaprogramot azzal, hogy aki állami támogatást akar kapni, annak kell is csinálnia érte valamit. Ezt fel is futtatták úgy 300-400 ezer főre. Ugyanakkor az önkormányzatok mozgásterét is csökkentették, s érdekeltté tették őket a közmunkáshelyek számának növelésében, mert ahhoz kötődően kapnak támogatásokat. Így aztán körülbelül további tizenötezer embert kirúgtak az önkormányzati állásából, de visszafoglalkoztatták őket közmunkásként.

Ezzel a jogaikat is elveszítették.

A közmunkát bármikor meg lehet szüntetni, nem vonatkozik rá még az amúgy is rettentő csekély védelmet nyújtó Munka Törvénykönyve sem. Ezeknek az embereknek a helyzete tehát lényegesen rosszabb lett, miközben a települések így tudtak maguknak munkaerőt biztosítani. Vannak nyilván olyan települések, amelyek okosan, hasznosan élnek ezzel a lehetőséggel, miközben vannak olyanok, amelyek rosszul és kifejezetten arra használják, hogy a saját politikai erejüket növeljék.

Ez kimutatható?

Kollégáimmal összegyűjtöttük minden településen hónapokra lebontva a közmunkások számát, s összevetettük a választási eredményekkel. Így konkrétan ki lehet mutatni, hogy oda allokálják nagyobb arányban a közmunkás helyeket, ahol az a Fidesz politikai érdekeit jobban szolgálja. Igen, ki lehet mutatni azt is, hogy a közmunka miként növeli a kormány és a helyi polgármester szavazati arányait is.

Egy korábbi, a szavazatvásárlást fölmérő kutatás is kimutatta, hogy lényegében hűbérrendszer alakult ki, nem is feltétlenül kell konkrétan pénzt, krumplit vagy munkát biztosítani, elég a szavazathoz már az attól való félelem is, hogy nem lesz pénz, krumpli és munka.

Ez így van. Egyrészt helyben, egy kis faluban például, mindenki tudja a másikról, hogy kire szokott szavazni. A polgármester így megteheti, hogy a Fidesz-szimpatizánsokat a választás napján szavazásra buzdítja, s ez még jogszerű is. De emlékezzünk csak Pócs János fideszes parlamenti képviselő esetére, aki egy 2008-as videófelvételen, még önkormányzati képviselőként, bezárt egy cigányembert a vállalkozása telephelyén egy kazánba, és ott röhögött rajta, hogy ha akarja, rágyújtja. Ő lett később a polgármester, 2010 és 2014 között. Ha egy ember ilyenekre képes, akkor képzeljük el, hogy mit meg nem tehet azért, hogy szavazatokat vásároljon. De mi nem ilyen esetekkel foglalkozunk, inkább azt próbáltuk kimutatni, hogy a közmunkás-kiszolgáltatottság országos szinten is érzékelhető.

Lefordítható ez mandátumszámra is?

A legvisszafogottabb becsléseink szerint négy-öt mandátumról beszélünk választásonként. Külön vizsgáltuk a Start munkaprogramot is. Ez azért érdekes, mert az különféle mutatók alapján sorolja be a településeket, és e programot kizárólag hátrányos helyzetű településen lehet elindítani. Vagyis, nem politikai alkuk alapján dől el, hogy egy polgármester indíthat-e ilyen programot vagy sem, hanem egy törvénynek megfelelően. Ezeken a helyeken a programok következtében sok a közmunkás, de nem a Fidesz, vagyis a kormány, hanem csak a polgármester szavazatait növelte a közmunka. Van tehát klientúraépítés, de mivel a támogatás automatizmus alapján jár, nem a kormány kegyétől függ, ez érződik a szavazatok megoszlásán is.

Az ellenzéki vezetésű önkormányzatok ugyanannyi forrást kapnak közmunkásokra?

A közmunka alapvetően a kistelepüléseket érinti, amelyek vagy független vagy kormánypárti polgármester irányítása alatt állnak. De a függőségi viszonyok ez alapján is nagyon nehezen átláthatók. Mondok egy példát: már kínunkban nevetünk az olyan, jobbára Hadházy Ákos által föltárt ügyeken, amikor például 20 millió forintért lebetonoznak egy darabnyi rétet, amit aztán elneveznek valaminek, miközben nyilvánvaló, hogy messze nem kerülhetett annyiba. Ennek a különbözetét aztán a vállalkozó vagy tovább osztja vagy sem.

De a polgármesternek miért éri meg az ilyen beruházásokhoz a nevét adnia? Esetleg ő is kap belőle? Gondolom, vannak, akik kapnak. Viszont, ha kap, akkor már ő is függ a kormánytól, hiszen vagy előveszik őket egy vizsgálat során, vagy ha az Unió nekiáll ellenőrizni a fölhasználást, akkor azonnal visszaköveteli a pénzt, s így csődbe megy a település, ha nem segíti ki a kormány. Úgyhogy a polgármesterek egy része, attól tartok, a közmunkától függetlenül is a kormány jóindulatára szorul.

A Reizer Balázzsal készült teljes beszélgetés megtekinthető itt:

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.