Ónody-Molnár Dóra Ungár Péter: Hagyjuk már ezt abba!

A liberális értelmiségről és a Nyugat-fétisről

Az LMP frissen megválasztott frakcióvezetője a Jelennek adott interjúban elmondja, hogy szerinte miben hibáztak a kampány során, mi a felelőssége Márki-Zay Péternek és a liberális értelmiségnek a kudarcban.

Sok elemzés szólt az elmúlt hetekben arról, hogy mi vezetett az ellenzék ilyen arányú választási vereségéhez. Ön szerint az LMP elrontott-e valamit?

Nekünk is megvan ebben a felelősségünk. A párt ­társelnöke egyéni jelöltként 30 százalék alatt szerzett támogatást a Pest 9-es választókerületben. Ezek után nehéz azt mondani, hogy nincs felelősségünk.

Érzése szerint tudta volna hozni Szombathelyt, ahol az előválasztáson önt legyőző Czeglédy Csaba indult? Ezt a várost is magabiztosan hozta a Fidesz.

Az őszinte válaszom az, hogy nem. Czeglédy jó kampányt csinált, sőt, ő a lista felett szerepelt, míg fideszes ellenfele, Hende Csaba a lista alatt. Ott, ebből, egyénileg többet nem lehetett kihozni. Olyan rossz volt az országos tendencia, hogy akárki is a jelölt, bukó a vége.

A társelnök, Schmuck Erzsébet vereségének hátterében milyen okokat lát?

Az is nehéz körzet volt, egy olyan ősfideszes jelölttel, aki eddig minden választáson nyert. De hogy egy másik példát említsek: a szavazóköri eredmények nyilvánosságra kerüléséig magabiztosan hittem abban, hogy megnyerjük Gödöllőt. Ott aztán végképp nem tudom, mit tudtunk volna másképp csinálni. Jó volt a jelölt, költöttünk rá, az emberi erőforrások nagy részét odahelyeztük.

Volt egy olyan megállapítása, ami zavarba ejtően egybeesett ­Gyurcsány Ferencéével, jelesül az, hogy Márki-Zay Péter személyében egy „jobboldali” jelöltje lett a baloldali centrumú ellenzéknek.

Ezt így gondolom, igen.

De már elemezték is, hogy ténylegesen baloldali szavazókat veszítettek a jelölt jobboldalisága miatt? Mert egyelőre az rajzolódik ki, hogy bár a baloldali szavazótábor is csökkent, de a probléma az egykor kormánykritikus jobboldali szavazók elmaradásával, köztük rengeteg egykori jobbikossal volt, akik nem fogadták el a Gyurcsánnyal is kiegészült baloldali konglomerációt.

Ez egy akkora bukta, hogy nem egy, hanem sok oka van. Nem lehet azt mondani, hogy ez kizárólag Márki-Zay Péter miatt történt. Itt és most bejelentem, hogy sokat fogom ebben az interjúban a liberális értelmiséget bántani, mert kell ilyen hang is. Az a világ vicce, hogy a liberális értelmiség azért, hogy megspórolja az önreflexióját azzal kapcsolatban, hogy miért szeretett bele az N+1349. messiásba, elkezdett a Fideszt megszégyenítő módon gyurcsányozni és a ­Jobbikot hibáztatni. Mindent elkövetnek azért, hogy nekik ne kelljen önreflexiót tanúsítaniuk.

Köztünk szólva, a liberális értelmiségnek nem sok hatása van a közvéleményre.

A liberális értelmiségnek szerintem nagyon nagy hatása volt az előválasztás során.

Kicsit másképp nézne ki ez az ország, ha a liberális értelmiségnek a saját, pindurka buborékján kívül is hatása lenne.

Lehetséges, hogy ez az én személyes problémám, de a Szűrcsapó utcai óvoda környéke a szombathelyi Derkovits Lakótelepen az egyik legbalosabb környék volt. A politikai nyelvezetben Észak-Korea. Czeglédy Csaba mindig nyert ott. Kopogtattam ott, kitelepültem oda. Ezeket a szavazókat veszítettük el, ők mentek el. Mert a megélhetési kérdéseket átengedtük Orbán Viktornak. És azért engedtük át ezeket – és ezt nem azért mondom, hogy bántsam –, mert Márki-Zay magát neoliberálisnak tartja. Ő tényleg azt mondja, hogy jó, ha az egészségügy üzlet. Lehet ezt mondani, csak ez nem a mi oldalunk. Mi nem ezt gondoljuk.

De a Fidesz közben ezt a politikát gyakorolja. Szerintük is jó üzlet az egészségügy, amit csendben magánosítanak.

Ha azzal bíráljuk a kormányt, hogy csendben magánosítja az egészségügyet, sokkal tovább elértünk volna, mintha azt állítjuk, hogy milyen jó, hogy az egészségügy üzlet.

Én nem érzékeltem ezt hangsúlyos elemnek. Ami viszont az volt, az a háborúról és a Kelet-Nyugat közötti választásról szólt. Márki-Zay karakteresen kinyilvánította, hogy lojális a NATO-hoz és a nyugati szövetségeseihez. És volt még egy hangsúlyos kampányüzenet, ami a kormánypárt és a miniszterelnök korrupciójáról szólt.

Magyarországon sem a gondolattalan geopolitikai Nyugat-fétis nem érdekli az embereket, sem az ötvenhatezredik korrupciós ügy, ez egyértelműen látszik ezen a választáson. Viszont nem volt egy megélhetési mondásunk.

Miért mondja a Nyugat-fétist? Szent István óta a magyar történelem egyik alaphangja a Nyugat-pártiság.

Szerintem az embereket lenézzük ezzel a Nyugatozással. Felháborodunk, hogy a fideszes választó miért hiszi el azt, hogy Ukrajna megtámadta ­önnönmagát, közben mi azt próbáljuk az ellenzéki választókkal elhitetni, hogy Orbán Viktor ki akar lépni az Európai Unióból. Dehogy akar! Hagyjuk már ezt abba! A választók többsége pontosan tudja, hogy nem akar kilépni, hiszen onnan jön a pénz. A NATO-ból sem akar kilépni! Mondjuk már ki azt a tényt, hogy Orbán mindenben a németek álláspontját követi a nemzetközi térben. Nincs elszigetelődve, a jelenlegi német kancellár, Olaf Sholz még annyi rosszat sem mondott róla, mint a Merkel. Én értem, hogy a választópolgárokat ez így, komplexitásában nem érdekli, de amikor elkezdünk riogatni, hogy kilépünk az EU-ból meg a NATO-ból, és Orbán majd az oroszokhoz akarja csatlakoztatni Magyarországot, az annyira ordasan nem igaz, hogy nem figyelnek oda a mondat másik felére.

Vagyis nem kellett volna az ellenzéknek szembesítenie Orbánt az elmúlt 12 év külpolitikai hibáival? A háború kitörése óta az EU önvizsgálatot tart, mert túlságosan elnéző volt Putyinnal, s most korrigálni igyekeznek. Ebben a helyzetben próbáltak az ellenzéki pártok egy karakteres identitáspolitikai üzenetet megfogalmazni arról, hogy a keleti nyitást elutasítjuk, a Nyugathoz tartozunk. Ennek van történelmi előzménye a baloldalon is. Ez egy kulturális és identitásbeli hitvallás is. Ezt tartja tévesnek?

Igen. Van szembenézés, valóban, de az nagyon eltartó. Nagyon sokat foglalkozom a lengyel politikával. Érdekes, hogy mennyire eltart most a két ország politikája, mert eddig elég közel volt sok területen. A lengyelek tényleg hisztérikusak lettek ebben a kérdésben. Ott az a vád, hogy ha nem akarja valaki felgyújtani magát Ukrajnáért, akkor orosz ügynök.

Mintha a lengyel identitásba jobban beégett volna a történelem során őket sújtó orosz agresszió, mint belénk az, hogy az 1848-as és az 1956-os forradalmunkat is ők verték le.

Azért, mert a lengyeleknél ez az identitás nem csak az oroszokról, hanem az orosz-német szövetségről szól, ami négyszer is felosztotta Lengyelországot. Most ez ugyanúgy megvan.

De ők masszívan beálltak a nyugati szövetségeseik mellé.

Az amerikaiak mellé álltak be, mert azt gondolják, csak ezzel lehet ellensúlyozni, ha kialakul a német-orosz összekapcsolódás.

Esetleg tanultak a történelmükből?

Két út van: az Amerika-barát, atlantista álláspont, a másik pedig az, amit Orbán választott, vagyis mi csendben asszisztálunk, és megpróbáljuk a lehető legtöbbet kihasítani a német-orosz összefogásból.

Induljunk ki abból, ahogy ön fogalmaz. Tehát, ha ezzel az orbáni politikával az ellenzéki tömb szembehelyezkedik, akkor ezzel fölvállal egy Orbánétól markánsan eltérő álláspontot. De ha ebben is óvatoskodik, akkor már nem lehetett volna megkülönböztetni a Fidesztől.

Szerintem jó, hogy ebben mi a lengyelekéhez hasonló álláspontot képviselünk. De ez nem azt jelenti, hogy Putyin vagy Nyugat. Mert annak a leképződése az EU-val szemben is kritikus. A történelmi felelősség egy része amiatt, hogy Ukrajnában így alakult a helyzet, Angela Merkelt terheli. Nálunk ezt valahogy nem lehet a baloldalon kimondani. Leegyszerűsítettük a kérdést arra, hogy ami a Visztulától nyugatra van, ott aranyból van minden. Hadd idézzem egyik kedvenc filozófusom történetét! A szlovén Slavoj Žižek áll Ljubljanában, és mutatja, hogy az ott a Balkán, ahol sötétség van és nyomor, de itt már minta-EU-ra van, ahol mindenki boldog. Nagyjából ez volt a mi geopolitikai mondandónk.

De van ilyen történelmi hagyomány Magyarországon! Lehet ezt képviselni! Ön szerint ez téves út?

Téves. Én nem ezt gondolom a világról. Lehet ezt képviselni, csak ahhoz, hogy a már említett Gyurcsány idézzem, egy másik madám kell. Az LMP nem az a párt, én meg nem az a politikus vagyok.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!