Horn Gábor: Van esély Márki-Zay Péter győzelmére

HELYBEN/Jelen | 2022.02.28. 13:18

Címkék:

választás 2022

Olvasási idő kb. 13 perc

Az eddigi választási küzdelemben döntetlen körüli eredményt lát, de végül inkább ellenzéki győzelemre számít a Republikon Intézet elnöke. A Helyben.hu-nak adott interjúban ezt azzal magyarázza, hogy szerinte fordult a kocka: most az ellenzéki szavazók tűnnek elszántabbaknak. 

Akció

Orbán Viktor és Putyin szövetségének lehet hatása a hazai választásokra?

Biztos lesz valamilyen hatása, de egyelőre azt még nem látjuk, hogy milyen irányba mozdíthatja el az erőviszonyokat, ha az ellenzék képes a választók számára is világosan felhívni a figyelmet Orbán és az orosz agresszor szövetségére, illetve az orosz, kínai és egyéb diktátorokkal folytatott kvaterkázására. Ez jelentősen gyengítheti a Fidesz erejét, hiszen a kibontakozó háború következtében rosszabb lesz az élet Magyarországon is, mint eddig volt, s erre reagálnak majd a magyar választók. 

Ez van a mérleg egyik serpenyőjében, ami befolyásolja majd a szavazók reagálását. a másikban pedig az, hogy háborús helyzetben mindig az aktuális kormány válik fontossá, hisz a rendet, a békét és nyugalmat a fennálló hatalom képes biztosítani. 

Viszont az is érzékelhető, hogy a magyar kormány, és az oroszok által Barátság díjjal kitüntetett Szijjártó Péter most igyekszik elhatárolódni Putyintól. Ez még számít?

Leginkább az ország érdeke, hogy a magyar kormány az európai mainstream tagjaként, az unió, illetve a NATO többi tagjához hasonlóan elutasítóan reagált Ukrajna megtámadására. A hivatalos magyar elhatárolódás viszont csak késve született meg. Talán ebből is építkezhet az ellenzék, hisz Orbán barátsága, vagy szövetsége Putyinnal letagadhatatlan. 

Arról nem is beszélve, hogy Orbán külügyminisztere megakadályozta, hogy az ukránok csatlakozzanak az európai kiberbiztonsági rendszerhez, ami gyengíti most a védekezést.

Ez valóban érthetetlen, de erről a magyar választók 99 százaléka nem értesült. Ennek ellenére ebből a helyzetből rosszul is kijöhet a Fidesz attól függően, hogy az ellenzék kommunikációja mennyire lesz meggyőző. De az is igaz, hogy az ellenzék is gyengülhet, ha a választók az „erő mellé” álnak. Tehát kétélű fegyver ez a háború. 

A világháló felidézi, hogy nem csak a kormánytagok, hanem a jobboldali véleményvezéreknek is legyintettetek: ugyan nem lesz itt háború. De lett…

Valamennyi kutatás azt bizonyítja, hogy a magyar társadalom Nyugat-orientált. A kormány és holdudvara törekvését, amely azt igyekszik bizonyítani, hogy a „mi barátaink keleten vannak”, a választók elutasítják. Ez hosszú távon sem működik, ez egy totálisan kudarcos vállalkozás, a magyar lakosság több, mint 70 százaléka Európa-párti. Közéjük tartozik a Fidesz szavazóinak tekintélyes része is, akiket a nyugati polgári demokrácia inkább vonz, mint a keleti diktatúrák. 

Ez Orbán számára tehát nyilvánvalóan vesztett meccs lesz, még akkor is, ha a magyar választóknak nem mindig esik le a tantusz. De az emberek többsége nem veszi be azt a maszlagot, hogy „Putyin békefenntartó”, ahogy azt Orbán másik nagy barátja, Trump állítja. Ez nyilvánvalóan tévút, ami az események ismeretében nehezen tartható. A háború ugyanis nagyon erősen összehozza az európai egységet, benne a régiót is összerázza. Ma már se a csehek, se a lengyelek, vagy a szlovákok sem tartanak Orbánnal. A visegrádi országok sem kérnek az oroszok barátságából, hisz a megszálló orosz csapatokról minden országnak vannak emlékei. Elvileg nekünk is lehetnének, 1956 sem volt olyan régen. 

Viszont most a kormányfő is Európa-barát lett.

Igen, s ezt a sok „brüsszelezés” miatt nem is lesz olyan könnyű a szavazóinak elmagyarázni. A választásokig már kevés az idő, alig több, mint egy hónapja van a magyarázatra. Ilyenkor már kevés új üzenet jut el a választókhoz, de az ukránok lerohanásáról, illetve az utcákon heverő halottakról, vagy a határnál megjelenő rettegő menekültekről szóló hírek még biztosan eljutnak, és hatnak. Orbán csak nehezen tudja majd elmagyarázni, hogy ez a korábbiakhoz képest egy más háború, más menekültekkel…

Ami a hazai választást illeti, úgy tűnik, elemzői egyetértés van abban, hogy a Fidesz – talán az osztogatás hatására – megerősödött, és vezet is, ámbár a Publicus Intézet ellenzéki előnyt mér. Kiszámítható, hogy a két oldal hány képviselőt küld a parlamentbe?

Szerintünk, vagyis a Republikon mérései szerint döntetlen-közeli a helyzet. Nagyon kiegyensúlyozottak az erőviszonyok, a billegő körzetekben is néhány száz-, vagy ezer szavazó döntheti majd el a választást. Két nagy választói tömb áll egymással szemben, s az nyerhet, amelyik elviszi az urnákhoz a támogatóit. Meglepő módon ma az ellenzéki tábor elkötelezettebbnek látszik, mint a fideszes. 

Vagyis az ellenzéki szavazó inkább elmegy szavazni?

Igen, és leszavaz a hat ellenzéki párt valamelyikére. Eddig a kormány szavazója volt inkább elkötelezettebb. Fordult tehát a kocka, a jelek szerint az ellenzéki együttműködés elkezdett működni, nemcsak megszületett az „ellenzéki szavazó”, de szavazni is elmegy, s a közös listát támogatja. Tehát a verseny az utolsó percig tart, s szerepe lesz a háborúnak, az egyre növekvő inflációnak is.

A 93 listás képviselő mandátumból hányat szerezhet a kormánypárt és hányat az ellenzék?

Döntetlen esetén 46-46 képviselőt juttathat be a két oldal, illetve valamelyik még plusz 1 jelöltet. Ezt nehéz kiszámolni. Ebbe a helyzetbe bezavarhat, ha valamelyik kispárt eléri a parlamenti küszöböt, amire a kutatások szerint a Mi hazánk mozgalomnak van esélye. A párt az oltásellenességgel rátalált egy olyan témára, amely működhet, ez azt jelentheti, hogy a 93 képviselői helyből 5 juthat a pártnak. Persze, a járvány megszűnésével az esély kisebb lesz. 

Ennél nincs nagyobb esélye a Kétfarkú kutyáknak?

Úgy érzem nincs esély arra, hogy ebben a kiélezett helyzetben a viccpárt meg tudja ugrani az 5 százalékot. Nem véletlenül ment nehezen nekik az aláírásgyűjtés. Ámbár információk szerint a Fidesz – akaratuk ellenére – segített nekik ebben. A Kétfarkú kutyapárt passzivitásában benne van, hogy a párt vezetői érzik a felelősséget, nem akarják gyengíteni az ellenzéket.

Az viszont ma még nem világos, hogy a Mi hazánk kit gyengít, elvileg akár a Fidesz táborból is rabolhat szavazókat. Az összefogás részeként Jakab Péter nem véletlenül lépett fel a kötelező oltás bevezetése ellen. Ez egy érvényes téma, ami szavazatokat hozhat. 

Vagyis a listán döntetlen a helyzet, s a 106 egyéni körzetben dől el majd a választás. Mi lehet a megoszlás a kormány és az ellenzéki jelöltek között?

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Fizess elő a Jelen online cikkeire,
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában

Kormos Lili

Hiába trükközik a KSH, az emberek 100 százalékos inflációt érzékelnek

Csak a kenyér több, mint 60 százalékkal drágult

Szabó Brigitta

Láng Zsuzsa

Cser-Palkovics András: Kulcskérdés, hogy megjöjjenek az EU-s pénzek

Energiacsúcs összehívását és a fűtési szezon végéig ársapka bevezetését kérik a kormánytól az önkormányzatok.

Tóth Ákos

Ónody-Molnár Dóra

Kvótát a magyar cigányságnak!

A faj szó átírását kezdeményezik a magyar joganyagban az Ámbédkar Technikum vezetői

Ónody-Molnár Dóra

Paul a pult mögött

McCartney, 3, 2, 1.

Benedek Szabolcs

Árnyékkormány angol és magyar módra

Őfelsége leghűségesebb ellenzéke

Szabó Barnabás

Mindenki hazaárulója

Eckhardt Tibor (1888-1972)

Révész Sándor

Vásárhelyi Mária

Ipsos: A magyarok tartanak a legjobban az áremelkedéstől

Többen hibáztatják a háborút, mint a kormányt

Lakner Zoltán

Lakner Zoltán

Tamás Ervin 

Folytatódik Iványi Gáborék zaklatása

A BM-ben nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Ónody-Molnár Dóra

Baljós tanévkezdés

Csak irracionális racionalizálás képzelhető el

Ónody-Molnár Dóra

Keresés