Iványi Gábor: Orbánt nem lehet megváltoztatni, az uralmát megdönteni lehet

Szentgyörgyi Rita | 2022.03.24. 16:18

Olvasási idő kb. 11 perc

Az emberekbe elültetett félelmet tartja a NER-rendszer egyik legnagyobb bűnének. Szemlélődő típus létére mindig az események kereszttüzében találta magát, többnyire ott, ahol testeket-lelkeket kell menteni. A szegények, az elesettek védelmezője, a hangtalanok hangja. Az államtól átvállalt szociális, egészségügyi, oktatási feladatokért járó kiegészítő támogatást kéri csupán az államtól. Iványi Gáborral beszélgettünk.

Akció

Egy politikai krimi vagy akciófilm kellős közepén találta magát, amikor legutóbb harminc felfegyverkezett NAV-os razziát tartott az Oltalom Karitatív Egyesület épületeiben. A hárommilliárdos adótartozáson túl erőfitogtatásról, az elnökjelöltségével kapcsolatos politikai akcióról volt szó?

Biztosra veszem, hogy küldték a NAV-delegációt. Évtizedes történet a köztünk lévő elszámolási vita, nem most került a tudomásukra. Korábban is jártak nálunk, igaz, akkor csak négyen voltak, éppúgy felfegyverkezve. Semmilyen iratot vagy kérést nem utasítottunk el az adóhivatal felé, mindig mindenben együttműködtünk. Kijelöltünk egy szobát az iratoknak, ahová bármikor bejuthatnak az ottlétünk nélkül is. Ehhez képest betörték mindkét ajtót az irodámban, még az öreg széfbe is benéztek, ahol valamennyi adománypénzt tartunk, de a „kincstárat” nem ott őrizzük.

Az egyházi státuszuk elvétele óta ördögi spirálba kerültek. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben kimondta, hogy az egyházi törvény az emberi jogok európai egyezményébe ütközik, így az államnak kártérítést kellett volna fizetnie önöknek.

Az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy alkotmánysértő módon vették el az egyházi státuszunkat, amit az 1970-es években egyedülálló módon vívtunk ki, kemény harccal, negyedmagammal börtönbüntetést is kaptam. És akkor jön a rendszerváltó Fidesz, és azt mondja, kezdjük a nulláról. 2012 január elsejével vissza kellett volna adni a státuszunkat, helyette addig csűrték-csavarták a törvényt, amíg a végén egyesületté nyilvánítottak minket. Ami képtelenség, mert a résztvevők akarata ellenére nem lehet egyesületté nyilvánítani. Valószínűleg az is zavarja a hatalmat, hogy amikor először gyűjthettük a személyi jövedelemadó egy százalékát, azt negyvenezren adták nekünk, ezzel az ötödik vagy hatodik legtámogatottabb egyház lettünk.

Az adótartozásukat nem lehet beszámítani a magyar állammal szemben fennálló 12 milliárd forintos követelésükbe?

A strasbourgi döntés értelmében 2017-ig kifizették, amit a kártérítésből elismertek, abból rendeztük az addigi tartozásainkat. 2017-től viszont megint nem kapjuk meg a megítélt kiegészítő támogatást, ami nagyjából évi kétmilliárd forint. Az intézményeinkben dolgozó ezer ember fizetése a havi járulékokkal 3 milliárd 600 ezer forint. Tisztességes polgár vagyok, ha lenne pénzünk, kiegyenlítenénk a tartozásunkat. De nem tudom, mert fizetést kell adni a munkatársaknak. A járulékokat akkor tudjuk rendezni, ha sikerül kicsikarni az államtól a tartozást. Így is alapjáraton működünk, van egy kórházunk ötven ággyal, tizenöt sürgősségi ággyal, egy rendelőintézet, a főiskola, amit támogatás nélkül működtetünk, öt idős otthonunk, egy komoly hajléktalanellátó rendszerünk, hatszáz ággyal. És ebből semmit nem zártunk be. Ha megbukna a kormány, rögtön rendezni tudnánk az adósságainkat, azt se bánnánk, ha ez a költségvetésből ellopott pénzekből történne meg.

Ellenzéki oldalról is hallani olyan hangokat, hogy a NER-rendszer szemetét az Orbán-kormánynak kellene eltakarítani, a háború pedig mindenütt a fennálló kormánynak kedvez…

Nem szabad így gondolkodni, bátran neki kell fogni a szemét eltakarításának, akkor is, ha az másnak a szemete. A háború mindig jókor jön azoknak, akiknek éppen valami vaj van a fejükön. Sok mindent be lehet söpörni a háború szemetesládájába. Politikailag nálunk nem kevésbé háború van.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés