Egy politikai krimi vagy akciófilm kellős közepén találta magát, amikor legutóbb harminc felfegyverkezett NAV-os razziát tartott az Oltalom Karitatív Egyesület épületeiben. A hárommilliárdos adótartozáson túl erőfitogtatásról, az elnökjelöltségével kapcsolatos politikai akcióról volt szó?

Biztosra veszem, hogy küldték a NAV-delegációt. Évtizedes történet a köztünk lévő elszámolási vita, nem most került a tudomásukra. Korábban is jártak nálunk, igaz, akkor csak négyen voltak, éppúgy felfegyverkezve. Semmilyen iratot vagy kérést nem utasítottunk el az adóhivatal felé, mindig mindenben együttműködtünk. Kijelöltünk egy szobát az iratoknak, ahová bármikor bejuthatnak az ottlétünk nélkül is. Ehhez képest betörték mindkét ajtót az irodámban, még az öreg széfbe is benéztek, ahol valamennyi adománypénzt tartunk, de a „kincstárat” nem ott őrizzük.

Az egyházi státuszuk elvétele óta ördögi spirálba kerültek. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben kimondta, hogy az egyházi törvény az emberi jogok európai egyezményébe ütközik, így az államnak kártérítést kellett volna fizetnie önöknek.

Az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy alkotmánysértő módon vették el az egyházi státuszunkat, amit az 1970-es években egyedülálló módon vívtunk ki, kemény harccal, negyedmagammal börtönbüntetést is kaptam. És akkor jön a rendszerváltó Fidesz, és azt mondja, kezdjük a nulláról. 2012 január elsejével vissza kellett volna adni a státuszunkat, helyette addig csűrték-csavarták a törvényt, amíg a végén egyesületté nyilvánítottak minket. Ami képtelenség, mert a résztvevők akarata ellenére nem lehet egyesületté nyilvánítani. Valószínűleg az is zavarja a hatalmat, hogy amikor először gyűjthettük a személyi jövedelemadó egy százalékát, azt negyvenezren adták nekünk, ezzel az ötödik vagy hatodik legtámogatottabb egyház lettünk.

Az adótartozásukat nem lehet beszámítani a magyar állammal szemben fennálló 12 milliárd forintos követelésükbe?

A strasbourgi döntés értelmében 2017-ig kifizették, amit a kártérítésből elismertek, abból rendeztük az addigi tartozásainkat. 2017-től viszont megint nem kapjuk meg a megítélt kiegészítő támogatást, ami nagyjából évi kétmilliárd forint. Az intézményeinkben dolgozó ezer ember fizetése a havi járulékokkal 3 milliárd 600 ezer forint. Tisztességes polgár vagyok, ha lenne pénzünk, kiegyenlítenénk a tartozásunkat. De nem tudom, mert fizetést kell adni a munkatársaknak. A járulékokat akkor tudjuk rendezni, ha sikerül kicsikarni az államtól a tartozást. Így is alapjáraton működünk, van egy kórházunk ötven ággyal, tizenöt sürgősségi ággyal, egy rendelőintézet, a főiskola, amit támogatás nélkül működtetünk, öt idős otthonunk, egy komoly hajléktalanellátó rendszerünk, hatszáz ággyal. És ebből semmit nem zártunk be. Ha megbukna a kormány, rögtön rendezni tudnánk az adósságainkat, azt se bánnánk, ha ez a költségvetésből ellopott pénzekből történne meg.

Ellenzéki oldalról is hallani olyan hangokat, hogy a NER-rendszer szemetét az Orbán-kormánynak kellene eltakarítani, a háború pedig mindenütt a fennálló kormánynak kedvez…

Nem szabad így gondolkodni, bátran neki kell fogni a szemét eltakarításának, akkor is, ha az másnak a szemete. A háború mindig jókor jön azoknak, akiknek éppen valami vaj van a fejükön. Sok mindent be lehet söpörni a háború szemetesládájába. Politikailag nálunk nem kevésbé háború van.