Indulat és értetlenség van a finnekben a magyar kormány miatt
Olvasási idő kb. 4 perc
Ironikus módon most tanulták meg a finnek azt, hogy a magyar jogállamisággal kapcsolatos bírálatok igazak – mondja a Jelennek adott interjúban Annastiina Kallius, a Helsinki Egyetem antropológus kutatója, aki tíz éven át élt Magyarországon és a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről írta a doktori dolgozatát.
Mekkora az aggodalom a finn társadalomban egy esetleges orosz agresszió miatt?
A finnek most sokkal jobban aggódnak Ukrajnáért, mint amennyire az orosz fenyegetéstől tartanak. Megtanultunk a hosszú, közös határral élni, és Finnországnak nagyon erős hadserege van. A NATO-csatlakozás késleltetése miatti aggodalom inkább Európa kollektív védelemre vonatkozik.
Mennyire van tisztában a finn közvélemény a magyar kormány szerepével ebben a késlekedésben?
A finnek nagyon aktívan és meglepetten követik a késlekedést. Nem értik, mi az oka annak, hogy a magyar kormány megjelölt egy konkrét időpontot a ratifikálásra, aztán nem tartja be az ígéretét. Ez jól mutatja, hogy a finn és a magyar politikai kultúra mennyire különbözik egymástól. Természetesen itt a jelenlegi magyar kormány politikai kultúrájáról van szó. Fontos tudni, hogy Finnországban április elején választások lesznek, ami meghatározza a közbeszédet. A hosszú évtizedek után kezdeményezett NATO-csatlakozás szintén óriási jelentőségű ügy, a magyar kormány időhúzása ebben a készeresen is érzékeny időszakban történik.
Mik a főbb vélemények a társadalomban ezzel kapcsolatban? Indulatot érezni vagy inkább értetlenséget?
Mindkettőt, indulat és értetlenség egyszerre uralja a nyilvánosságot. A finnek nem kaptak értelmes és világos választ arra, hogy tulajdonképpen mi a magyar kormány szándéka és mi a célja a fideszes-delegáció utazásának. Tehát, ironikus módon, a finn közvélemény éppen ennek a zavaros kommunikációnak köszönhetően tanulta meg azt, hogy milyen körülmények között dolgoznak a független újságírók Magyarországon. Most közvetlen tapasztalatot szereztek arról, hogy egy őket érintő döntés részleteiről nem lehet demokratikus és átlátható módon információt szerezni.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!
A válság felértékelte a zuglói modellt
Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.
Elolvasom
Az árpádsáv színei és az MLSZ
Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.
Elolvasom
Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna
A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.
Elolvasom
