Jakab Péter: Ragaszkodunk az elszámoltatáshoz

Ónody-MolnárDóra | 2021.02.08. 06:51

Olvasási idő kb. 16 perc

A holokauszt nemzetközi emléknapján mutatták be a 444.hu stábjának alkotását, a Gyilkosok emlékműve című dokumentumfilmet. Látta?

Rendkívül kevés filmet néztem meg eddig életemben, ez nincs közöttük.

De tudja, miről szól?

Nem.

A XII. kerületi önkormányzat 2005-ben úgy döntött, hogy felállít egy Turul-szobrot, amelynek talapzatán háborús mártírokat sorolnak fel. valójában azonban nem csak mártírok, hanem nyilas tömeggyilkosok is voltak köztük. A filmben a szobor felavatásakor felbukkan Vona Gábor, a Jobbik akkori elnöke. Ma ön a Jobbik elnöke. Elmenne egy ilyen szobor avatójára?

Turul szobor az irodámban is van, nem a turul a gond hanem a gyűlőlet. A gyűlőletnek nem állíthatunk szobrot. Hozzáteszem, én 2010 előtt a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskolában tanítottam. Ott a turulszobrok nem jöttek szóba. Azon dolgoztunk, hogy kiutat mutassunk a fiataloknak a borsodi mindennapok nyomorából. Nekem azóta is sokkal fontosabb a szimbolikus politizálásnál az, hogy a gyakorlatban hogyan tudunk az embereknek segíteni egyről a kettőre jutni.

De a közös lista csak akkor működik, ha a Jobbik által korábban megsértett választói csoportok képesek túltenni magukat a Jobbik múltján és a közös listára szavazni. Ha most megjelenne egy ilyen kérés a Jobbik felé, hogy támogassa a városmajori turul fennmaradását, mit döntene?

Ha egy szobor gyűlöletet kelt és megoszt, ha háborús bűncselekményre emlékeztet, és nem úgy, hogy ilyen soha többet ne forduljon elő, azt nem tudjuk támogatni. Éppen a napokban voltam a budapesti gettó falánál leróni a kegyeletünket, azért, mert azt gondolom, hogy ez a fal, bár a tömeggyilkosságok mementója, de ma már számomra nem az elválasztást, hanem az összetartozást jelenti.

Biztosan unalmas, hogy folyton a Jobbik múltjával nyaggatják, de mégiscsak gyors átalakulás, ami a pártjával történt.

Nem gyors. A néppártosodás több mint hét éves folyamat. Nekem hosszú, áldozatvállalásokkal teli időszak volt, hiszen sok politikus távozott a Jobbikból. Ez egy párt életében mindig negatív előjelű, hiszen botrányok övezik a kiválásokat. Én viszont nem azt néztem az elmúlt egy éves elnökségem alatt, hogy egy politikus távozása mekkora botrány, hanem azt, helyes-e vagy helytelen. Amikor azt mondtam, Kulcsár Gergelynek már évek óta nem lett volna a helye a Jobbikban és ennek az embernek mennie kell, akkor azt gondolom, fontos gesztusokat gyakoroltunk. Ez a Jobbik már nem az a Jobbik.

Sokan nem értik, hogy a legkiszolgáltatottabb választói csoportok, köztük a mélyszegénységben élő romák miért a Fideszre, azaz arra a pártra szavaznak, amely őket ebben a kilátástalanságban tartja. Pedig világos: ennyire mélyen ivódott a romákba az, hogy a Jobbiktól félni kell. Kell idő, hogy a Jobbik bizonyítani tudjon a romák felé. Káros tehát, hogy Szerencsen a jobbikos jelölt korábban olyan kijelentéseket tett, amelyek mögött a régi Jobbik sejlik fel.

Bíró László keresztény ember, aki, ha hibázik, nem eltussolja, hanem kiáll a nyilvánosság elé, s bocsánatot kér a megbántottaktól. Bíró László az, aki a helyi roma embereknek is munkát ad. Nem azért, mert valaki roma vagy nem roma, hanem mert jól vagy rosszul dolgozik.

Ebben az érzékeny helyzetben, amikor próbál behúzni középre a párt, nem volt rossz választás az ő indítása?

Fontos, hogy valaki képes-e megváltozni. Ha valaki képes elnézést kérni, az a legmagasztosabb keresztényi érték. Vétkeztem. Bocsánatot kérek. A Fidesz képviselője, Pócs János például nem tudott bocsánatot kérni azért, hogy egy cigány származású embert zárt a kazánba és megégetéssel fenyegette. Azt meg hogy, ki-hova szavaz nem tudom, nincs róla nyílvántartásunk.

Olyan szavazókörökben lehet következtetni arra, mi történik a romák szavazataival, ahol magas a roma lakosság aránya.

Vannak mélyszegénységben élő emberek, akiknek a választás nem a demokrácia ünnepe, hanem arról szól, hogy a zsák krumpliért nem kellett pénzt adni, elég egy ikszet behúzni.

Nem a zsák krumpliról van szó, hanem az alternatíva hiányáról és a mély félelemről, ami 2008-2009-ben alapozódott meg.

De ha ez a félelem mozgatná a helyi közösségeket, nem szavaznának a Fideszre, hiszen azok az emberek, akik félelemkeltőek lehettek akkoriban, ma már a Fidesz táborát segítik akár politikusként, akár álszakértőként, akár a Mi hazánk tagjaként. Mi szeretnénk azt megmutatni, hogy ha nem a Fideszre, hanem a Jobbikra vagy az ellenzékre szavaznak, akkor lesz kilábalási lehetőség. Ezt nem könnyű elmagyarázni, helyben kell beszélgetni az emberekkel.

A kampányban a Fidesz folyamatosan elő fogja venni a múltat. Tudják ezt ellensúlyozni?

El sem kell követni semmit ahhoz, hogy a Fidesz kígyót-békát kiáltson ránk, emberevő farkasoktól terroristáig mindennek hív bennünket. Láttuk, hogy Vona Gáborral mit csináltak. Nekünk egy feladatunk van, az, hogy megmutassuk, az ellenzék egységes és képes jólétet biztosítani a magyaroknak. Ha ezt a tábort képesek vagyunk egyben tartani, akkor meg tudjuk mutatni, hogy mi vagyunk a többség.

A Jobbik átalakulását belső harcok is kísérik. Elég felidézni azt, hogy két hete Vona Gábor egy jobbikos mémmel kapcsolatban azt írta, hogy gyalázat, és örül, hogy már nem tartozik a párthoz.

Vona Gábor ma már egy blogger.

De a Jobbik szavazóinak fontos a véleménye.

Ő 2018-ban hozott egy döntést, amit mindannyian elfogadtunk. Azt gondoltuk, nyilván tudja, mit csinál. Ő azt mondta, egyedül fogja legyőzni a Fideszt, mire kétharmados Fidesz-győzelem lett. Ő ezt a döntést hozta. A jobbikosok és az ellenzéki szavazók is csalódottak voltak ezt követően. Senki nem akart még négy év kétharmadot, de még a Fidesz győzelmét sem. Az általam vezetett Jobbik más döntést hozott.

Rosszul esik önnek, hogy a párt volt elnöke a pálya széléről kiabál bele a játékba?

A pályán kívülről mindig könnyű megmondani a tutit.

A nyilvánosság előtt ez nyilván kellemetlen.

Nem, nem kellemetlen. Mi annak megfelelően döntöttünk, amit 2018-ban, a választásokat követően a Kossuth-téren és szerte az országban maguk a választók mutattak nekünk: ez most nem arról szól, kinek nagyobb az egója, nem egymást kell méricskélni, hanem össze kell fogni, mert csak így tudjuk legyőzni ezt a rendszert. Ezt üzenték a választók. Mi pedig azt mondtuk: igen, értettem. Mert a választó az én munkaadóm. És megtanultuk, nem is olyan rossz dolog leülni a másikkal egy asztalhoz, és kialakítani a közös nevezőket. Én erre büszke vagyok: mi más döntést hoztunk 2020-2021-ben, mint Vona Gábor 2018-ban. Abból a Fidesz kétharmada lett, ebből kormányváltás lesz.

Reálisnak látja, hogy a Jobbik régi szavazóit meg lehet tartani úgy, hogy közös listán indul a párt Gyurcsánnyal?

Gyurcsány Ferenc korábban miniszterelnök volt, de ma már csak a hat ellenzéki párt egyikének a vezetője. Egy a hatból, ha a társelnököket nem számítom. A mi szavazóink kormányváltást akarnak. Itt most nincs harmadik út. Vagy valaki az Orbán-rendszerre szavaz, vagy az ellenzékre. Aki fanyalog, az Orbán-rendszert erősíti.

Sokan mondják, hogy a NER kialakulásához Gyurcsány 2010 előtti ténykedése kellett. Ha ő benne van az ellenzéki összefogásban, és az ellenzék összeeszkábál egy gyenge győzelmet, azzal csak a Fidesz négyötödös visszatérésének ágyaz meg.

A mostani választási rendszerben még egy gyenge győzelem is kétharmadot hozhat. A győztes mindent visz, így alakította a Fidesz. De hangsúlyozom: most nem Gyurcsány Ferenc áll szemben Orbán Viktorral, hanem az ellenzék áll szemben egy rezsimmel. Egy rezsimet leváltani brutálisan nehéz feladat, aminek a végrehajtásához mindenkire szükség van. Ha a választók egy szegmense úgy döntött, nekik kell Gyurcsány Ferenc, akkor ezt tudomásul kell venni. Nem az a feladatunk, hogy fanyalogjunk. Mi azt a feladatot kaptuk a választóktól, hogy ezt a rezsimet váltsuk le, s ezt csak összefogással lehet megtenni. Mindegy, kit kedvelek és kit nem, együtt kell dolgoznom ezekkel az emberekkel a kormányváltás érdekében. Ha nem megy, keressek másik szakmát.

Az összefogás különféle világnézetű pártokat gyúr egybe, és nehéz elképzelni, milyen oktatást, milyen egészségügyet képzelnek el.

A mi esetünkben most nem arról van szó, hogy kiáll egy ellenzéki miniszterelnök-jelölt és meghirdeti a saját programját, aztán pedig mindenki igazodjon hozzá, Ez egy hatpárti koalíció, a hat párt közösen alkot programot. E folyamat végére majd akkor teszünk pontot, ha az előválasztás után meglesz a közös miniszterelnök-jelölt, viszont addig már társadalmi vitára bocsátjuk a program egyes elemeit. Egyébként meglepően jól halad a programalkotás, látszik, hogy amikor nem különböző sémákban gondolkodunk, akkor közös álláspontra tudunk jutni.

Ezek szerint összefésülhetők a programelemek?

Természetesen. Végre kijöttünk abból a lövészárok-rendszerből, hogy valaki kinyilvánít valamit, és akkor annak úgy kell lennie, ha törik, ha szakad.

Az önkormányzati választások után adódó együttműködésekben már bőven vannak repedések. Miért lenne ez másképp kormányon?

Ezt a mi tanulópénzünk, ha úgy tetszik.

De mi folyik például Egerben?

A helyzet az, hogy járatlan úton taposunk, nincs kész recept, menet közben kell megtanulnunk harcolni, és egész egyszerűen vannak, akik ebben nem elég jók, vagy esetleg, meglehet, vannak emberi gyengeségeik, amelyek akadályozzák az együttműködést.

Milyen gyengeségek?

Vannak, akik kevésbé képesek együttműködni.

De ez a kockázat kormányon is meglesz.

Tanulunk a hibákból.

Jó. Akkor mi Eger tanulsága?

A tanulságokat a tárgyalóasztalnál vonjuk le, nem a nyilvánosság előtt. Vannak fórumok, ahol megbeszéljük a közös ügyeinket, de ezek mind-mind házon belül maradnak.

Van tervük arra, mit kezdenek a kétharmados törvényekkel?

Ne zárjuk ki azt a lehetőséget, hogy az ellenzék is szerezhet kétharmadot. De ha nincs is, akkor is, a Fidesz legfőbb kohéziós ereje a hatalom, azt pedig így is, úgy is elveszíti. Ebben az esetben pedig egész más módon közelítenek majd meg bizonyos politikai kérdéseket, és azt sem zárom ki, hogy lesznek olyan fideszes politikusok, akik hajlandók lesznek együtt szavazni velünk fontos ügyekben. Így legalább jóvá tesznek valamit abból a tengernyi bűnből, amit a pártjuk elkövetett az ország ellen. És az elszámoltatáshoz nem kell kétharmad. Polt Pétert be lehet kasztlizni azért, mert hozzájárult az ország kifosztásához. Az igaszságszolgáltatás már akkor is halad, ha hagyjuk mindenféle politikai nyomás nélkül működni az ügyészeket és a bírókat.

De mit kezdenek a mélyállammal, azzal, hogy a NER bebetonozta magát?

Ha a kormány elveszíti hatalmi pozícióját, megjelennek majd a repedések a NER falán, és a politikusaik egymást fogják feldobni. Ez már elkezdődött: Boldog Istvánt sem az ellenzék leplezte le.

Mindazok ellenére, amit a Fidesznek tulajdonítanak, a pártnak mégis van egy erős, elkötelezett szavazótábora.

Igen, leginkább a falvakban erősek.

Ez közhely, a jól fejlett Nyugat-Magyarországos és számos városban is nagyon erős a tábor.

Ha valaki tíz éve szavaz egy pártra, akkor a választása már nem észérveken, hanem érzelmeken alapul. Nem is ismerheti el könnyen, hogy tíz éve helytelenül szavaz, mert akkor azzal elfogadná, hogy megtévesztették. És ezt senki nem szereti beismerni. De ha mondjuk, egy vendéglátós lába alól kicsúszik a talaj, akkor eluralja majd az életösztön és a túlélésre szavaz majd. A kormány most valódi válsághelyeztettel találkozott, amit nem tud megoldani. A propaganda itt nem segít. A talajvesztett szavazó pedig úgy érzi majd, hogy a megoldást az ellenzék jelenti.

Ennek ellenére nem bővül az ellenzéki szavazótábor.

Nagyon nagy a bizonytalanok tábora, amely nem azt várja az ellenzéktől, hogy mindenki királynak hirdesse magát, hanem azt, hogy végre fogjanak össze az érintettek. Már most látható, hogy a közös lista háromszor jobban mozgósít a bizonytalanok táborából az ellenzék, mint a Fidesz felé.

És az egy lista többeket mozgósít, mintha kettő lett volna?

Az önkormányzati választások eredményéből az derült ki számunkra, hogy a több lista több mandátumot hozhat. Ezt ismerhette föl a Fidesz is, így megszüntette ennek lehetőségét. Ennek ellenére úgy látom, az összefogás nagyobb erőket mozgósít.

Melyek azok a nagyon fontos pontok, amelyektől nem tágít a Jobbik?

Olyan nem lehet, hogy valamitől nem tágítok, mert akkor a rendszer szétesik. Addig kell gyúrnunk egymást, amíg meg nem születik a közös álláspont. De már letettük a közös alapelvekről szóló nyilatkozatot. Amikor eljutottunk oda, hogy ezt rögzítettük, azt mondtam a programalkotásban részvevő kollégámnak, Z. Kárpát Dánielnek, hogy itt van 16 olyan pont, amit be kell iktatnunk ebbe a dokumentumba. És láss csodát, valamennyi visszaköszön valamilyen formában, ami azt igazolja, hogy az ellenzék képes kompromisszumra. Számomra a legfontosabb cél, hogy a nemzet egészét kell képviselnünk, ebből vezetek le mindent. A nemzet egésze pedig azt kívánja, hogy mostantól kezdve ne legyenek kivételezettek, ne legyen urambátyám világ, és e ponton nem csak elmúlt tíz évre gondolok, mert valójában az elmúlt harminc év hibáit kell kijavítani. Igen, lesz elszámoltatás.

Eddig soha nem sikerült.

Mert nem volt rá kőkemény akarat, de most megjelentek olyan politikai erők is, amelyek nem voltak részesei az elmúlt harminc évnek.

De az elszámoltatáshoz kell a kétharmad, ha az nincs, akkor csak a joggal visszaélve lehet a számonkérést megvalósítani.

Eddig sem azért nem volt elszámoltatás, mert nem volt kit és mit elszámoltatni, hanem azért, mert a jogot úgy formálták, hogy a lopásból végül személyre szabott pályázat lett. Vagyis a joggal visszaéltek. Abban mindenki egyetért, hogy a jogot addig kell alakítani, amíg a lopásból ismét lopás nem lesz. Ehhez pedig az kell, megismétlem, hogy hagyjuk az ügyészeket és a bírákat szabadon dolgozni. Egészen abszurd, hogy Mészáros Lőrinc megveszi a mátrai erőművet hatmilliárdért, mert az államnak nem kell annyiért, majd amikor az egész a csőd szélére kerül, akkor az állam megveszi, de már 17 milliárdért, mert már jó üzletnek tűnik. Nekem meg bűncselekménynek tűnik. Szerintem már a jelenlegi jogszabályi keretek között is elindulhat az ilyen ügyekkel kapcsolatos igazságszolgáltatási folyamat.

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés