Öntöde, nagykalapács és Csillag-telep
Komjáthi Imre: És ahogy ott állok, jöttek velem szembe a melósok
Olvasási idő kb. 14 perc

A Szabó Szabolccsal készült interjú ide kattintva olvasható.
Mi a véleménye arról, hogy a volt elnök Molnár Gyula párttagságát fölfüggesztették, miután ő, ha nyerne, a DK-frakcióba ülne?
Vannak olyan személyiségek, akik érzelmi alapon közelítenek a párttagság kérdéséhez, róluk elég nehezen képzelhető el, hogy átülnének egy másik pártba. Vannak ugyanakkor olyanok, akik pragmatikusan, racionálisan döntenek. Molnár Gyuláé racionális döntés volt, ami nem csoda, hiszen meglehet, hogy a politikai túlélése múlik ezen. Ezért döntött így.
Molnár Gyula nem így adja elő ezt a történetet, szerinte az ő feje fölött döntöttek a pártok.
És ez kinek lett volna az érdeke? Ez egyszerűen nevetséges állítás.
Elítéli azért, mert a DK-ba ülne be?
Én nem ítélem el. Az más kérdés, hogy a választóknak mi lesz a véleményük erről. Én bizonyosan maradok az értékeim, az elveim mellett, érzelmileg is ehhez a közösséghez kötődöm. Nem is lehetne másképp. 2010-ben megkérdezték tőlem, hogy mi a politikai célom. Azt válaszoltam, hogy annyira balra tolni ezt a pártot, hogy onnan ne legyen már visszaút a neoliberális vonalhoz.
És elzárták a visszautat?
Az MSZP fő csapásiránya a munkavállalók, a bérből és fizetésből élők, valamint a szakszervezetek képviselete. Az EP-választás éjszakáján, amikor szembesültünk a tragikus eredménnyel, azt kérdezte Tóth Bertalan, hogy akkor most hogyan tovább. Mondtam, hogy gyerekek, kaptunk egy nagy pofont, de én holnap reggel beülök a kampánybuszba, elmegyek Esztergomba a Suzuki gyárhoz, demonstrálni a Vasas mellett. Ez a mi utunk. Ráadásul nem az volt a kérdés, hogy miként leszünk egy 30 százalékos nagy párt, hanem az, hogy egyáltalán megmaradunk-e. Ahhoz pedig föl kell vállalni a baloldali, szociáldemokrata értékek képviseletét, máskülönben mindannyian megyünk a levesbe.
És a lecsóba sem mennek?
Nem, semmiképpen sem. Van egy nagyon erős és jó szövetségünk a Párbeszéddel, ahogy van egy nagyon jó és erős miniszterelnök-jelöltünk is, Karácsony Gergely személyében. Neki az általunk képviselt értékek fontosak, ezt már számos alkalommal bizonyította, s ha kell, én pajzsként megyek előtte.
Sokan azt mondják, hogy Karácsony Gergely az MSZP egyetlen aduja.
Én ezt nem így látom, a mi fő adunk az, hogy ráálltunk a baloldali pályára, s ebben egységesek vagyunk. Meg kell nézni, hogy az MSZP fő üzenetei a pandémia ideje alatt is mind-mind a munkából élő emberek érdekeiről szóltak. Ez a politizálás megtalálja a saját közönségét, ebben bizonyos vagyok.
És mennyiben sikerül ezt a szemléletet átvinniük az ellenzék közös programjába?
Úgy látom, hogy a nagy közös programban is ott lesznek azok a programelemek, amelyek nekünk kiemelten fontosak. Amikor a pandémia idején előjöttünk egy-egy javaslatunkkal, azonnal beálltak mögénk a többiek is. Természetesen vannak különbségek, például mi nem az Európai Egyesült Államokban gondolkodunk, de az alapértékekben, szerintem, nincs lényeges eltérés az együttműködésben résztvevő pártok közt.
Miért épp Csepelen méretteti meg magát?
Tőlem már megszokhatták az emberek, hogy nem feltétlenül csak racionális döntéseket hozok, sokszor motiválnak az érzelmeim is. Nem igazán tartozik a racionális döntések sorába, hogy valaki télen, mínusz 19 fokban Borsodból elgyalogol Budapestre. Az sem túl racionális döntés, ha valaki negyven fokban odaláncolja magát egy gyár kerítéséhez. Csepel esetében volt több racionális megfontolásom, de bőven volt érzelmi elem is. Amikor kimentem a Csepel Művek területére és felnéztem az utcanévtáblákra, ahol ott állt, hogy öntöde meg nagykalapács, aztán kimentem a Csillagtelepre és ott beszélgettem az emberekkel, akkor sok hatás ért, s végül rájöttem, hogy én itt otthon érzem magam.
De Borsodban is otthon érzi magát, nem?
Dehogynem. Csak 2018-tól, amikor a párt alelnöke és ezáltal országos politikus lettem, sokkal kevesebb időt töltöttem otthon, Edelényben, mint korábban. Javarészt Budapesthez kötött a munkám, illetve folyamatosan jártam az országot, beszéltem az emberekkel, a szakszervezetekkel, mert a legfőbb dolgom az, hogy a javaslataink az emberi történetekhez, az élethez igazodjanak. Egyébként több helyről is hívtak, hogy induljak náluk, de Csepel szociológiai térképe is azt mutatja, hogy van mit keresnünk ott, de az érzelmi töltet ennél is erősebb. Egyébként nekem Csepelen és Soroksáron, vagyis a választókerület másik részében is vannak barátaim, akik nem foglalkoznak politikával, de mégis hívtak, mert azt mondták, hogy az ő képviseletükhöz az én karakterem kell, a nagy hangú, elszánt, de bevállalós emberé.
De a történetnek van olyan olvasata, hogy az MSZP így akar elégtételt venni a Momentumon azért, mert Hadházy Ákost úgymond ráindították Tóth Csabára. Cserébe Szabó Szabolcs Csepelen megkapja a nyakába önt.
Persze, tudok erről, többször szóvá is teszik, de engem ez bizonyosan nem befolyásolt. Aki ismer, pontosan tudja, hogy sosem mennék bele ilyen játékba. Ha azt mondja nekem valaki, hogy szívassuk meg a Szabó Szabolcsot vagy a Hadházyt vagy bárkit, azt én nem vállalom, mert az nem az én habitusom. Ha viszont azt mondják, hogy vissza kell szereznünk Csepelt, mert az baloldali körzet, és kell, hogy ott egy erős baloldali karakter legyen jelen, akkor azt mondom, hogy jó, természetesen beleállok.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!