Benyó Rita Márki-Zay Péter egyesítette az Orbán elleni és az ellenzék elleni dühöt

Vajon hogyan került Márki-Zay Péter az ellenzék élére, elegendő-e a személyes karizmája, milyen lesz a kampány? Ilyen kérdésekről beszélgetett Benyó Rita Ruff Bálint politikai tanácsadóval és Krekó Péterrel, a Political Capital igazgatójával a JelenValóban.

Számháború robbant ki annak kapcsán, hogy a Békemeneten sokkal többen vettek részt, mint az ugyanazon a napon tartott ellenzéki ünnepségen. Van ennek bármilyen jelentősége?

Krekó Péter: Nem gondolom. Ha visszaemlékszünk a 2002-es nagy méretű fideszes tüntetésre, hiába volt akkora, a Fidesz mégis elveszítette a választást. Hagyományosan a jobboldal mobilizációs képessége mindig is erősebb volt. Persze az is olcsó dolog kissé, hogy csak a buszoztatás miatt lettek volna ennyire sokan a kormányoldal rendezvényén. Kezeljük a helyén, ez egy sok tízezres esemény volt, szemben az ellenzéki tüntetéssel, ahol pár ezren voltak. Igaz, az ellenzéknek nem is nagyon van olyan ambíciója, hogy az utcán nyerje meg a választásokat. Ugyanakkor képes hatékony lenni, amit az előválasztás bizonyít.

Ruff Bálint: Ne feledjük, hogy a Békemenetre már jó ideje készül a jobboldal, szinte mindent erre tettek fel. Ez elképesztő logisztikai bravúrokkal párosul, hiszen ki van adva, hogy választókerületi elnöki szinten hány embert kell elhozni. Az ellenzék ezzel szemben másra koncentrált, bár lehetséges, hogy talán ez az október 23-i rendezvény nem volt igazán jól előkészítve. Talán jobban át kellett volna gondolni, hiszen itt már senki semmi olyasmit nem mondott, amit ne mondott volna korábban, és a vizuális világa is hagyott maga után kívánnivalót. De ez nem azt jelenti, hogy a harc véget ért volna, inkább most valamiféle nyugvóponthoz értünk.

Csakhogy, amikor Márki-Zay Péter az Anker-közben megtartotta a győzelmi beszédét, annak komoly felhajtó ereje volt.

K. P.: Márki-Zay Péterre nagyon sok taktikai szavazat érkezett, ami azért kisebb lelkesedéssel jár együtt, mintha az ember a szíve szerint szavaz. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a kormányváltáshoz kétféle érzelem szükséges, a hatalomban lévőkkel szembeni düh és az újoncokkal szemben táplált remény. Ezt a dühöt, amit 2009-2010-ben elég hatékonyan fölépített a Fidesz, kevésbé érzem a társadalomban. Tehát, a mozgósításban muszáj fejlődnie a baloldalnak.

R. B.: És az a sok fiatal szavazó ugyanolyan gyorsasággal el is tud menni, mint ahogy jött. Meglátjuk, őnekik mennyire tetszik, amikor valaki elkezd a pártok világába alámerülni. Márki-Zay Péterrel kapcsolatban az egyik legfőbb kérdés, hogy az ő anti-establishmentsége vajon mit is jelent? Azt, hogy olyan ember-e, aki szeretne az asztalhoz ülni a nagyfiúk mellé, vagy szeretné az asztalt birtokolni? A kettő nagyon nagy különbség.

Vagy felborítani.

R. B.: Vagy felborítani. Orbán sohase szeretett volna az asztal mellé kerülni, ő az asztalt birtokolni akarta. Kicsit szerintem ilyen Gyurcsány Ferenc is.

De habitus ide vagy oda, egyezkedni kell, hiszen mégiscsak hat párt szövetsége mellé került be most Márki-Zay.

K. P.: Én Márki-Zayt nem tartom Orbán Viktorhoz vagy Gyurcsány Ferenchez hasonló karakternek. Az, hogy akarja a hatalmat, kiderült a Karácsony Gergellyel szembeni kampányban, de valami más is rejlik amögött, hogy sokak számára ennyire vonzó alternatíva.

R. B.: Az biztos, hogy iszonyú mennyiségű protestszavazó és indulat van mögötte. Sikerében ott van az a várakozás is, hogy egy jobboldalival lehet majd leváltani egy jobboldali kormányt, de ugyanúgy benne van a düh, amire ő érzett rá a leginkább. Tehát az a vitorla kapta el a legjobban a szelet, amit ő feszített ki, igen, az emberek nagy részének elege van az ellenzék teljesítményéből. Ez a düh kell a kormányváltáshoz is. Úgy érzem, amikor Márki-Zay nekimegy a pártoknak, akkor az még hoz is az ellenzéknek, viszont amikor leül velük egyezkedni a frakcióról, az az ellenzéki mocsár hangulatát árasztja, vagyis rongálja őt.

K. P.: Szerintem pedig azzal is borogatja azt az asztalt, hogy ő is szeretne a saját mozgalmával, pártjával, mozgalmával odaülni az asztalhoz. De ez azt is jelenti, hogy hogy a már meglévő megállapodást felborítaná, módosítaná.

Az a kérdés, hogy hozzáír-e a megállapodáshoz plusz sorokat vagy pedig teljesen új lapot húz elő.

K. P.: Ez utóbbira valószínűleg nem lesz módja. Érdekes, hogy azt mondtad, ő fejezte ki a leginkább az ellenzéki dühöt, mert szerintem ezt Dobrev Klára vagy Jakab Péter, akiknek a szavazói között nagyobb volt a mozgás is, sokkal jobban kifejezte. Karácsony Gergely mellett Márki-Zay Péter az a fajta centrista jelölt, akik egymás alternatívájaként jelentek meg már az első fordulóban is sokak számára. Sokan bizonytalanok voltak abban, hogy ha Karácsony visszalép, a szavazói tényleg átmennek-e majd Márki-Zayhoz, de az eredmények ezt valószínűsítik. De valóban dühös jelöltnek látják?

R. B.: Azt állítom, hogy a dühöt ő tudta a legjobban megfogni.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!