Szabó Brigitta Kunetz Zsombor: A kormány azonnal szálljon ki a járványkezelésből, akkor rend lenne

A kórházi dolgozók a teljesítőképességük határán vannak, a háziorvosoknak nem csak a lakosság nyomásával, de a kormányzati szervezetlenséggel is meg kell birkózniuk. A rendszerben nincs több tartalék, csakis attól működik, hogy az alsó szinteken, ahol a valódi munka zajlik, mindenki tudja a dolgát – mondta lapunknak Kunetz Zsombor sürgősségi orvos, egészségügyi szakértő. Szerinte, ha a kormány kiszállna a járványkezelésből, a káoszból önszabályozó módon előbb-utóbb kialakulna a rend.

A napokban szerettem volna feltenni egy kérdést a védőoltással kapcsolatban a háziorvosnak, ezért írtam neki egy e-mailt. Hamar válaszolt, egyenesen arra, amit meg akartam tudni, pont olyan kedvesen, ahogy mindig is szokott, pedig elképesztő nyomás alatt áll. Mit gondol, a pozitív kivétellel találkoztam? Milyen lelkiállapotban vannak az orvosok?

A kórházakban komoly összeomlás látszik, a hozzám eljutó információk alapján az orvosok és a szakdolgozók a teljesítőképességük határán vannak. A fáradtsághoz adja hozzá azt a lelki válságot, hogy normál körülmények között megmenthető embereket veszítenek el. Az intenzív osztályosok nem abban szocializálódtak, hogy nem tudnak időben odaérni mindenkihez. Vagy hogy a kapacitások végessége miatt olyan négy-ötágyas kórtermekben helyeznek el nagyon súlyos betegeket, amelyekbe nem látnak be. Így fordulhat elő, hogy csak túl későn veszik észre, amikor valaki kitépi magából a tubust és a lélegeztetőgép már nem tudja ellátni a feladatát. Megnőtt a kórházi fertőzések száma is a felborult szakdolgozó-beteg arány miatt. A dolgozóknak nehéz megélniük amikor egy covidos beteg nem a vírus miatt, hanem az előbb említett okokból hal meg.

És mi van a háziorvosokkal?

Esetükben az állami ostobaság, a kapkodás, a szervezetlenség, a rendszerezetlenség az, ami kezelhetetlen. A napokban beszéltem egy háziorvos kollégával, aki elmondta egy átlagos napját. Reggel nyolcra bemegy, kezeli az aktuális betegeket, csinálja az adminisztrációt a covidos páciensekről, hívja a mentőt az új fertőzöttekhez, közben végzi az oltásokat. Emellett megkapja a feladatot a kormányhivataltól, hogy másnapra szervezzen le hatvan embert, mondjuk AstraZeneca oltásra, majd másnap kap egy e-mailt, hogy bocsánat, de nem annyi beteget, nem akkorra és ne arra az oltásra küldjön, ahogyan azt már megszervezte. Hívhatja újra a 60 embert és plusz azt a hatvanat, akiknek a korosztályukat tekintve a csereoltás jár. De neki kell felhívnia mindenki mást is, akit a körzetéből a különféle oltópontokra vezényel a központi rendszer.

A Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének elnöke drámai hangvételű lakossági felhívásában azt írja: „Nehezíti a helyzetet, hogy a lakosság tájékoztatása hiányos, gyakran téves, félrevezető. A betegek elégedetlenek, sokszor agresszívak, a problémákért a háziorvosukat teszik felelőssé, gyakran rajta kérik számon, néha támadják, vagy fenyegetik az elmaradt, vagy még meg sem érkezett oltások miatt.” Több kérdésben is tisztázó magyarázatot ad az embereknek, hogy értsék, mi miért történik. Emlékszik hasonlóan nyílt, a közvéleményt közvetlenül megszólító segélykérésre az orvostársadalomból?

Nem nagyon. És hogy ez most egyáltalán megtörténhetett, az annak következménye, hogy Szijjártó László a MOK területi elnökeként szólalt meg. Ha ugyanezt kórházi orvosként tette volna, már nem dolgozna az állásában.

Írja is, hogy totális cenzúrában élnek.

A végzettségem alapvetően sürgősségi szakorvosi. Amikor láttam, hogy milyen súlyos a helyzet, három fővárosi kórházat is megkerestem, hogy ha szükség van rám, hetente kétszer-háromszor is be tudok menni a Covid-intenzív osztályra dolgozni. Nem kellettem, mert mindenki attól rettegett, hogy kiderül valami a meztelen királyról.

Merthogy meztelen?

Teljesen. A szakszemélyzet száma a kritikus szint alatt van.

Ehhez képest a kormány a járványkezelés legfőbb akadályának azt tartja, hogy nincs elegendő számú vakcina.

Én is hallottam, de akkor meg azt nem értem, hogy máskor miért mondják, hogy több százezer vakcina áll a raktárakban? Nincs egy tisztességes, átlátható táblázat, amelyben világosan megmutatják, hogy ennyi meg ennyi vakcina van. Egyébként, ha végig számolja, hogy a bejelentések szerint adott napokon honnan, mennyi oltóanyag érkezett és azokat összeadja, látszik, hogy a beadott oltások és az országba érkezett vakcinák száma között jelentős az eltérés. Hol van a különbözet?

Eltették a második oltásokra. Már ha jól értettem a kormányzati kommunikációt.

Nem hiszem, hogy így van, ugyanis nemrégiben jelentették be, hogy a második adagok beadását elhúzzák. A Sinopharmnál például négy hét helyett hat hétre nőtt ez az idő. Ha van elég tartalék, és biztosan tudják, hogy érkezik a következő szállítmány, akkor miért tolták ki az ismétlő oltásokat és miért nem oltanak a tartalékból?

Hogy közben lecsengjen a járvány és ne kelljen annyit venni?

A második oltás fontos a hatékonyság szempontjából. Egy még nem biztos, hogy elég a védettséghez.

Az oltásokkal kapcsolatban azt írta egy Facebook-posztjában, hogy a kormányhivatalok káoszgenerátorok. Gyakorlatilag arra vannak, hogy megnehezítsék a háziorvosok munkáját…

… és még azt is el tudom képzelni, hogy az Operatív Törzs pont úgy ugráltatja a kormányhivatalokat, ahogyan azok az orvosokat.

Mi kellene ahhoz, hogy végre elkezdjen működni a válságkezelő rendszer?

Mindenekelőtt az, hogy a kormány fejezze be a járványkezelést.

Nem fogja. Most ez az ügy.

Pedig, ha nem csinálna semmit, azzal sokkal előrébb juthatnánk.

Ha rábízná az ellátórendszerre, hogy mindenki tegye a dolgát?

A maradékára.

A háziorvosokra?

Meg az önkormányzatokra, hogy azok szervezzék meg a nagy oltópontokat.

Mondjuk a stadionokban?

A fűtött műfüvön nagyon jól ki lehetne alakítani az oltóhelyeket.

Más országokban a gyógyszertárakban is beadják az oltást, nem kell hozzá feltétlenül orvos.

Teljes tévképzet, hogy attól igazi és komoly egy oltás, ha orvos adja be. Egy normális országban ezt tényleg megcsinálja egy patikus is. Értem, hogy sokan félnek az anafilaxiás sokktól, de az allergiás reakciókra fel lehet készülni, vannak hozzá eszközök és gyógyszerek. Az a baj, hogy Magyarországon a kormány mindent kontrollálni akar, és 18. századi rítusokkal dolgozik.

Ez mit jelent?

Egy szemléletet, amelyben a beteg nem partner. Neki csupán annyi a dolga, hogy gyógyuljon, az orvos meg majd tudja, mit kell tenni. A kormány vezényel, diktátumokat hoz, amiket sokan nem tudnak összefüggésbe hozni a saját tapasztalataikkal. A járványhelyzetben, érthetően, tisztességesen kellene kommunikálni, adatokat kellene szolgáltatni. Ha így tesznek, akkor a kínai Sinapharm ellen sem indult volna hadjárat.

Mi a legfélrevezetőbb a kormányzat viselkedésében?

A csernobili kommunikáció: nincs itt semmi látnivaló, nincs baj.

Azért most már mondják, hogy nagy baj van, sőt, komoly félelemkeltés folyik azzal kapcsolatban, mi előtt áll az ország.

Amikor a svédek elkezdtek balhézni, hogy a feléjük haladó szennyezett felhők miatt kiakadtak a sugárzásmérő berendezéseik, a Szovjetunió azt közölte, ura a helyzetnek.

A magyar kormány nem ura?

Dehogy! Ha elengednének mindent és nem lenne vezetés, akkor a káoszból előbb-utóbb kialakulna a rend, az alsó szinteken dolgozók ugyanis tudják a feladatukat és megoldják azt. Hallottam olyan intenzív osztályról, ahol ablakokat vágtak a korábban már említett beláthatatlan szobák ajtajaira, vagy kiszedték az ajtókat. Aztán ilyenkor jön Müller Cecília, megrázza a hógömböt, megfordítja és leteszi az asztalra. Épp akkor, amikor felállna a rendszer, önszabályozó módon. Egy valamit ismertek fel jól, azt, hogy a járványkezelés legfőbb eszköze az átoltottság, a társadalom immunválaszának elérése. Az azonban még nem esett le, hogy immunválaszt adnak azok is, akik átestek a fertőzésen, de nincsenek benne a rendszerben, mert vagy nem volt tünetük, esetleg csak enyhe tüneteik voltak. Hivatalosan 560 ezer embert tartanak nyilván, akik átestek a Covidon, a valóság azonban ennek a többszöröse. A szervezetükben jó eséllyel vannak antitestek, amelyek védetté teszik őket. Nekik lehet, elég lenne egy oltás, vagy egy sem kell egyelőre, és mehetnek az oltási sor végére. Ám hogy bármit is kezdeni lehessen velük, tudni kellene, kikből áll ez a tömeg. Hogy tudható legyen, ahhoz meg az kellene, hogy elkezdődjön az antitestszűrés.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!