Léderer András: Ez a játék most százmilliárdokba kerül mindannyiunknak

Lakner Zoltán | 2023.01.02. 16:42

Olvasási idő kb. 18 perc

Mostantól az a fő kérdés, hogy az Európai Bizottság mennyire elszántan akarja ellenőrizni az uniós források magyarországi felhasználását. Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa arra számít, hogy a magyar kormány újabb támadást indíthat a civil szervezetek ellen, hogy azok minél kevésbé tudjanak részt venni a feltételek teljesítésének nyomon követésében.

Kijelenthető, hogy megtörtént, ami ellen a magyar kormány több mint tíz éve küzdött, azaz összekapcsolódtak az európai uniós jogállamisági és pénzügyi elvárások?

Valóban ez történt, annyi megkötéssel, hogy a jogállamisági mechanizmus nem általános érvényű, hanem az uniós pénzek elköltésével összefüggő jogállamisági problémákra vonatkozik. A feltételességi eljárásról, tehát magáról az eszközről szóló döntés már 2020-ban megszületett, és most először alkalmazták. Így jöhetett létre az uniós költségvetés három operatív programjának 55 százalékát befagyasztó döntés, valamint annak a tilalma, hogy az elmúlt években létrehozott több mint harminc, úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz uniós támogatások érkezzenek. Ez precedens is arra vonatkozóan, hogy az uniós alapszerződésben foglalt jogállamisági értékek védelme és az uniós pénzekhez való hozzáférés kéz a kézben jár. Ez a magyar kormánnyal kapcsolatos problémákon jóval túlmutató fejlemény.

Merthogy ez az EU önazonosságáról is szól?

Így van. A pénzbefagyasztásról szóló döntés egyhangú döntéssel született. Ez mutatja, hogy nem csak néhány ország mániájáról van szó, hanem a jogállamisági feltételek megsértése miatti pénzvisszatartásról konszenzus alakult ki. Ezt a döntést nagyon sok ponton elgáncsolhatták, elodázhatták, elaltathatták volna, lezárhatták volna a folyamatot következmények nélkül. A tagállamok nyomásgyakorlásának köszönhető, hogy mégsem ez történt, ami szintén arra utal, hogy a magyar ügyön túlmutató kérdésekre is keresték a választ.

Tagállami nyomás alatt egyes konkrétan megnevezhető országokat értünk?

A döntés végül konszenzusig jutott, de különösen aktívak voltak mindvégig a Benelux- és a skandináv államok, és idővel egyre többen felzárkóztak melléjük. Az idei évben a magyar kormány értelmezhetetlenül oroszbarát politikája is nagy szerepet játszott abban, hogy még a lengyelek is megszavazták a pénzbefagyasztást, pedig megtehették volna, hogy csak tartózkodnak.

Sokszor szó esett arról az elmúlt években, hogy az EU-ban nem értik a jelentőségét annak, ami Magyarországon folyik. A háborún kívül mi mástól változott meg az uniós közhangulat?

Az egyik, ami szerepet játszott ebben, hogy gyarapodott az EU intézményi tudása. Korábban még gondolhatták azt, hogy a magyar jogszabályokat és gyakorlatokat külön-külön próbálják kötelezettségszegési eljárásokkal korrigálni, hiszen az EU-ban abból szokás kiindulni, hogy minden fél jót akar. Az évekig húzódó kötelezettségszegési eljárások végén el lehet vitatkozni azon, hogy egy-egy döntés végrehajtása tényleg megtörtént-e, vagy hogy milyen mértékben történt meg. Ám az uniós hatóságoknak szembesülniük kellett azzal, hogy a magyar kormány kész nyíltan és egyértelműen megtagadni akár még az európai uniós bírósági ítéletek végrehajtását is. A magyar kormány egyre inkább eszkalálta a helyzetet, ami hosszú idő elteltével eljuttatta az uniós intézményeket annak a felismeréséig, hogy Magyarországon rendszerszintű problémák vannak, s ezekkel szemben a kötelezettségszegési eljárások nem válnak be.

Miért alkalmatlanok erre ezek az eljárások?

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés