Magabiztos állampolgárok hazafisága lehet a gyűlöletpolitika ellenszere

A kilencvenedik évét nemrég betöltő Ferge Zsuzsa, nemzetközi hírű szociológus, akadémikus, a hazai szociális szakma újrateremtője szerint a mai Magyarország gyűlöletalapú társadalom. Ez felerősíti az amúgy is velünk élő súlyos történelmi hátrányokat, a megosztottság pedig eltakarja a társadalom valódi tagolódását. Homályosak a világos politikai választási lehetőségek, de ami a legjobban hiányzik, az a szerveződni képes, jogaiban bízó, a közügyekbe félrelökhetetlenül beleszóló állampolgár.

Ön az értékválasztásait mindig világossá tette, de politikusok kezdeményezéseihez ritkán csatlakozik. Miért fogadta el most mégis, hogy Karácsony Gergely 99 Mozgalmának egyik alapítója legyen?

Nem látom még pontosan, mi a kezdeményezés tartalma, de meghirdetett alapelvei számomra fontosak és rokonszenvesek, akár a gyerekek jólétével, akár a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésével kapcsolatban. Általában véve viszont egyelőre még mindig nem látok olyan ellenzéki pártot, amely programjában és személyiségeiben különösebben vonzó lenne. Egy erős baloldali-liberális párt rettenetesen hiányzik a palettáról. Remélem, hogy ez majd kialakul, mert valamire szavazni kell. A 99 Mozgalom, azt hiszem, jó dolgokat támogathat valamilyen párt vagy pártok közelében, bizonyos értelemben nyomást gyakorolva rájuk, hogy foglalkozzanak fontos társadalmi ügyekkel.

Egy gyenge civil társadalommal bíró országban mennyire érvényesülhet ez a jó értelemben vett nyomásgyakorló szerep?

Én is civil vagyok, és a Fidesz mindent megtett annak érdekében, hogy gyengítse a civil társadalmat. Pontosabban azokat a civil szervezeteket, amelyek a legminimálisabb mértékben is kritikusak a kormánnyal szemben, miközben erősítette azokat, amelyek a kormánycélokat szolgálják.

A szövetségre lépő hat ellenzéki párt társadalompolitikai programja azért mégis inkább baloldali jellegű: beszélnek a progresszív adózásról, a teherviselés átalakításáról oly módon, hogy az vállaljon többet, aki ezt inkább megteheti.

Ezt elismerem, valóban így van. Mára annyi abszurdumot hozott létre a Fidesz, hogy ezeknek a megfordítása szinte kézenfekvő, és ezt megalapozottan lehet remélni az ellenzéki pártoktól. A probléma az, hogy még mindig nagyon bizonytalan, lecserélhető-e a Fidesz. Olyan mértékben betonozták be magukat és változtatták meg a választási szabályokat, ami a kormány leváltását nagyon nehéz feladattá teszi.

Ugyanakkor ez nem csak a választási szabályok kérdése: 2018-ban döbbentünk rá arra, hogy éppen a legrosszabb helyzetben lévő, legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok körében a legerősebb a kormány támogatottsága. Ezt mivel magyarázza?

Ez sajnos valószínűleg annak a baloldalnak a hibája, amely nem tudja ezeket a rétegeket megszólítani, holott ez volna a hivatása. A Fidesszel sem azonosulnak, de a kormány annak egy részét, amit elvett – hiszen nagyon sok mindent elvett, a segélyeket és a kiemelkedés lehetőségeit, ami sokakban nem vált tudatossá, akik pedig nem szorulnak segélyre, azoknak végképp fogalmuk sincs erről –, más módon visszacsepegteti, például közmunkaként. Az én számításaim szerint azonban körülbelül egymillió embernek semmi sem jut, mivel megváltoztatták a segélyfelvételeket, nincs jogosultsági alapon járó segély, a lakásfenntartási támogatás is megszűnt, miként a jövedelmet egy minimumszintre emelő segélyezés is. Szinte minden európai ország bevezetett már valamilyen társadalmi alapjövedelmet – a kivétel mi vagyunk, meg talán még Bulgária. Különösen súlyos probléma a roma népesség helyzete, amelynek – ellentétben az egykori amerikai polgárjogi küzdelem időszakával – ma minden joguk megvan papíron, csak a munka és a fizetés hiányzik. Munkáért és fizetésért viszont a civilek nem szoktak küzdeni. Nehéz volna tehát megmondani, mire kellene a cigányságnak megszerveződnie, de szerveződés nélkül semmilyen civil mozgalom nem létezhet. Ehhez viszont vezetők kellenek, Martin Luther King kell. Nagyon nehéz ez a helyzet, és a baloldalt nem igazán látom felkészülni arra, hogy a roma népességgel komolyan tudjon foglalkozni. Még az „előző átkosban”, vagyis 2010 előtt, minden roma gyerek elvégezte a nyolc osztályt, ez tehát már megvolt, ami maga a csoda, de a továbbtanulás már sokkal gyengébben halad, nagy a lemorzsolódás.

A Fidesz a közmunkán keresztül több jövedelemhez juttatta a legalsó rétegeket, amihez hozzájött még a gyerekétkeztetés kiterjesztése és a kötelező óvodáztatás. Ettől azonban a kiszolgáltatottságuk nem változott. Mostanra ugyan leépítették a segélyezést, 2010 előtt viszont egyszerűen nem jutott el a segély azokhoz, akiknek szükségük lett volna rá. A Fidesz intézkedései a tényleges helyzeten tehát csak keveset rontottak, miközben nagyon minimális forrásokat becsorgatott a rendszerbe. Ezt a keveset élik meg a legrosszabb helyzetben lévők előrelépésként.

Nem tudom megmondani, mennyire realizálják az emberek a helyzetük változásait, és azt, hogy ennek ki a felelőse, s hogy tudják-e egyáltalán, mi járna nekik jogszerűen. Az ma már köztudott, hogy segély nincs, csak akkor, ha pitiznek érte, és nyilván észlelik azt, ha elkezdődnek a kilakoltatások. De hogy lesz-e ennek következménye, tudatosul-e mindez az emberekben, történik-e ennek hatására valamilyen szerveződés, abban a legkevésbé sem vagyok biztos. Minden ok meglenne rá, és egy olyan országban, ahol a civil társadalom erősebb, történne is valami az elleni tiltakozásul, hogy a kormány felülre tolja a forrásokat, és lentről még el is vesz.

Néhány évvel ezelőtt egy előadásában bemutatott egy grafikont, amely szerint a büntető jellegű szociálpolitikai intézkedések száma már 2010 előtt is növekedett. Minthogyha ebben a konszenzushiányos országban éppen ekörül lenne egyetértés.

Ebben valóban van folyamatosság. Én ezt úgy hívom, hogy büntető állam – tehát nem semleges és nem jóléti jellegű –, hiszen hogyan nevezhetnénk másként egy államot, amely például megtiltja a hajléktalanoknak, hogy bárhol aludhassanak. Lakáshoz nem jutnak, a szállásokon nincs elég férőhely, az utcán tartózkodniuk tilos. Csak repülve alhatnak. Más országokban takarókat és hálózsákot tesznek ki oda, ahol a hajléktalanok alszanak, mert tudják, hogy van hajléktalanság, és ha nem képesek ezt megszüntetni, akkor legalább törődnek velük. Ez a fajta törődés a hazai kormányzatból mindig is hiányzott, ma talán jobban, mint valaha.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!