Arra vállalkozott, hogy Magyarországra is elhozza a japán teaművészet, azt az életformát, ami rabul ejtette őt tizenhét évesen a szigetországban. Nem kis feladat ez, ha arra gondolunk, hogy egy teaösszejövetel milyen kötött szabályrendszeren alapszik. Pedig nagyon is kreatív és alkotói tevékenység Rajzó-Kontor Kornélia szerint.
Teaművész és informatikus mérnök végzettséget is szerzett. Hol és hogyan tud találkozni a 16. és a 21. század?
A művészi vonal négyéves korom óta jelen van az életemben. Néptáncoltam, zenekarban hegedültem, népi brácsáztam, operaéneklést tanultam. Amikor először cserediákként Japánba kerültem, nyelvismeret hiányában a művészetekben láttam annak lehetőségét, hogy kapcsolatot teremtsek a japán emberekkel. Megismerkedtem a judóval, a kalligráfiával és az ikebanával is, vagyis az ecsetírással és a virágkötészettel. Míg az utóbbi esetében képtelen voltam értelmezni tanáraim instrukcióit, amikor egzakt leírás alapján készített virágkompozíciómat igazgatták, nem láttam egy milliméter, vagy 1-2 fokos dőlési szögbeli különbséget, addig a teaművészetben a zenei és néptáncos múltamnak köszönhetően a legapróbb pontosításokat is végre tudtam hajtani. A mérnöki precizitás más művészethez is szükséges persze. Így találkozott nálam a mozgáskultúra, a zeneiség és a precizitás hármasa.
A részletek adják az egészet.
Egy teaművész alkotása maga a teaösszejövetel, a vendéglátás. Hétköznapi tevékenységek, a főzés, a terítés, a dekorálás, a felszolgálás és a szórakoztatás művészi szinten történő összekapcsolása. S bár egy ilyen vendéglátás az elejétől a végéig abszolút kötött menetrend, mozdulatsor szerint zajlik, a vendéglátónak kellő művészi szabadsága van az alkotói folyamatban.
Ha most szervezne egy összejövetelt, az milyen lenne?
Az év első teaösszejövetelén gyakran láthatunk a teaszobákban olyan motívumokat, mint a Fuji hegy, a daru, a teknős, a fűzfa, a fenyő, bambusz és szilva ágakat. A menüsorban pedig a keszeg sashimi (nyers halszelet), a sárgarépa-jégcsapretek saláta, levesbetétként rizs gombóc, bojtorjángyökér, hajdina tészta szerepel. Mindezeket figyelembe venném
Fotó: Meleg Edit
Hogyan zajlik egy ilyen összejövetel?
A teaművészetet megalapító Sen no Rikyu alapfilozófiája a Wa-kei-sei-jaku (va – kéj – széj - dzsaku), azaz harmónia, tisztelet, tisztaság és nyugalom. Ezek megvalósulása, megtapasztalása, megélése a cél. Az első három ugyan tanulható, a nyugalom azonban nem, az az előző három együtteséből alakul ki. Az összejövetelek menete, időtartama változatos. A vendégek megérkezése után a vendéglátó szeneket rendez egy hamuágyba, amelyre ráteszi a forrásvízzel teli öntöttvas kannát. Amíg melegszik a víz, a vendégek elfogyasztják a 13 szakaszból álló menüsort, miközben három körben szakét is isznak. A vendéglátó az étkezésben nem vesz részt, de a vendégek kérésére egy kör szakéivásba becsatlakozik. A fő édesség elfogyasztását követően a vendégek a kertbe mennek, ezalatt a vendéglátó pár módosítást tesz a teaszoba díszítésében és felsöpri a szobát. Gongatásra a vendégek visszatérnek, közös csészéből megisszák a sűrű teát, kézről kézre jár. Mivel a tea zamata gyorsan változik, így összehangolt munkára és egymásra való odafigyelésére van szükség. Ez a vendéglátás csúcspontja. A szenet újrarendezik, újabb édességet, híg zöld teát isznak, ekkor már aktív társalgás veszi kezdetét.
Miről lehet beszélgetni?
Tiltólistán szerepel a politika, a vallás, a pénz, a betegség, mivel ezek veszélyeztetik a nyugodt légkört. Ugyanakkor bármiről beszélhetünk, ami a teaszobához vagy annak környezetéhez kapcsolódik, például a falra helyezett kalligráfiáról, az eszközök eredetéről, arról, hogy melyik ültetvényről származik a tea. A vendégek művészi élményt akarnak kapni és nem megbeszélni a közéleti kérdéseket. A kívülálló számára elsőre végtelenül furcsa lehet egy ilyen társalgás. Ahogyan az is, hogy kizárólag az első vendég és a vendéglátó beszélgetnek egymással, hogy ne alakuljon ki zsibvásár hangulat, és hogy rutinjukkal biztosítsák az összejövetel harmóniáját. Valójában egy különös és kicsit talán kockázatos játék van kettejük között, hiszen érezniük kell, hogy a társaságnak mire van szüksége.
Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!
A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.
A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.
Negyedszázada kezdte el működését az újságírók továbbképzését célul tűző Független Médiaközpont (CIJ), amely világítótoronyként jelzi, hogy ezekben a viharos években is ragaszkodnunk kell az etikus, tradicionális szakmai sztenderdek szerinti újságíráshoz. Orbán Sándort, a CIJ igazgatóját és helyettesét, Móricz Ilonát kérdeztük.
Az elmúlt három évtized azt tanította meg a nyilvánossággal foglalkozók számára, hogy semmi nem biztos. Az, ami ma sikeresnek és elismertnek tűnik, holnapra a politika martalékává vagy a gazdasági érdekek kiszolgáltatottjává válhat – mondja Gulyás Márton, akivel online-csatornája, a Partizán váratlan és elsöprő sikerén túl különféle szerepekről, a sajtó állapotáról, a propagandáról és a médiaháború áldozatairól is szót ejtettünk.
Csakis rajtunk múlik a változás, helyezi az olvasóra a felelősséget Filippov Gábor politológus, történész, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója, arra utalva, hogy a történelmi lehetőségek nem váltják valóra önmagukat. Ám ez a véleménye reményt is ad arra vonatkozóan, hogy Magyarország nincs arra a sikertelen pályára kárhoztatva, amelyen most halad.
Hogyan tudja a Testről és lélekről c. film szarvasainak jeleneteit egy látássérült személy is megélni? Honnan tudja, ha a Bánk bán színházi előadása során hallgatózik a főszereplő? Ezeket az információkat az audionarrátorok súgják a látássérültek fülére. Cseh Adrienn már hat éve van jelen ezen a pályán.
Minden kormányzati intézkedés, amely az elmúlt egy évben az önkormányzatokat érintette, a helyhatóságok ellehetetlenítésére irányult. Csőzik László, Érd pártonkívüli, összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere szerint a kiút az ellenzéki városvezetők összefogásában, egységes fellépésében van, akik nem csak helyben, de országos szinten is tényezők lettek.
Azt, hogy az önkormányzatoknak le kell mondaniuk 2021-ben a kis- és középvállalkozások iparűzési adójának feléről, Orbán Viktor december 19-én, a Karmelita kolostorban osztotta meg a Megyei Jogú Városok Szövetségének vezetőivel. A találkozóról és a covidra hivatkozó adóelvonás várható következményeiről Péterffy Attilát, Pécs ellenzéki polgármesterét kérdeztük.
Ahogyan az ellenzéki önkormányzatokat általában, Józsefvárost is megviselte a járványhelyzeten és a gazdasági válságon kívül a kormányzati elvonások sorozata is. Pikó András, az újságíróból és civil aktivistából lett polgármester a pozíciójából fakadó felelősség részének tartja, hogy ha települését lehetetlen helyzetbe hozzák, akkor felvállalja a politikai konfliktust a kormánnyal.
Perintfalvi Rita teológussal a magyarországi katolikus egyház és a pápa, illetve a klérus és a hazai hívek közötti ellentmondásokról és azok lehetséges feloldásáról is beszélgettünk.
Húsz éven át volt Ferencváros polgármestere – tavaly óta pedig polgármesteri tanácsadó Gegesy Ferenc –, aki ebben a vendégszerzőnk által készített interjúban politikusi pályája indulásáról, városvezetői alapelveiről is beszél, valamint arról, miben látja a mai Magyarország legnagyobb problémáit, és hogyan ítéli meg a kormány legújabb önkormányzat-ellenes intézkedéseit.
Kiből lesz a jó vállalkozó, és jó-e, ha ebben számít az államra? Egyáltalán: mennyit árt az állam a vállalkozói környezetnek? Két sikeres, világszerte elismert vállalkozóval, Bojár Gáborral, a Graphisoft és Somlai-Fischer Ádámmal, a Prezi társalapítójával beszélgettünk.
