Mélyítette az antiszemitizmust a Soros-kampány, kulcsszerepben a kormánypropaganda

| 2021.06.23. 06:28

Olvasási idő kb. 14 perc

Mi volt a cél a kutatóintézet létrehozásával?

Egyrészről az alapítók úgy gondolták, fontos, hogy létrejöjjön a Közép-Kelet Európa legnagyobb zsidó közösségét magáénak tudható országban egy olyan kutatóintézet, ami épít arra a hihetetlenül gazdag kulturális és történeti hagyományra, ami a magyarországi zsidóságot jellemzi. A Mazsihisz, a Rabbiképző és a Zsidó Múzeum és Levéltár alapítókként maguk is részei ennek az örökségnek, így megfelelő hátteret tudnak nyújtani egy nemzetközileg is számontartott kutatóintézetnek. Az interdiszciplinaritás azt jelenti, hogy a történelemtudományi fókusz mellett a szociológiai, politológiai és filozófiai összefüggéseket is vizsgáljuk. Így valamennyi olyan aspektust igyekszünk feltárni, amely a zsidóság és a magyar társadalom, illetve a zsidóság és más csoportok viszonyrendszerében fontos lehet és értelmezésre vár.

Milyen időtartamban elemzik a zsidóság helyzetének alakulását?

A kezdet nagyjából a XIX. század és napjaink a másik végpontja a kutatásaink időfókuszának.

Mi az oka annak, hogy most bontottak zászlót?

Az ötlet már régóta megfogalmazódott, de számos nehézség gátat szabott az indulásnak. Magam másfél éve végzem az előkészítő munkálatokat, illetve már van több olyan kutatás, ami elindult ebben a felkészülési időszakban.

Mondana erre példát?

Részt veszünk egy három éves kutatásban, amely a haifai egyetem vezetésével zajlik. Ebben én vagyok a magyar kutatás vezetője. Öt országban, Magyarországon, Németországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában vizsgáljuk a holokauszttal kapcsolatos diskurzust. A vizsgálat kiterjed a holokausztról szóló politikai diskurzusra, arra, hogy az milyen témákkal kapcsolódik össze, valamint van egy oktatásra fókuszáló része is, amelynek keretében azt nézzük meg, hogy a holokausztot hogyan, milyen módszerekkel és milyen eredménnyel oktatják.

Csak hogy értsük, vizsgálják például, hogy mi áll a magyar tankönyvekben?

Természetesen. Az oktatási modul mellett, annak okán, hogy a közelmúltban a NAT körüli, emlékezetpolitikai kérdésekkel összefüggő hírek közbotrányt is okoztak, azt a politikai diskurzusról szóló modulban is vizsgáljuk.

Sikerült a folyamatba beemelni egy fekete öves antiszemitát, Takaró Mihályt. Nyilván e kutatás egyfajta tükröt tár a társadalom elé, de valójában mi a célja?

A kutatás felmutatja az egyes országok közti párhuzamokat és különbözőségeket, ami önmagában is érdekes információ. A munka végső fázisában megpróbálunk javaslatokat tenni arra nézvést, hogyan lehetne sikeresen módosítani az oktatáspolitikai irányokon, illetve arra vonatkozóan, miként lehetne a közbeszédben változást elérni e téma tekintetében.

Mivel állnak először a nyilvánosság elé?

Tervezünk egy konferencia-sorozatot, amely a XIX-XX. század különböző időszakaiban a zsidóság szerepét, helyzetét vizsgálja. Ennek első része június végén lesz, 28-án, Trianon és a zsidók címmel. Ezt a Facebook oldalunkon lehet követni.

A Mazsihisz elkészített egy kétéves jelentést is, amelyhez kapcsolódik a Medián már rendszeres antiszemitizmus vizsgálata. Ezek mit mutatnak?

A jelentés azokat az antiszemita incidenseket foglalja össze és elemzi, amelyeket a Mazsihisz Biztonsági szolgálata gyűjtött össze 2019-ben és 2020-ban, míg a Medián reprezentatív mintán végzett el egy úgynevezett attitűd-felmérést. Ezeket most egyszerre közöljük, mert úgy gondoljuk, kiegészítik egymást, e két jelentés együtt mutat egy viszonylag komplex összképet.

Az incidensjelentés milyen eseményeket rögzít?

A fizikai atrocitásokat, a fenyegetéseket, a rongálásokat, az antiszemita gyűlöletbeszéd és az antiszemita összeesküvés-elméletek eseteit, illetve az úgynevezett közéleti antiszemitizmust. Azért alkalmazunk ennyire széleskörű vizsgálatot, hogy valóban megértsük, mi folyik Magyarországon, hiszen míg a fizikai atrocitások kevéssé jellemzőek…

…büszke is rá a kormány.

Nyugat-Európában néhány, jól lehatárolható csoport az, amely fizikai atrocitást követ el a zsidósággal szemben, míg a társadalom nagy része távol tartja magát az ilyen cselekményektől. Magyarországon kevesebb a fizikai inzultus, ugyanakkor a politikai diskurzusban és az attitűdök szintjén nagyon is érzékelhető az antiszemitizmus. Az előző évekhez képest például növekszik a gyűlöletbeszéd és az összeesküvés-elméletek tárgykörébe tartozó antiszemita esetek száma.

És ezek eljutnak a bírósági szakig?

Feljelentés van ugyan, de jellemző az „ismeretlen” tettes kategóriája, amely meghatározza a nyomozás sikerét, pontosabban a sikertelenségét.

Hol érhető tetten ez a bűncselekmény?

Az antiszemita összeesküvés-elméletek, a gyűlöletbeszéd és a közéleti antiszemitizmus esetei legtöbbször online valósulnak meg vagy verbális támadások útján, illetve konkrét közéleti események formájában. Jóval kevesebb a konkrét fizikai térben megvalósuló eset. A gyűlöletbeszéd egyik altípusa offline, ez azon eseteket rögzíti egyebek közt, amikor valaki mondjuk horogkeresztet vagy Dávid-csillagot rajzol egy köztéri emlékműre vagy egy közszereplő plakátjára. Egy másik kategória, amikor közszereplőt inzultálnak, a harmadik pedig az, amikor ismert az elkövető, akár olyannyira, hogy közszereplő is. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos események jelentős része a Mi Hazánk Mozgalomhoz kapcsolódott az elmúlt két évben.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A gyűlöletkeltő propaganda ellenére nőtt az LMBTQ emberek elfogadása

Petike Áron

Egyre többen merik felvállalni meleg és transznemű identitásukat Magyarországon, és velük kapcsolatban a társadalmi elfogadottság is növekvőben van a Medián tavaly decemberben végzett felmérése szerint. A 2022. áprilisi népszavazási kampány meleg- és transzellenes propagandája, valamint a kormány manipulatív kérdéseire leadott több mint három és fél millió támogató válasz (nem szavazat) ellenére a magyar társadalom jelentős része számára a melegek társadalmi jelenléte és elfogadása a hétköznapok részévé vált.

Elolvasom

Isteni San Diego

Hegyi Iván

Szép telei voltak Tóth Zoltánnak a 2010-es években. A San Diego Sockers 2011 februárjában visszavonultatta 1-es számú mezét, majd 2014 januárjában beválasztották az Indoor Soccer Hall of Fame-be. Kaliforniai klubja szerint ő volt „az amerikai teremfutball legjobb kapusa”. Itthon egyszer játszott a válogatottban és 33 első osztályú mérkőzésen az Újpest csapatában – nagypályán –, majd 1979 augusztusában, alig huszonhárom évesen, a szabad világba szökött.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Tátrai Annamária: Szerintem a közmunka is megbélyegző

Tóth Ákos

Hatalmas vállalkozás eredményeit tette közzé Tátrai Annamária statisztikus, szociológus a Tárki által jegyzett Társadalmi Riport 2022 című kötetben. A tanulmányában megrajzolta Magyarország szegénységi térképét, s becsléseket tett a szegénységben, illetve a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányára az egyes járásokban. Úgy tűnik mintha a kormány lemondott volna a legszegényebb településeken élőkről. A kutatóval beszélgettünk.

Elolvasom
Keresés