Molnár László: Nemcsak az emberek süllyednek, hanem az ország is

Szabó Brigitta | 2022.09.19. 13:11

Címkék:

gazdaság infláció

Olvasási idő kb. 13 perc

Utoljára a karantén időszak alatt és a 2008-as gazdasági világválság elején voltak annyira elkeseredettek a magyar vállalkozók, mint most. Mindenkit sújt az energia drágulása, a hitelkamatok emelkedése, az infláció megállíthatatlannak tűnő növekedése. Ágazatok nyögnek a különadók alatt. A járvány már fölemésztette a tartalékok nagy részét, a maradékot most az infláció viszi el. Molnár László közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint mindez a középosztály további lecsúszását okozza.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. augusztusi konjunktúraindexe szerint a magyar gazdaság jövőbeli helyzetét a vállalatok és az emberek is egyre drámaibbnak látják. Mostanra a cégek között több a pesszimista, mint az optimista. Az üzleti szféra mikor érezte ennyire nehéznek a működés feltételeit, mikor nézett ennyire bizalmatlanul a jövőbe?

A mostaninál csak a Covid-válság első hónapjában és a 2008-as gazdasági világválság első néhány hónapjában volt pesszimistább a hangulat. A koronavírus-járvány hatása ebből a szempontból érthető volt, hiszen egy rendkívül optimista és dinamikus időszakot tört derékba, a gazdasági világválság idején pedig tényszerűen rosszabb volt az ország és gazdaság helyzete, mint most.

Ezekhez képest most miért ennyire negatív a vállalkozások jövőképe?

Egyrészt, július elseje óta az energiaárak növekedése már minden céget sújt, a legkisebbtől a legnagyobbig. Ugyancsak általánosan, mindenkit negatívan érintenek a kamatemelések. Forgóeszköz- vagy beruházási hitelt jóval magasabb kamaton lehet kapni, mint korábban. Még az állami támogatású kölcsönök is megdrágultak. Vége annak az időszaknak, amikor nulla százalékért, szinte bármire adtak pénzt. Emellett vannak speciális tényezők, amelyek hatnak egyes ágazatokra. A

különadók rendszere a távközlés, egyes szolgáltatók vagy az energiatermelők számára jelent többletkiadást, az élelmiszergyártók és a mezőgazdasági cégek kilátásait pedig az aszály rontja. És van egy ágazat, a kereskedelem, amelyet gyakorlatilag az összes negatív hatás érint, az energia drágulása, az extraprofitadó, a hitelkamatok emelkedése, az egyéb költségek és a beszerzési árak növekedése is. Ezeket egyébként egy az egyben át is hárítják a fogyasztókra. Emiatt kiemelkedően magas az infláció a kiskereskedelemben.

Abban, hogy a boltokban naponta árazzák át a termékeket, benne vannak azok a negatív inflációs várakozások is, hogy úgyis drágulás lesz, hiszen mindenki azt mondja? Vagy tényleg ez a valóság?

A kereskedelemben tapasztalható napi árazáskor nem arról van szó, hogy ők most pesszimisták vagy beépítik a várakozásokat, ezért aztán magasabb árat adnak.

Hanem?

Azonnal tovább hárítják a beszállítóik áremelkedéseit. Az egyiket, ami az élelmiszer-beszállítóktól jön, a másikat pedig, ami a szállítmányozó, raktározó vállalkozásoktól ered. A fuvarozó cégek teljes mértékben rátették a kereskedőkre annak a költségét, hogy kikerültek az üzemanyag-ársapka alól. A hazai és a külföldi élelmiszer-feldolgozók, nyerstermék-beszállítók pedig azt a többletet, amennyivel drágábban tudnak előállítani. Senki sem akarja lenyelni a plusz költségeket.

Az élelmiszeripar eleve nem működik magas profitrátával, a cégeknek két választásuk van, vagy tovább hárítják a költségnövekedést, vagy csődbe mennek. Elvileg az importáló beszállítók kínálhatnának olcsóbb árakat, hiszen őket nem érinti a minimálbér 20 százalékos emelése vagy a különadók, ők viszont a forint árfolyama miatt nem tudnak olcsóbbak lenni.

Azt nyilatkozta nemrég, hogy az európai uniós források nélkül 420-430 forint körüli szintre áll be a forint/euró árfolyam.

Így van. És ez azt jelenti, hogy arról az oldalról nem jön könnyítés a közeljövőben. Sőt! Ne felejtsük el, ha a versenytárs ára jobban nő, mint az enyém, akkor én is árat emelek. De miért is ne emelnének? Nincsenek kapacitás-többletek, amikor a cégek annak is örülhetnek, hogy akár alacsonyabb áron is, de el tudják adni a termékeiket. Most alapanyagot is alig tudnak venni, nemhogy készleteket halmozzanak fel. Nyilvánvaló, hogy a kereskedelemnek nincs könnyű dolga.

A második negyedéves GDP-adatok azt mutatták, hogy a lakossági fogyasztás húzta kedvező irányba a növekedést. De tekintettel arra, amiről eddig beszéltünk, ez változni fog?

Persze, hogy húzta, hiszen az év elején 1000 milliárd forintot juttatott el hozzájuk a kormányzat. Csakhogy az 1000 milliárd forint másképp hat a második negyedévben, mint az év egészében. Amikor február-márciusban megkapták az emberek a pénzt, a nagyságrendileg 5000 milliárdos negyedéves jövedelemhez képest az 1000 milliárd forint plusz 20 százalékos növekmény volt. De fél év alatt már csak tíz százalék, az év egészében pedig még kevesebb.

Amit meg elvisz az infláció.

Igen. Már most negatív reálbér van, még a KSH adatai alapján is, amelyek erősen pozitív irányba szoktak torzítani. A KSH ugyanis nem számol az öt fő alatti vállalkozásokkal, amelyek a foglalkoztatottak nagyjából harmadát alkalmazzák. Esetükben sem a bérszínvonal, sem a növekedés dinamikája nem akkora, amiről a hivatalos adatok szólnak. Emiatt az egyesített bértömeg, amiből az aktívan dolgozó emberek vásárolnak, jóval kevésbé emelkedik, mint amit a KSH adatai tükröznek. A valós reálbér szerintem három-négy százalékkal csökkent.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés