Láng Zsuzsa Négykezes a Hatszínben

Mikor nyertünk, elbúcsúztunk a családunktól

A Hatszín Teátrum tulajdonosai még kora ősszel hirdettek pályázatot a színház működtetésére, amelyre meghívták Földvári Pétert is, aki azonnal felkérte volt kolléganőjét, Kerekes-Katz Petrát, hogy együtt kezdjenek bele az új feladatba. Terveiknél talán csak a lelkesedésük nagyobb.

Derült égből érkező villámcsapásként szembesültek a hírrel, hogy nyertek?

Földvári Péter: Villámcsapásnak nemigen volt nevezhető a döntés, hiszen ennek a pályázatnak addigra már volt négy fordulója. A bemutatkozást követően összeállítottuk a pályázat első verzióját, aztán a másodikat, meg a harmadikat – emlékezik a stációkra Földvári Péter. – Végül novemberben érkezett az a bizonyos mail, amiből kiderült, hogy miket választottak.

Korábban mindketten a Karinthy Színházban dolgoztak, és elindítottak egy művészeti ügynökséget is, de ez azért másfajta feladat lesz.

F. P.: Nyilván megkérdezhetik tőlünk, miért gondoljuk, hogy egy színház üzemeltetésével és vezetésével is megbirkózunk, úgyhogy gyorsan válaszolnék is a kérdésre. Egyrészt azért, mert a Stellatus ügynökség olyan személyi hátteret ad, amivel meg tudjuk állni a helyünket. Másrészt azért, mert láttunk már színházat belülről. Karinthy Marci mellett nagyon sokat tanultunk arról, hogyan lehet szerethető és színvonalas színházat csinálni, úgyhogy itt most meg is próbálkozunk vele.

Mi volt a pályázatukban az az érv, ami meggyőzte a tulajdonosokat arról, hogy ez lesz a nyerő?

F. P.: Talán az, hogy nem elsősorban egy gazdasági alapon működő befogadó színházat szeretnénk üzemeltetni a Jókai utcában – vagyis jöjjön, aki csak akar és ki tudja fizetni, az összes többi minket nem érdekel, hanem egy elég komoly szakmai koncepciót raktunk le az asztalra. Azt szeretnénk, ha a Hatszín közösségi térként működne. Mivel huszonnégy órában béreljük a helyet, a nap mind a huszonnégy órájára megtöltenénk élettel és tartalommal az épületet.

Kerekes-Katz Petra: Itt az épületen van a hangsúly, hiszen a színháztermen kívül rengeteg lehetőség és közösségi együttlétre alkalmas tér van a házban. Ha lehet ilyet mondani a járvány miatti lezárások kellős közepén, a lehető legjobb időben kaptunk egy színházat, amikor egyetlen nézőt sem tudunk beengedni. Szeretnénk tovább vinni a befogadó jelleget, de szeretnénk mellé sok saját produkciót is, sőt, azt sem tagadjuk, hogy nem bánnánk, ha egy idő múlva átfordulna ez az arány. Már március elején lesz egy saját bemutatónk, Bödöcs Tibor Meg sem kínáltak című könyvéből, Keresztes Tamás rendezésében Thuróczy Szabolcs alakítja majd a művészlelkű alkoholista szobafestőt. És ha majd tényleg bejöhetnek élő emberek, akkor a színházon kívül is birtokban vennék a rendelkezésre álló tereket.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!