A Hatszín Teátrum tulajdonosai még kora ősszel hirdettek pályázatot a színház működtetésére, amelyre meghívták Földvári Pétert is, aki azonnal felkérte volt kolléganőjét, Kerekes-Katz Petrát, hogy együtt kezdjenek bele az új feladatba. Terveiknél talán csak a lelkesedésük nagyobb.
Derült égből érkező villámcsapásként szembesültek a hírrel, hogy nyertek?
Földvári Péter: Villámcsapásnak nemigen volt nevezhető a döntés, hiszen ennek a pályázatnak addigra már volt négy fordulója. A bemutatkozást követően összeállítottuk a pályázat első verzióját, aztán a másodikat, meg a harmadikat – emlékezik a stációkra Földvári Péter. – Végül novemberben érkezett az a bizonyos mail, amiből kiderült, hogy miket választottak.
Korábban mindketten a Karinthy Színházban dolgoztak, és elindítottak egy művészeti ügynökséget is, de ez azért másfajta feladat lesz.
F. P.: Nyilván megkérdezhetik tőlünk, miért gondoljuk, hogy egy színház üzemeltetésével és vezetésével is megbirkózunk, úgyhogy gyorsan válaszolnék is a kérdésre. Egyrészt azért, mert a Stellatus ügynökség olyan személyi hátteret ad, amivel meg tudjuk állni a helyünket. Másrészt azért, mert láttunk már színházat belülről. Karinthy Marci mellett nagyon sokat tanultunk arról, hogyan lehet szerethető és színvonalas színházat csinálni, úgyhogy itt most meg is próbálkozunk vele.
Fotó: Bazánth Ivola
Mi volt a pályázatukban az az érv, ami meggyőzte a tulajdonosokat arról, hogy ez lesz a nyerő?
F. P.: Talán az, hogy nem elsősorban egy gazdasági alapon működő befogadó színházat szeretnénk üzemeltetni a Jókai utcában – vagyis jöjjön, aki csak akar és ki tudja fizetni, az összes többi minket nem érdekel, hanem egy elég komoly szakmai koncepciót raktunk le az asztalra. Azt szeretnénk, ha a Hatszín közösségi térként működne. Mivel huszonnégy órában béreljük a helyet, a nap mind a huszonnégy órájára megtöltenénk élettel és tartalommal az épületet.
Kerekes-Katz Petra: Itt az épületen van a hangsúly, hiszen a színháztermen kívül rengeteg lehetőség és közösségi együttlétre alkalmas tér van a házban. Ha lehet ilyet mondani a járvány miatti lezárások kellős közepén, a lehető legjobb időben kaptunk egy színházat, amikor egyetlen nézőt sem tudunk beengedni. Szeretnénk tovább vinni a befogadó jelleget, de szeretnénk mellé sok saját produkciót is, sőt, azt sem tagadjuk, hogy nem bánnánk, ha egy idő múlva átfordulna ez az arány. Már március elején lesz egy saját bemutatónk, Bödöcs Tibor Meg sem kínáltak című könyvéből, Keresztes Tamás rendezésében Thuróczy Szabolcs alakítja majd a művészlelkű alkoholista szobafestőt. És ha majd tényleg bejöhetnek élő emberek, akkor a színházon kívül is birtokban vennék a rendelkezésre álló tereket.
Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!
A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.
A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.
Deák Kristóf és felesége, Nina Kov alkotótársak voltak az Oscar-díjas Mindenkiben éppúgy, mint az azóta készült valamennyi kis- és tévéfilmekben is. Legutóbb Az unoka című – mindkettőjük első – nagyjátékfilmjében dolgoztak együtt, amelyet ősszel mutatnak be a mozik. (Ha lesznek.) A rendezővel és a dramaturggal az új filmről és a közelgő Oscar-díj-átadás sajátosságairól beszélgettünk.
A Fidesz biztos, hogy mindent megtesz majd a vélt vagy valós ellentétek fölerősítése érdekében, de én az MSZP és személy szerint a magam felelősségének tartom, hogy egyben tartsuk a hatpárti együttműködést – nyilatkozza lapunknak Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-társelnöke, akit nemcsak a párt programjáról, hanem arról is kérdeztünk, hogy miként bontható le a NER.
Kevés olyan művészi irányzat van, amelynek a nyelvét, vaskos társadalomkritikáját a fogyasztói társadalom tagjai világszerte kivétel nélkül értenek. Gyuricza Gergely részéről nem volt tudatos döntés, hogy pop art képeket fessen, de már korábban is rajongott a képregényekért és a videojátékokért. Jelenleg Budapesten alkot, és amíg száradnak az olajfestményei, Somlószőlősre utazik a családjához.
A veszteség nem is csak az emberek számában jelenik meg, hanem abban, hogy a városias központok nagy része elpusztult, ami azt jelenti, hogy az ország számos területe kereskedők, mesteremberek, egyházi személyek nélkül maradt, vagyis a középkori állam infrastruktúrája szenvedett komoly veszteséget – mondja lapunknak B. Szabó János történész, akivel a 780 évvel ezelőtti tatárjárásról beszélgettünk, s annak kapcsán arról, hogyan illeszkedtek a magyarországi események a világpolitika folyamataiba, valamint mennyire téves számos történelmi toposzunk.
Lugosi Lugo László fotós, művészeti szakíró, aki évtizedek óta szenvedélyesen fényképezi Budapest építészetét, műtárgyait, művészeit és az alkotók műhelyeit, most – berlini kiállítása révén – egy titkos-titokzatos világba, a graffitik szubkultúrájába kalauzol mindannyiunkat.
Aligha lehet találni még egy főzőembert, aki ennyit játszik a zöldségekkel: fűszerezi, megfőzi, színezi, pürésíti, visszaforgatja, megírja, bemutatja, fotózza. Főzelékes Feriként ismertük meg, és még mindig ontja magából a recepteket.
Egy megrázó erejű rövidfilm, amely sokkal kevésbé tűnik scifinek, mint inkább fenyegető disztópiának – sötét jövőt vetít a gyermeket vállaló fiatal párok elé. A Második kör mozi egyik főszereplőjével, Lovas Rozival beszélgettünk a tudatosan alakított múltról, a fókuszált jelenről és a mentsvárt körvonalazó jövőről.
Egy éve tart a pandémia, iskolai osztályok hosszú hónapok óta nem találkoztak egymással, a fiatal korosztálynak nincsenek közösségi élményei, sőt közösségeik sem. Milyen hatással lesz ez a mostani generációra? Mit gondol a helyzetről az ifjúságkutató? Dr. Nagy Ádámmal, a Kodolányi János Egyetem docensével beszélgettünk.
Ha a Fidesz fő kampánytémája Gyurcsány, akkor veszít – nyilatkozza lapunknak Szombathely MSZP-s polgármestere, Nemény András, aki szerint az önkormányzatok példát mutathatnak arra, hogy az ellenzék képes lesz kormányozni.
Az, hogy létezhet oltás a koronavírus ellen, két magyar tudósnak is köszönhető. Az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen, a technológiai alapot kutató laborban Karikó Katalin mellett egy fiatal tudós, a biokémikus Pardi Norbert is átdolgozta a hétvégéket. Lapunknak mondta, a pandémia miatt a vakcinafejlesztők az optimálistól eltérő lépésekre kényszerültek, de nem igaz, hogy emberkísérlet folyna.
