Nehéz nekem erről beszélni – Skrabski Fruzsina és Szikra Dorottya vitája

| 2021.07.27. 06:28

Olvasási idő kb. 17 perc

A „gyermekvédelmi” törvény módosításának homoszexualitásra vonatkozó passzusai miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Ha nem abból indulunk ki, hogy ezt a passzust a kormány kizárólag a Brüsszel elleni szabadságharc egyik politikai-kommunikációs eszközeként találta ki, hanem tényleg vannak mögötte gyerekvédelmi célok, akkor mik lehetnek azok?

Skrabski Fruzsina: A törvény szövegét pontosan nem ismerem, és nem vagyok szakértő sem. Viszont van egy 7 éves kisgyerekem. Tavaly nyáron őt és három társát elvittem egy moziba, mert végre találtunk egy olyan filmet, amelyről azt gondoltuk, mindenkinek tetszik majd. Az előzetes szerint ez egy nagymamáról szólt, akit az unokája megnevel. 12 éven felülieknek jelölték a filmet, és az én kislányom akkor még csak 6 éves volt, szóval helytelenül jártam el. Az induló jelenet az volt, hogy a rakoncátlan nagymama egy nővel és egy férfival él együtt, és amikor megérkezett az unoka, épp a nővel csókolózott. Utána elkezdték cukkolni a kicsi, duci 12 éves lányt azzal, hogy ő biztos „buzi”, mert még nem volt pasija. Ekkor kivittem a gyerekeket a moziból, amit nagyon cikinek tartottak, mondták is, hogy ők már láttak mást is, miért vagyok ilyen prűd. De hogy válasszak így filmet? Az én nevelésembe ez nem fér bele. Határozott elképzeléseim vannak arról, hogyan neveljem a gyerekemet. Katolikus nő vagyok, vallásgyakorló. Fontos, hogy ha a gyerekem bemegy az iskolába, akkor ennek megfelelő impulzusokat kapjon a tanáraitól. Az általam képviselt Három Királyfi Három Királylány Mozgalom támogatja a „Boldogság óra” képzéseket. Ennek a lényege az, hogy a tanárokat kiképzik az együttműködéssel kapcsolatos és a kommunikációs képességek oktatására. Ez beépül a tanításba. Például, ha megy a matekóra, de a gyerekek nem figyelnek, akkor egy pillanatra megállnak, kicsit boldogság óráznak, majd folytatódik a matek. Azok, akik így tanulnak, jobb teljesítményt nyújtanak a társaiknál. De van más módszer is. Az osztályban mindenki húz egy nevet, de titkos, hogy ki-kit húzott. Az a játék, hogy egymás őrangyalaiként viselkednek. A hét végén pedig ki kell találni, ki kinek volt az őrangyala. Ezek a módszerek segítenek az empátia, az egymás elfogadásának képességét elsajátítani. 

Szikra Dorottya: A legutóbbi kutatásunkban, amelyben nőkkel és családokkal foglalkozó civilszervezetekkel interjúztunk, nagyon határozott és egyöntetű vélemény alakult ki arról, hogy a pornográfia mennyire káros a gyerekekre és tenni kell ellene. A gyerekek az online térben mindenféle tartalomhoz hozzáférnek, innen szereznek tudomást a szexualitásról, sokkal korábban, ahogy az kívánatos lenne. Ez rendkívül káros hatással van a fiatal felnőtt korukra, amikor már párkapcsolataik vannak. Erre kell választ adni. Sokféle tennivaló lenne, hogy megvédjük a gyerekeinket a szexualizált tartalmaktól. A kérdésben felvetett törvény nem erről szól. 

A törvény a meleg közösségekkel kapcsolatos tartalmakra fókuszál, amelyeket száműzni kell az iskolákból és 18 év alatt nem szabad elérhetővé tenni a médiában, úgymond a népszerűsítés elkerülése miatt. 

S. F.: A „szexualitás öncélú ábrázolása” kifejezés szerepel a jogszabályban, ami a pornográfiát és mindenféle ilyen jellegű tartalmat is magában foglalja. Ezen túl én úgy értelmezem, hogy az iskolában lehet érzékenyítés, csak azt ne civilek, hanem az erre kijelölt szakemberek végezzék. Iszonyú fontosnak tartom, hogy a gyerekeket tanítsák együttműködésre, önkifejezésre, toleranciára, mások segítésére, befogadására. Vannak olyan képzések, amelyek segítik ebben a tanárokat. Csináltam egy filmet a Traumánkon innen és túl címmel, ami öt olyan emberről szól, akinek szörnyű gyerekkora volt, mégis tud normális életet élni. Egy tanár, egy szomszéd, egy barát meg tudja menteni a másik életét a bizalmával, befogadásával. Nekem szörnyű iskolai élményeim vannak. De elsőben és másodikban volt egy tanítónénim, a Marika néni. Azok a gyerekek, akik rossznak voltak kikiáltva, és tényleg állandóan az igazgatói irodában ültek, amikor a Marika nénihez jártak, másképp viselkedtek. Akkor sem volt könnyű velük, de szerettük, becsültük őket, a Marika néni színjátszókört csinált, ahol fontos szerepeket kaptak. Ő tudott olyan közösséget teremteni, amelyben mindenki jól érezte magát, az úgynevezett rossz és a jó gyerekek is. Ha valaki beteg volt az osztályban, rajzoltunk és elvittük neki. Nem ördöngösség ez, nem kell hozzá csoportterápia. Egy elhivatott tanár csodákat tud tenni. 

A kormányoldal azzal érvel, hogy olyan törékeny, érzékeny időszakban, mint amilyen a kamaszkor, befolyásolhatja a fiatalok szexuális identitásának kialakulását, ha melegaktivistákkal, meleg témájú érzékenyítő tartalmakkal találkoznak.  

Sz. D.: Kutatások mutatják, hogy azokban az országokban, ahol van az LMBTQ identitásokkal is befogadó szexuális felvilágosítás, vagy ahol azonos nemű párok nevelhetnek gyerekeket, nem lesz több meleg vagy transzszexuális személy, sőt mit több, nem születik kevesebb gyerek. Tehát a két dolog nem áll egymással ellentétben. Viszont az a támadás, amely a törvényből következik, nagyon súlyos traumákat és fájdalmat okoz. Bárkinek, aki nem heteroszexuális identitású. Ez az egy, amit elér ez a törvény. Illetve azt, hogy még több LMBTQ személy is azt fontolgassa, hogy elhagyja az országot. Ezt személyesen és szakemberként is rossznak tartom. Nem tartom azt sem megalapozottnak, hogy egy meleg pár ne nevelhessen gyereket. Semmilyen kutatás nem támasztja alá, hogy ilyen esetben a gyerek meleg lesz, vagy kevésbé lesz heteroszexuális, mint az a gyerek, aki hagyományos házasságban nő fel. 

S. F.: Ez fontos vitatéma. Az Azonnalin megjelent nemrégiben egy írás, amely kutatásokra alapozva bizonyítja, hogy ott, ahol a melegérzékenyítést beengedik az iskolába, nő a fiatalok körében a magukat homoszexuálisnak vallók száma. Itt van a kulcskérdés. Lehet-e divatból valaki homoszexuális? Mert ha lehet, akkor a népszerűsítés nyilván növeli az esélyét. 

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés