Nem lesz értelme a kínai és az orosz vakcinának

Duda Ernő: Titkolóznak, mintha lehallgatna bennünket a vírus

Az oltás jelenti a koronavírus-járvány megoldását, véli Duda Ernő szegedi virológus, aki szerint semmi értelme nincs Európában az orosz vagy a kínai vakcina használatának, ráadásul ezek teljesen eltérő filozófia szerint készülnek, mint a nyugaton elfogadottak. És bár meglehet, Orbán Viktor szerint a magyar állam képes lenne egy hétvége alatt mindenkit beoltani, a virológus ezt a kijelentést finom kétkedéssel fogadja. Álláspontja szerint a helyzet annyiban egyszerű, hogy ha az egészségügyi dolgozók, a 65 év fölöttiek és a krónikus betegek megkapják az oltást, akkor minimálisra csökkenthető az áldozatok száma. 

A kormány januárban az iskolák teljes körű újranyitását tervezi. Egyetért ezzel?

Az alsó tagozatban ez valószínűleg nem jelent nagy veszélyt. A 10 évesnél fiatalabb gyerekek kevésbé fertőződnek, s ha mégis elkapják a vírust, tünetmentesen vagy nagyon enyhe tünetekkel vészelik át. S ami legalább ennyire lényeges, kevéssé is adják át a fertőzést.

De az indokolt volna, hogy a felső tagozat és a középiskola maradjon online?

Erről az a nemzetközileg kialakult vélemény, hogy az órák alatt minimális a fertőződés veszélye, mert a diákok ülnek, csendben vannak vagy néha normál hangerővel beszélnek. De a szünetekben gyakran kiabálnak, nem tartanak távolságot, ami veszélyes. Ha meg lehetne oldani, hogy a szünetben mindenki maszkot hordjon, akkor egészen minimálisra lehetne csökkenteni a fertőződést. De tisztában vagyok azzal, hogy tizenévesektől ezt nehéz elvárni.

Az Európai Unió 17 millió vakcinát biztosít Magyarországnak. Ez elég lesz az oltásokra?

Igen, bőségesen elég. A 17 millió ennyi adagot jelent, van ugyanis, amelyiket kétszer kell beadni, vagyis a kettő jelent egy egységet. Az EU hónapokkal ezelőtt elkezdte a tárgyalásokat a fejlesztő cégekkel. Akkor még nem lehetett tudni, hogy melyik vakcina lesz hatásos és melyik fuccsol be. Tehát, ha az unió megrendel, mondjuk, 17 millió oltást egyetlen cégtől, miközben kiderül, hogy az ő szerük nem lesz hatásos, akkor nagy baj van. Azért kellett 1,7-szeres túlbiztosítással rendelni, hogy abból úgy 0,6 kijöjjön, vagyis a népesség 60 százalékának biztos, hogy legyen hatékony vakcinája.

És az lesz a nyerő, aki először tud gyártani hatásos vakcinát.

Ez sem feltétlenül biztos. Kiderülhet például, hogy az elsőként beoltottak védettsége történetesen egy év alatt elmúlik, s akkor sorra kerülhetnek a később kifejlesztett vakcinák, amelyek esetleg hosszabb távon hatásosak. Ezek a fejlesztések nem vesznek kárba.

Két vakcináról már tudjuk, hogy biztonságos és hatásos. De ahhoz, hogy kiderüljön, ezek mennyi ideig hatásosak és esetleg milyen mellékhatásokat okoznak, sok embert be kell oltani?

Ahhoz, hogy kiderüljön, mennyi ideig véd, időnek kell eltelnie. Az, hogy egy szer 5 évig véd-e, az 5 év múlva fog kiderülni.

Be kell-e oltani azokat is, akik már átestek a fertőzésen?

Ez nem kétséges. Tudjuk, hogy egy enyhe fertőzés sokszor csak 1-2 hétig ad védettséget. Arra is van adat, hogy egy csomó embernél a második fertőzés súlyosabb, mint az első. Teljesen indokolt őket is beoltani. Aki súlyos betegségen esik át, annak hosszabb ideig tart a védettsége. De ami az egyik vírusra igaz, az nem feltétlenül igaz a másikra is. A SARS-1 2002-2003-ban pusztított, s az sokkal súlyosabb betegséget okozott. Az azon átesettek közül jó néhányban a mai napig ki lehet mutatni az ellenanyagot, tehát 18 évig is védettek.

Ha valakinek nincs ellenanyag a szervezetében, még lehet úgynevezett T-sejtes védettsége.

Igen, de nincs igazán adatunk arra, hogy melyik a fontosabb, az ellenanyag vagy a T-sejt, és melyiknek mekkora a jelentősége. Ami igazán döntő lenne, az az úgynevezett szekretált immunglobulin A-nak nevezett anyag jelenléte, amely a nyálkahártya felületén található. Ez megakadályozza, hogy a vírus megfertőzze a nyálkahártyát és bejusson a szervezetbe. Ezt nehéz mérni, csak úgy lehet vizsgálni, hogy a tüdőt kimossák sóoldattal. Ezt állatkísérletekben néha elvégzik, de emberen, ugye, nem lehet kipróbálni.

Van még egy érdekes vonal: orrspray formájú vakcinával is kísérleteznek.

A hagyományos védőoltások a betegség legyengített vagy inaktivált vírusát tartalmazzák. A legkorszerűbb megoldás, hogy nem a teljes vírust, csak az örökítőanyagának egy részét, egy RNS-szakaszt tesznek bele. Ez biztonságosabb, de hátránya, hogy az RNS bomlékony anyag, ezért kell az ilyen vakcinákat -70 fokon vagy hasonló hőmérsékleten tárolni. Ha pedig kiolvasztjuk, minél hamarabb be kell adni. A harmadik, high-tech megoldás, hogy a vírus antigénjét „bevarrjuk” egy másik, ártalmatlan vírusba, és így juttatjuk a szervezetbe. Ebből a változatból próbálnak orrsprayt is készíteni. Ez azt eredményezné, hogy az illető megfertőzhetetlenné válik. A hagyományos vakcinák a szervezetbe már bejutott vírust győzik le. Ha viszont a nyálkahártyát sikerülne megvédeni, akkor a vírus eleve be se tudna jutni a szervezetbe. A kínai vakcinát például megvizsgálták az Egyesült Arab Emirátus számára, és azt találták, hogy a hagyományos fertőzéstől 100 százalékban megvéd, de a nyálkahártya-fertőzéstől csak 85 százalékosan.

Indokolt az orosz és a kínai vakcinákkal szembeni ellenérzés? 

Eltérő az elméleti meggondolás a nyugati és a keleti gyógyszerfejlesztés között. Egy nyugati vakcinával szemben az a legfontosabb követelmény, hogy nem okozhat semmiféle károsodást az egészséges emberi szervezetben. Az illetékes hatóságok csak akkor adják ki az engedélyt, ha több tízezer emberen kipróbálták a védőoltást úgy, hogy semmiféle káros hatását nem látják. Ezzel szemben a kínaiak és az oroszok úgy gondolkodnak, hogy minden hónapban, mondjuk, 100 ezer ember hal meg a betegségben. Tehát ha egy hónappal korábban elkezdjük oltani az embereket, néhányan esetleg belehalnak, de ha kevesebb lesz az áldozat, mint amennyien a betegségben halnának meg, akkor nyertünk. Ez egészen más gondolkodás. Ők nem végeztek tömeges klinikai kísérleteket, hanem elkezdték beoltani a lakosságot, mondván, hogy ebből majd előbb-utóbb kiderül, mennyire hatásos az oltás és mekkorák a veszélyei. Ez egy európai számára elfogadhatatlan. A kínaiak már február 29-én elkezdték, félhivatalos adatok szerint már több millió embert beoltottak már. Van egy másik, hivatalosan meg nem erősített, de megalapozottnak tűnő hír, mégpedig az, hogy az Európában élő kínaiak közül sokan hazamentek, beolttatták magukat, majd visszajöttek. Olaszországban például, Nápoly környékén nagyon súlyos a helyzet, de érdekes módon az ott élő kínaiak között alig voltak halálesetek. Feltehetőleg nyáron megkapták a védőoltást, odahaza.

Tehát az orosz és a kínai vakcinát Európában nem fogjuk tömegesen használni?

Nem lesz értelme. Ha a most már engedélyezett nyugati készítmények, az AstraZenecáé, a Jenssené, a Novavaxé és a Sanofié elkészül és működőképesek lesznek, akkor rengeteg vakcina lesz. Persze nem szabad elfeledkezni még egy fontos szempontról: az árról. Bizonyára fontos lesz, hogy egyik vakcina mondjuk tízszer annyiba fog kerülni, mint a másik. Lesznek olyan államok, amelyek a drága vakcinából kevesebbet fognak kérni, mint az olcsóból. Úgy tudom, hogy az Uniótól kapott, de föl nem használt vakcinát tovább adhatjuk. Itt jöhet be a kínai és az orosz vakcina, ha azok még olcsóbbak lesznek. Én a kínainak adok nagyobb esélyt, az oroszok még nem képesek a tömeges termelésre. Náluk az egyik legmagasabb a halálozás, s ennek az egyik oka az, hogy még maguknak se tudnak eleget termelni.

Fontos kérdés a logisztika is, az, hogy az oltóanyagot miként juttatják majd el az oltópontokra, azok hol lesznek és ki fog oltani. Magyarországnak van oltási terve?

Erről sajnos nem tudok semmi biztosat mondani, mert az Operatív Törzs olyan titkolózó, mintha attól félnének, hogy a vírus lehallgat bennünket. Bár az, hogy kiket kell elsőként beoltani, elég nyilvánvaló. Legelőször az intenzív osztályon dolgozó egészségügyieket kell beoltani, mert ők bánnak a legsúlyosabb betegekkel. Ha ők megfertőződnek, az mindenki számára tragikus. Aztán a többi egészségügyi dolgozót, majd az idős és krónikus betegséggel küzdő embereket. Ha eddig eljutunk, akkor lehet egy nagy lélegzetet venni. Ha beoltják a 65 év felettieket és a krónikus betegeket – ami ma Magyarországon 1,5-2 millió embert jelent! – akkor a minimumra csökken az áldozatok száma. A fiatalabbak között a halálozás igen csekély.

Másfelől, ha őket beoltják, tehermentesülnek az intenzív osztályok, a lélegeztető gépek és az egész egészségügyi ellátás.

Igen, akkor kevesen kerülnek majd kórházba, és ők sem tudnak másokat megfertőzni, hiszen az egészségügyiek be lesznek oltva.

Korábban azt mondták, mindenki választhat, hogy milyen vakcinát kér, majd ezt visszavonták. Az ön véleménye az, hogy ne az emberek, hanem az orvosok választhassanak, hogy kit melyik vakcinával oltanak be. 

Azt már tudjuk, hogy a Pfizer vakcinájával 30 ezer embert oltottak be, komoly mellékhatás nélkül. Ám most, hogy Angliában elkezdték beoltani az egészségügyi dolgozókat, két hölgynél, akiknek súlyos asztmájuk volt, erős mellékhatások léptek föl. Tehát megtudtuk, hogy ezt az RNS-alapú vakcinát nem lehet adni asztmásoknak. Aztán van olyan vakcina, amely elősegíti a véralvadást, tehát akinek ilyen problémái vannak, az nem ezt fogja kapni. Ezt az oltást végző orvosoknak tudniuk kell majd. Legalábbis így kellene lennie.

Jelenleg viszont nagyon nagy az oltás elutasítottsága, csak a magyarok 18 százaléka fogadná el a vakcinát.

Igen, de ez változhat. Ha azt látják az emberek, hogy sokakat beoltottak, s ők jól vannak, továbbá a halálozások száma drasztikusan lecsökkent, akkor ez elég jó érv lesz az oltás mellett. Addig a járványtól nem szabadulunk, amíg a felnőtt lakosság 60-70 százalékát nem oltják be.

Akkor kialakul az úgynevezett nyájimmunitás. Ennek eléréséhez két út mutatkozik. Az egyik, hogy a legveszélyeztetettebb rétegeket oltjuk be először, s akkor erősen csökken a halálozás. De ha a legmozgékonyabb, a fertőzést legeredményesebben terjesztő réteget oltjuk be kezdetben, akkor a járványt is sikerül megfékezni. 

A járványt le lehet állítani azzal, ha az embereknek kicsit több mint a felét beoltják. Jelenleg egy fertőzött hozzávetőleg két másikat fertőz meg. Ha a két ember közül az egyik be van oltva, akkor a járvány már nem terjed, de nem is tűnik el. Ahhoz, hogy eltűnjön, az emberek 70-80 százalékát be kellene beoltani. Előállhat olyan helyzet, hogy senki nem lesz beteg, de a gyerekekben például ott van és terjed a vírus. Ha végleg meg akarunk szabadulni tőle, ahhoz az egész világon nagyarányú oltottság kell.

De ez nagyon drága folyamat. 

Igen, ezért nagyon lényeges, hogy a nagy nemzetközi szervezetek pénzt gyűjtenek a szegény országoknak védőoltásra. Erre a célra sok gazdag ország és néhány nagyon gazdag ember, például Bill Gates komoly összegeket adományoz. Ők is sok vakcinát kötöttek le azoknak az országoknak, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy megvegyék azt. 

A cél az, hogy a vírus ezekben az országokban nehogy fönnmaradjon, mert az az egész világra veszélyt jelentene.

Pontosan. Ráadásul az érintett, főleg afrikai és ázsiai országokban az átlagos életkor nagyon fiatal. Az emberek nem halnak meg a koronavírustól, viszont rengetegen megfertőzhetők. A globalizáció miatt a vírus folyton visszakerülne Európába vagy Amerikába. Mindannyiunknak az az érdeke, hogy őket is beoltsuk.

Ha legyőzzük a vírust, ugyanúgy élhetünk majd, mint előtte?

Szerintem ugyanúgy fogjuk irtani az őserdőt és szennyezni a levegőt. Kínában például nagyon komolyan vették a lezárást, leállítottak mindent. Egy hónap alatt kitisztult a levegő! De amint eltűnt a vírus, ugyanott folytatták, mint előtte. Pedig a szmogban a kórokozó sokkal jobban fertőz! Ha tiszta a levegő, a vírus hamar elpusztul. A szmog részecskéire azonban rátapad, és órákig lebeg a levegőben. Attól félek, az emberiség ezekről a veszélyekről hamar el fog feledkezni.

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.