Nem lesz értelme a kínai és az orosz vakcinának

Duda Ernő: Titkolóznak, mintha lehallgatna bennünket a vírus

Márok Tamás | 2020.12.20. 11:47

Olvasási idő kb. 13 perc

A kormány januárban az iskolák teljes körű újranyitását tervezi. Egyetért ezzel?

Az alsó tagozatban ez valószínűleg nem jelent nagy veszélyt. A 10 évesnél fiatalabb gyerekek kevésbé fertőződnek, s ha mégis elkapják a vírust, tünetmentesen vagy nagyon enyhe tünetekkel vészelik át. S ami legalább ennyire lényeges, kevéssé is adják át a fertőzést.

De az indokolt volna, hogy a felső tagozat és a középiskola maradjon online?

Erről az a nemzetközileg kialakult vélemény, hogy az órák alatt minimális a fertőződés veszélye, mert a diákok ülnek, csendben vannak vagy néha normál hangerővel beszélnek. De a szünetekben gyakran kiabálnak, nem tartanak távolságot, ami veszélyes. Ha meg lehetne oldani, hogy a szünetben mindenki maszkot hordjon, akkor egészen minimálisra lehetne csökkenteni a fertőződést. De tisztában vagyok azzal, hogy tizenévesektől ezt nehéz elvárni.

Az Európai Unió 17 millió vakcinát biztosít Magyarországnak. Ez elég lesz az oltásokra?

Igen, bőségesen elég. A 17 millió ennyi adagot jelent, van ugyanis, amelyiket kétszer kell beadni, vagyis a kettő jelent egy egységet. Az EU hónapokkal ezelőtt elkezdte a tárgyalásokat a fejlesztő cégekkel. Akkor még nem lehetett tudni, hogy melyik vakcina lesz hatásos és melyik fuccsol be. Tehát, ha az unió megrendel, mondjuk, 17 millió oltást egyetlen cégtől, miközben kiderül, hogy az ő szerük nem lesz hatásos, akkor nagy baj van. Azért kellett 1,7-szeres túlbiztosítással rendelni, hogy abból úgy 0,6 kijöjjön, vagyis a népesség 60 százalékának biztos, hogy legyen hatékony vakcinája.

És az lesz a nyerő, aki először tud gyártani hatásos vakcinát.

Ez sem feltétlenül biztos. Kiderülhet például, hogy az elsőként beoltottak védettsége történetesen egy év alatt elmúlik, s akkor sorra kerülhetnek a később kifejlesztett vakcinák, amelyek esetleg hosszabb távon hatásosak. Ezek a fejlesztések nem vesznek kárba.

Két vakcináról már tudjuk, hogy biztonságos és hatásos. De ahhoz, hogy kiderüljön, ezek mennyi ideig hatásosak és esetleg milyen mellékhatásokat okoznak, sok embert be kell oltani?

Ahhoz, hogy kiderüljön, mennyi ideig véd, időnek kell eltelnie. Az, hogy egy szer 5 évig véd-e, az 5 év múlva fog kiderülni.

Be kell-e oltani azokat is, akik már átestek a fertőzésen?

Ez nem kétséges. Tudjuk, hogy egy enyhe fertőzés sokszor csak 1-2 hétig ad védettséget. Arra is van adat, hogy egy csomó embernél a második fertőzés súlyosabb, mint az első. Teljesen indokolt őket is beoltani. Aki súlyos betegségen esik át, annak hosszabb ideig tart a védettsége. De ami az egyik vírusra igaz, az nem feltétlenül igaz a másikra is. A SARS-1 2002-2003-ban pusztított, s az sokkal súlyosabb betegséget okozott. Az azon átesettek közül jó néhányban a mai napig ki lehet mutatni az ellenanyagot, tehát 18 évig is védettek.

Ha valakinek nincs ellenanyag a szervezetében, még lehet úgynevezett T-sejtes védettsége.

Igen, de nincs igazán adatunk arra, hogy melyik a fontosabb, az ellenanyag vagy a T-sejt, és melyiknek mekkora a jelentősége. Ami igazán döntő lenne, az az úgynevezett szekretált immunglobulin A-nak nevezett anyag jelenléte, amely a nyálkahártya felületén található. Ez megakadályozza, hogy a vírus megfertőzze a nyálkahártyát és bejusson a szervezetbe. Ezt nehéz mérni, csak úgy lehet vizsgálni, hogy a tüdőt kimossák sóoldattal. Ezt állatkísérletekben néha elvégzik, de emberen, ugye, nem lehet kipróbálni.

Van még egy érdekes vonal: orrspray formájú vakcinával is kísérleteznek.

A hagyományos védőoltások a betegség legyengített vagy inaktivált vírusát tartalmazzák. A legkorszerűbb megoldás, hogy nem a teljes vírust, csak az örökítőanyagának egy részét, egy RNS-szakaszt tesznek bele. Ez biztonságosabb, de hátránya, hogy az RNS bomlékony anyag, ezért kell az ilyen vakcinákat -70 fokon vagy hasonló hőmérsékleten tárolni. Ha pedig kiolvasztjuk, minél hamarabb be kell adni. A harmadik, high-tech megoldás, hogy a vírus antigénjét „bevarrjuk” egy másik, ártalmatlan vírusba, és így juttatjuk a szervezetbe. Ebből a változatból próbálnak orrsprayt is készíteni. Ez azt eredményezné, hogy az illető megfertőzhetetlenné válik. A hagyományos vakcinák a szervezetbe már bejutott vírust győzik le. Ha viszont a nyálkahártyát sikerülne megvédeni, akkor a vírus eleve be se tudna jutni a szervezetbe. A kínai vakcinát például megvizsgálták az Egyesült Arab Emirátus számára, és azt találták, hogy a hagyományos fertőzéstől 100 százalékban megvéd, de a nyálkahártya-fertőzéstől csak 85 százalékosan.

Indokolt az orosz és a kínai vakcinákkal szembeni ellenérzés? 

Eltérő az elméleti meggondolás a nyugati és a keleti gyógyszerfejlesztés között. Egy nyugati vakcinával szemben az a legfontosabb követelmény, hogy nem okozhat semmiféle károsodást az egészséges emberi szervezetben. Az illetékes hatóságok csak akkor adják ki az engedélyt, ha több tízezer emberen kipróbálták a védőoltást úgy, hogy semmiféle káros hatását nem látják. Ezzel szemben a kínaiak és az oroszok úgy gondolkodnak, hogy minden hónapban, mondjuk, 100 ezer ember hal meg a betegségben. Tehát ha egy hónappal korábban elkezdjük oltani az embereket, néhányan esetleg belehalnak, de ha kevesebb lesz az áldozat, mint amennyien a betegségben halnának meg, akkor nyertünk. Ez egészen más gondolkodás. Ők nem végeztek tömeges klinikai kísérleteket, hanem elkezdték beoltani a lakosságot, mondván, hogy ebből majd előbb-utóbb kiderül, mennyire hatásos az oltás és mekkorák a veszélyei. Ez egy európai számára elfogadhatatlan. A kínaiak már február 29-én elkezdték, félhivatalos adatok szerint már több millió embert beoltottak már. Van egy másik, hivatalosan meg nem erősített, de megalapozottnak tűnő hír, mégpedig az, hogy az Európában élő kínaiak közül sokan hazamentek, beolttatták magukat, majd visszajöttek. Olaszországban például, Nápoly környékén nagyon súlyos a helyzet, de érdekes módon az ott élő kínaiak között alig voltak halálesetek. Feltehetőleg nyáron megkapták a védőoltást, odahaza.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.
Ez is érdekelheti még

Orbán Viktor történelmi bűne lenne az uniós pénzek elvesztése

Tóth Ákos

Kizárólag Orbán Viktor és az általa működtetett rendszer hibája az, ha Magyarország elesik akár egyetlen, neki járó eurótól is – mondja lapunknak Cseh Katalin, aki szerint van esély annak elérésére, hogy a jövőben az eddigieknél nagyobb arányban érkezzenek közvetlen források Brüsszelből a településekhez, civil szervezetekhez. A Momentum EP-képviselőjével az ellenzék helyzetéről és a Momentum jövőjéről is beszélgettünk.

Elolvasom

Hogyan emeljük a benzinárat 33 százalékkal, politikai kockázat nélkül?

Vető Balázs

2021. november 15. óta volt érvényben Magyarországon az üzemanyag árakat maximalizáló szabály. Bár többször szűkült a jogosultak köre, de a magyar autósok többsége 480 forintért juthatott hozzá a benzinhez vagy a gázolajhoz. Mármint, ha éppen lehetett kapni. 2022 utolsó negyedévében egyre gyakrabban hallhattunk arról, hogy a kutak jelentős részén nem lehet hatósági áras üzemanyagot kapni. December első napjainak egyik vezető híre pedig már az volt, hogy szinte sehol nincs nemhogy hatósági áras üzemanyag, de semmilyen más típus sem. A legtöbb szakértő szerint a hiányt az árszabályozás okozza. Hogyan lehet ezt a helyzetet megoldani úgy, hogy az Orbán-kormány felelőssége fel se merüljön?

Elolvasom
Keresés