Lakner Zoltán Kiss Ambrus: Nem választjuk az öncsonkítást

Sok mindenre képes a főváros, pénzt azonban nem tud nyomtatni, mondja Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes annak kapcsán, hogy a kormány nem csak a rezsicsökkentés hatálya alól vonja ki az önkormányzatokat, így Budapestet is, hanem drasztikusan megemelt szolidaritási hozzájárulással, azaz plusz befizetési teherrel is sújtja a teljes önkormányzati szférát. A működésen nem szabad spórolni, közben viszont nem csak ki kell fizetni a béreket, de valójában ezerrel több munkavállalóra lenne szüksége a budapesti intézményrendszernek.

Akció

Mit gondol Nagy Márton miniszter véleményéről, vagyis a rezsicsökkentés alóli kikerülés pluszköltségeit az önkormányzatok ki tudják gazdálkodni?

Úgy tűnik, a kormány félreértett valamit, hiszen mi azt jeleztük, hogy a rezsicsökkentésben előre menjünk, ne hátra. Például vonjuk be a rezsicsökkentési körbe a közösségi közlekedés egészét. Ez a terület többszörösen is érintett, egyrészt az úgynevezett vontatott áram révén, amivel megy a troli és a villamos, másrészt van valamekkora földgáz-felhasználás is, harmadrészt pedig természetesen az üzemanyag-árak miatt. Az üzemanyag esetében azonban nem vonatkozik a hatósági ár a BKV-ra, meg egyébként a Volán buszokra sem. 2019-ben 12 milliárd forintot adott az állam a fővárosi közösségi közlekedés működtetésére, abból akkor 42 millió liter gázolajat lehetett venni, ma ugyanezért a pénzért 25 millió literhez lehet hozzájutni. A BKV-nak körülbelül 27 millió liter gázolajra van szüksége egy évben, ma a kormánytámogatás ezt már nem teljesen fedezi, pedig korábban jutott a pénzből még áramvásárlásra is. Óriási tehát a különbség a két helyzet között.

Milyen csatornán keresztül jelezték a kormány felé a problémát?

Mindenekelőtt született egy fővárosi közgyűlési döntés, amely tartalmazta a BKV üzleti tervét. Eszerint az energiapiac megborult egyensúlya miatt 14 milliárdos közvetlen segítséget kellene adnia a kormánynak a BKV működtetéséhez. Informálisan ezt már az új kormány megalakulása előtt jeleztük, a nyilvánosságban is elég hangosan szóvá tettük. Minden racionális érv amellett szólt, hogy ebben a helyzetben rezsicsökkentés plusz legyen, ne pedig rezsicsökkentés mínusz. Ha az önkormányzatok kiesnek a rezsicsökkentésből, és ránk szakad a mostani világpiaci ár, az szürreális helyzetet idéz elő. Ugyanakkor most, hogy létrejön egy külön alap a rezsicsökkentésre, oda majd benyújtjuk az igényünket.

Ez mit érint a BKV-n kívül?

A BKV már tulajdonképpen most is a világpiacon szerzi be az áramot, de ha a közvilágításhoz szükséges energiáért is a világpiacra kell mennünk, az a négyszeresére növelheti a költségeket, ami évi 8-10 milliárd forintos pluszkiadást jelent. Ettől nem lesz fényesebb vagy színesebb a közvilágítás, ugyanolyan lesz, mint most, csak ennyivel drágább. Ráadásul, akármit is mond Németh Szilárd, ezt mi nem a rezsialapba fizetjük majd be, hanem az energiaszolgáltatóknak. Hacsak nem arra gondol, hogy ezáltal extraprofit keletkezik az energiaszolgáltatónál, amit a kormány elvonhat. De az önkormányzati elvonásra kitaláltak már egy direktebb módot: a 2023-as költségvetés tervezetéből kiderül, hogy az önkormányzatokat a szolidaritási hozzájárulás drámai, 65 százalékos tehernövekedése sújtja jövőre, az állam összesen 90 milliárd forinttal többet akar beszedni. Tehát nem csak a rezsiköltségeket engedik rá az önkormányzati rendszerre, hanem az állam még a bevételeinkből is sokkal nagyobb részt fog elvenni. Ez a főváros esetében azt jelenti, hogy az idei 36 milliárd forint helyett jövőre 56 milliárd forintot kell befizetnünk Budapest-adóként.

Korábban azt mondta, nem fordulhat elő, hogy a bérek ne legyenek kifizetve az önkormányzati intézményeknél, ezt most is tartja?

Igen. Három forgatókönyv lehetséges. Az egyik a kiegyezés, a meghunyászkodás: vidd el, amit akarsz, csak ne bánts. Ez azt jelenti, hogy a főpolgármester és a közgyűlés nem a választói szándéknak, hanem a rákényszerített központi akaratnak igyekszik megfelelni. Ez sok egyéb probléma mellett azt is jelenti, hogy mi magunk mondunk le a demokrácia érvényesítéséről. A második lehetőség, hogy elkezdjük öncsonkolni magunkat. Vonalakat szüntetünk meg, idősotthont vagy színházat zárunk be. Csakhogy itt közösségi szolgáltatásokról beszélünk, amelyekre az embereknek szükségük van. Arról nem is beszélve, hogy például éppen a magas üzemanyag-árak miatt fajlagosan most éri csak meg igazán a közösségi közlekedés, és éppen az lenne a cél, hogy minél többek számára legyen elérhető alternatíva a saját autóba tankolással szemben. Nem is szólva ennek a klímavédelmi indokairól, s arról, hogy előbb-utóbb megfulladunk a városainkban. A járványban teret nyerő home office miatt a 2019-eshez képest már így is 70 százalékos szinten van a BKK jegyár-bevétele, s ha emellett még a növekvő költségekkel is számolni kell, amelyek miatt gyengébb szolgáltatást tudunk nyújtani, akkor még kevesebben választják majd a közösségi közlekedést. Ez az út tehát végképp nem járható.

Mindebből következik a harmadik forgatókönyv, hogy megyünk előre. A pénzügyi racionalitás szempontjából nem tudom, hogyan fejezzük be a 2022-es évet, de miután nem a városvezetés okozta a problémát, és az akadályokat sem tudja elhárítani, csak annyit tudunk tenni, és ezt meg is tesszük, hogy mozgásban tartjuk a várost, ameddig csak lehet. Közben fel kell hívnunk az emberek figyelmét arra, hogy a kormány olyan problémákat tol rá a városra, amelyek megoldására csakis a kormánynak vannak eszközei. A kormány vethet ki adót, számolhat deficites költségvetéssel, vehet fel hitelt, mi ezt mind nem tehetjük meg, illetve hitelt kizárólag a kormány engedélyével vehetünk fel. Ez egy egyenlőtlen és iszonyúan irritáló helyzet, amiről muszáj beszélnünk. A kormány által elkaszált hitelfelvételből, amit az Európai Beruházási Bankkal hozott tető alá a városvezetés, fejlesztettük volna a villamos- és trolihálózatot, aminek révén csökkenne a gázolajszámla és a károsanyag-kibocsátás, ennek éppen a jelenlegi időszakban sok előnyét látnák a budapestiek.

Az elszántságot értem, de miből tudják tovább működtetni a várost, ha nincs pénz?

Például adófizetés-átütemezést fogunk kérni a BKV-nál, ugyanis év végén már nem lehet folyószámla-hitelünk, mint ahogy a cégeinknek sem, ezt tiltja a gazdasági stabilitásról szóló törvény. Ha ezt az átütemezést nem adják meg, akkor a BKV szállítóinak kifizetésére kérünk átütemezést. Ezzel természetesen nem oldjuk meg a problémát, csak odébb toljuk.

De mi ennek a vége, egyszer csak tényleg leáll a villamos, és majd megy a politikai üzengetés arról, hogy ez kinek a hibája?

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!