Lakner Zoltán Németország: a leginkább Merkel-szerű kancellárjelölt győzhet

A német politika meghatározó szempontja az Európai Unió stabilitása

Sokáig úgy tűnt, hogy a kereszténydemokrata és keresztényszociális uniópártok (CDU-CSU) Angela Merkel visszavonulását követően koalíciós partnert cserélnek, s a szociáldemokraták (SPD) helyett a megerősödött zöldekkel folytatják a kormányzást. Két héttel a választás előtt azonban a váratlanul feléledő szociáldemokraták állnak az élen, nagyrészt annak köszönhetően, hogy kancellárjelöltjük, Olaf Scholz ígéri a leginkább Merkel-szerű kormányzást a változásra, de egyúttal a stabilitás megőrzésére is vágyó német választóknak. Győri Gábor, a Policy Solutions vezető politikai elemzője arról is beszél interjúnkban, hogyan érintheti az új német kormány megalakulása Magyarországot.

Éveken át az tűnt a legvalószínűbbnek, hogy a nagy pártként egyedül maradó CDU-CSU a Zöldekkel folytathatja a kormányzást a 2021-es választást követően, a jó ideje gyengülő SPD pedig kihullik a koalícióból. Mi az oka annak, hogy most mégis az SPD áll az élen?

A CDU-CSU nagyon erős pozícióból indult a választási év elején, úgy tűnt, a választók közel egyharmada rájuk voksol, holott akkor még nem is lehetett tudni, ki lesz a pártszövetség kancellárjelöltje. Éles párbaj zajlott a CDU-s Armin Laschet észak-vesztfáliai miniszterelnök és a CSU elnöke, Markus Söder bajor miniszterelnök között. A gyengülési folyamat, amelyben voltak kisebb hullámzások, Laschet kiválasztása után indult. Már a kancellárjelöltségért folytatott harc idején is úgy látszott, hogy Laschet inkább a CDU pártelitjének favoritja, miközben a számukra nehezebben kezelhető Söder népszerűbb a választók körében.

A választók rokonszenve azért nem rossz szempont választási kampány előtt.

Ez igaz, de Angela Merkel sem a népszerűsége révén navigálta magát a CDU élére az ezredfordulón, hanem azzal, hogy a pártszervezeten belül éveken át tudatosan építkezett, kooperatívnak és kompromisszumkésznek mutatkozott. Végső soron a kancellárjelöltségért folytatott küzdelemben Laschet azzal kerekedett felül, hogy ilyen értelemben Merkelre hasonlít. A közvélemény vele kapcsolatos kételyeit azonban nem sikerült eloszlatnia a kampány során. Ehhez jött a nyári tragikus áradások idején tanúsított magatartása, a hírhedt nevetős videó, amikor Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök az egyik helyszínen megrendült szavakkal beszélt az áldozatokról és az összefogás fontosságáról, s a háttérben Laschet a társaságában lévő emberekkel nevetgélt valamin. Nem láttam olyan mérést, amely azt mutatná, hogy pontosan ettől mennyit esett a népszerűsége, de bizonyosan sokat rontott az imázsán. Július végén, amikor ez történt, 29 százalékon állt a CDU-CSU, egy hónapon belül visszaesett 22 százalékra.

A CDU-CSU nem ebben a tartományban szokott „tartózkodni”.

Még harminc százalék alá is nagyon ritkán csúsztak korábban, nemhogy húsz közelébe estek volna. 1949 óta mindössze három választáson nem szerezték meg a legtöbb szavazatot. Ez tehát földcsuszamlásszerű változás, hetvenéves hegemónia dőlhet meg. Úgy tűnik, mostanra szertefoszlott az uniópártok hagyományos néppárti státusa. A szavazat-eláramlás iránya is változott. Míg korábban ha gyengült a CDU, akkor jellemzően a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) erősödött, most nagyobb arányban a zöldekhez és a szociáldemokratákhoz is vándorolnak szavazatok.

Merkel személyének volt betudható, hogy ez eddig nem történt meg? Egyáltalán, mi az oka annak, hogy a CDU-CSU számára kínos szappanoperává vált a kancellárjelölt kiválasztása?

Bizonyos mértékben Merkel felelőssége, hogy ez a helyzet előállt. A kancellár személyes népszerűsége jelenleg 84 százalékon áll, ami elképesztően magas, viszont nem volt képes arra, hogy utódot neveljen ki saját pártjában. Utódjelöltjei különböző módokon sorra elbuktak. Sokáig Ursula von der Leyen számított az örökösnek, ám neki annyi kínos ügye volt védelmi miniszterként, hogy az szinte bukott politikussá tette, mígnem Merkel az Európai Bizottság élére menekítette. Annagret Kramp-Karrenbauer CDU-elnöki működése rövid idő elteltével kudarcba fulladt, most pedig Laschet kancellárjelöltsége halad nagy eséllyel a bukás felé. Amennyiben tehát a CDU-CSU 22 százalék körüli eredménnyel végez, az részben Merkel kudarcának is lesz tekinthető, még ha a személyes politikai örökségét rendkívül kedvezően ítélik is meg a németek.

A kormányzóképességen és a Merkel-szerűségen kívül melyek azok a témák, amelyek ma a legfontosabbak a német választópolgárok számára?

A kancellárjelöltek legutóbbi kétórás vitájukából negyven percet a koronavírus járvány témájával töltöttek anélkül, hogy különösebben ellentmondtak volna egymásnak. A másik nagy kérdés a klímaváltozás, a harmadik a gazdaság. Valójában annak a megítélésében vannak valódi ellentétek, hogy hogyan lehet úgy átállítani klímabarát működésre a gazdaságot, ami a választók részéről komoly elvárás, hogy közben a megszokott életszínvonalról, életmódról se kelljen lemondani. Laschet ezt úgy fogalmazza meg, hogy zöld politikát akarunk csinálni - a Zöldek nélkül. Úgy állítja be ugyanis, hogy a Zöldek csak tiltásban, szigorításban, szankciókban gondolkodnak – ami erős túlzás –, míg ők hagynák a gazdaságot a maga tempója szerint átállni zöldebb működésre. És akkor ott van Olaf Scholz a maga kormányzati tapasztalatával, szakpolitikai felkészültségével, akinek nincs különösebb víziója, de mindenről pontosan el tudja mondani, hogyan működik. Korábban tapadt rá a Scholzomata elnevezés, amiért panelekben fogalmaz, de ő ebből is igyekezett erényt kovácsolni, és a megbízhatóság értelmében átalakítani a ragadványnév jelentését. Erre építve azt a képet sugározza magáról, hogy ő lesz az, aki majd megtalálja az átmenetben a középutat, tehát pontosan azt, amire a legtöbb választó vágyik.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egyéves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!