Zene

Roby Lakatos: Nincs borzasztóbb az unalmas zenénél

Szentgyörgyi Rita | 2022.05.12. 14:50

Olvasási idő kb. 11 perc

A magyar hegedűvirtuózként ünnepelt világzenész színes egyéniségét, egyedi öltözékét, improvizációit a Carnegie Halltól a Vatikánon át a londoni Albert Hallig élvezheti a közönség. Szinte minden hangszeren és minden műfajban otthon van a dobtól a zongoráig, a nagybőgőtől a cimbalomig, a fúvósoktól a vonósokig. Roby Lakatos, a legendás cigányprímás, ­­verbunkos szerző, Bihari János leszármazottja, a klasszikus, a jazz, a gipsy zene legkülönfélébb válfajait ötvözi unortodox cigány fúziós zenéjében. Harmincnégy, Brüsszelben töltött év után részben a pandémia, részben családi okok miatt költözött vissza Magyarországra. Legközelebb június 4-én, a Zsidó Művészeti Napok közönsége előtt lép fel zenekarával, a MomKultban.

A 2000-es években különleges zenei csemegének szántad a gipsy stílust, a jiddis kultúrát és a klezmer világát szintézisbe hozó Klezmer Karma lemezedet. Miben kellett újragondolni a régi anyagot a Zsidó Művészeti Napok felkérésére?

A Klezmer Karma az egyik olyan lemezem, amit a legjobban szeretek. A Liszt Ferenc Kamarazenekarral vettük fel annak idején, fantasztikus siker lett. Tizenvalahány év után más felállásban, a saját zenekarommal, a Roby Lakatos ­Ensemble-lal játsszuk el a lemez anyagát, természetesen új elemeket is belecsempészve. A klezmeren belül ázsiai, arab, flamenco, balkáni motívumok vegyülnek orosz, román, magyar cigányzenével. A koncert vendégeként a csodálatos hangú Radics Gigire esett a választásunk, aki először fog énekelni ilyesfajta zenét. Michel Legrand ­filmzenéjét a Yentlből, a Hegedűs a háztetőn szvitjét is beletettem a programba.

Zenei világpolgárként járod a világot, sorra tüntetnek ki a legrangosabb zenei, művészeti díjakkal Svájctól Olaszországon át Spanyolországig. Ehhez képest kevés visszhangja van itthon a külföldi elismeréseidnek.

Valóban, elmondhatom magamról, hogy minden évben más országtól kapok rangos elismerést. Tavalyelőtt Svájcban, a Meiringeni Zenei Fesztiválon kaptam meg a hegedűművészeknek járó Aranyvonó díjat. Tavaly Cremonában a Mondo Musica Awards kitüntetésben részesültem. Idén pedig a Spanyol Kulturális Minisztérium nemzetközi zeneművészeti díját hoztam haza Madridból, a Reina Sofía Múzeumban rendezett gálakoncertről. Ez az elismerés annál is értékesebb, mivel a spanyoloknál nem igazán van különösebb kultúrája a vonós hangszereknek. Sokat muzsikálok Spanyolországban, ősszel egy nagyobb turnéra is készülök a Madrid Solist zenekarral.

A nemzetközi zenevilág krémje a 80-as években a csodájára járt a virtuóz hegedűjátékodnak ­Brüsszel első romkocsmájában, a Les Ateliers de la Grande Ile-ben. Hogyan lett Yehudi Menuhin az első mentorod?

Menuhin a nyolcvanadik születésnapját egy nagy koncerttel ünnepelte Brüsszelben. Zenész körökben hallott a Les Ateliers-ről, a koncert után meglátogatott minket, hajnali négyig maradt. Aztán minden hónapban visszajárt, a belga királyi család vacsorameghívásai után. Vodkázgatott, megevett még egy borscs levest. Egyszer felvetette: „Figyelj, Roby, rengeteget utazom, a világ minden részén ismernek téged muzsikus körökben. Találjunk ki valamit, hogy végre a nagyközönség is megismerjen! Három koncertet szervezett nekem, Brüsszelben, Párizsban, Londonban. Ennek hatására szerződtetett a Columbia Artists Management New Yorkból, majd a Deutsche Grammophon. ­Menuhinnak köszönhetem tehát azt, hogy elindult a karrierem. A mai napig a Menuhin Alapítvány nagykövete vagyok, a saját alapítványommal ­karöltve fiatal cigány zenei tehetségek felkutatását végezzük Kelet-Európában.

Az unortodox cigány fúziós zene szülőatyjaként világsikerré emelted a mulatós zene szintjén megrekedt cigányzenét. Azt a hajdani fiatalembert mi motiválta abban, hogy radikálisan újragondolja a hagyományt?

Éppen akkoriban, a 80-as évek közepén lealkonyulóban volt a kávéházi cigányzene. Abból az ötletből indultam ki, hogyan lehet színpadra vinni az addig kávézás, teázás, süteményezés közben, valahonnan hátulról hallgatott zenét. Ahhoz, hogy két órán keresztül végighallgassanak egy ­koncertet, reformálni kellett mind a stílust, mind a hangszerek összetételét. Különféle zenei stílusokat vontam be a tradicionális kávéházi cigány zenébe a jazztől a flamencóig, a manouche-tól a Django Reinhardt-i stílusig bezárólag, megfordítottam a ritmust, s amit addig hagyományosan gyors tempóban játszottak, azt lelassítottam, és fordítva. Manapság már jegyzett stílus a világ minden részén a Lakatoszene, sokan muzsikálják Ázsiától Nyugat-Európáig.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Fizess elő a Jelen online cikkeire,
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában

Kormos Lili

Hiába trükközik a KSH, az emberek 100 százalékos inflációt érzékelnek

Csak a kenyér több, mint 60 százalékkal drágult

Szabó Brigitta

Láng Zsuzsa

Cser-Palkovics András: Kulcskérdés, hogy megjöjjenek az EU-s pénzek

Energiacsúcs összehívását és a fűtési szezon végéig ársapka bevezetését kérik a kormánytól az önkormányzatok.

Tóth Ákos

Ónody-Molnár Dóra

Kvótát a magyar cigányságnak!

A faj szó átírását kezdeményezik a magyar joganyagban az Ámbédkar Technikum vezetői

Ónody-Molnár Dóra

Paul a pult mögött

McCartney, 3, 2, 1.

Benedek Szabolcs

Árnyékkormány angol és magyar módra

Őfelsége leghűségesebb ellenzéke

Szabó Barnabás

Mindenki hazaárulója

Eckhardt Tibor (1888-1972)

Révész Sándor

Vásárhelyi Mária

Ipsos: A magyarok tartanak a legjobban az áremelkedéstől

Többen hibáztatják a háborút, mint a kormányt

Lakner Zoltán

Lakner Zoltán

Tamás Ervin 

Folytatódik Iványi Gáborék zaklatása

A BM-ben nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Ónody-Molnár Dóra

Baljós tanévkezdés

Csak irracionális racionalizálás képzelhető el

Ónody-Molnár Dóra

Keresés