Ónody-Molnár Dóra Palkovics László a felsőoktatásról és az MTA-ról

Nem kell félteni az autonómiát

Palkovics László innovációs miniszter szerint a technikum arra is nyújt megoldást, ha valaki nem kerül be a felsőoktatásba, mert a szakmájában eltöltött egy év munka alatt fel tud készülni az újrázásra. Lapunk vitába keveredett a tárcavezetővel arról, mennyire szerencsés alapítványi fenntartásba adni egyetemeket és azok kuratóriumaiba aktív politikusokat ültetni. Az innovációs miniszter a Jelennek azt mondja: nem látja értelmét annak, hogy a kutatóhálózat visszakerüljön az MTA-hoz.

A hátrányos helyzetű roma gyerekeknek gimnáziumi képzést nyújtó Dr. Ámbédkar Iskola néhány éve bajba került, amikor a zsákutcás szakiskolában elérhető állami ösztöndíjak kiszippantották a fiatalokat az állami ösztöndíjat nem kínáló gimnáziumi képzésből. Emiatt az iskola súlyos helyzetbe került. Az ITM, illetve személy szerint ön nyújtott segítőkezet nekik, így a gimnázium mellett az iskola alapítói elindítják a technikumi képzésüket is. Ez lehetővé teszi, hogy az innovációs tárcához kerül az iskola ügye az EMMI-től, ahol nem tekintették értéknek a munkájukat. Ennek ellenére most ismét bizonytalanságban vannak. Miért alakult így a helyzet?

Az iskola ebben a tanévben a technikumi képzésre való felkészülés jegyében úgynevezett orientációs, szakképzést előkészítő évfolyamot indított a minisztérium engedélyével. Azt gondoltuk, hogyha azoknak a gyerekeknek, akik oda jelentkeznek, a tanulás mellett valamilyen más, attraktív dolgot is fel tudunk ajánlani, az hosszútávon biztosítja az iskola megmaradását. A szerződés lehetőséget biztosított – többek között – fejlesztő team kialakítására, nemzetiségi mentor foglalkoztatására, a fizikai környezet javítására, informatikai eszközök vásárlására, valamint a tanulók részére a szakképzési centrumokban adottnál magasabb ösztöndíj biztosítására, az iskolába járás és az étkezés költségeinek támogatására.

Ez már a szeptemberi évkezdéshez is megadja a stabil alapot?

Az előzetes tervek szerint a 2020/2021-es tanévben a kisebb létszámban indítandó orientációs, előkészítő évfolyam és a kifutó gimnáziumi képzés mellett 9. évfolyamon megkezdődött volna a technikusi képzés (Informatika és távközlés ágazatban). Ez várhatóan egy éves csúszást szenved annak okán, hogy a fenntartó kezdeményezte a szakképzési megállapodás megkötését a tárcánkkal. Így ebben a tanévben többcélú köznevelési intézményként működnek tovább és szakképzési megállapodás hiányában még gimnáziumi képzés indítását tervezik a 9. évfolyamon, mi pedig biztosítjuk részükre a támogatást az orientációs évfolyam egy évvel történő meghosszabbítását. Tehát mindenképp segítünk valamilyen formában.

Érdekes megfigyelni, hogy azok a progresszív, alternatív iskolai műhelyek, mint amilyen a Dr. Ámbédkar vagy a Budapest School (BPS), amelyek ha az EMMI-n és az értük felelős Maruzsa Zoltánon múlnának, már nem léteznének, valamilyen formában az ön minisztériumának ernyője alatt találnak menedékre. A BPS az idén két kísérleti osztályt is indít az ITM alá tartozó állami technikumokban.

A köznevelési rendszer eltérő a szakképzési rendszertől, a BPS megértette ennek fontosságát és lényegét, ami nem más, mint ha onnét valaki nem jut be egyetemre, akkor is úgy hagyja el a technikumot öt év után, hogy az érettségi mellett van egy szakmája is. Ez attraktív dolog. Sokat kritizálta az ellenzék a kormányt, hogy miért nem mindenki gimnáziumba és egyetemre megy, de az a helyzet, hogy a fenntartók, a szülők és a diákok is értik, hogy a szakképzés jó irány, s egész Európában az.

Érettségivel kombinálva.

A technikumban az ötödik év végén lesz érettségi és szakmaszerzés is. Az idei jelentkezési arányokon is látszik, hogy a gyerekek 42 százaléka technikumba jelentkezett és csak 36 százalékuk normál gimnáziumba. De nem is ezek a számok igazán fontosak, hanem azok, amik arról tanúskodnak, ki, hogyan boldogul, ha befejezi az iskolát. A technikum értékelhető szakmát nyújt.

Szigorodtak a felsőoktatásba jutás feltételei, s ennek következményeként húszezerrel kevesebben jelentkeztek idén egyetemekre. Néhány napja részt vett a Magyar Rektori Konferencia (MRK) tisztújító plenáris ülésén. Ez a téma szóba került?

Nem.

Nem félnek az intézmények, hogy elfogynak a hallgatók?

Várjuk meg azért a felvételi vonalhúzást. Sokan azért nem jelentkeztek, mert féltek attól, hogy nem tudják letenni az emeltszintű érettségit. Tavaly 115 ezer jelentkezőből 65 ezer hallgatót vettünk fel, nem hiszem, hogy a számokkal lesz probléma. Az intézmények, illetve a szakok közötti megoszlással inkább.

Szeretnék, ha a jelentkezők száma emelkedne? Vagy épp az a cél, hogy csökkenjen, s ez most teljesült?

Nem cél, hogy alacsony legyen. De az az igazi kérdés, végül hány hallgatót vesznek fel.

Az a hír szivárog, hogy a pótfelvételinél sok államilag finanszírozott hely lesz meghirdetve.

Volt már ilyen, például a mérnökinformatikus-képzés esetében.

Ha tudjuk, hogy az emelt szintű felvételi tartotta vissza a fiatalokat a jelentkezéstől, akkor a pótfelvételinél miért nem módosítanak ezen?

Az nem lenne fair a többiekkel szemben. De azt azért ne zárjuk ki, hogy lehetnek olyanok, akik úgy gondolták a jelentkezési lapok beadási idején, februárban, hogy nem sikerül az emeltszintű érettségi, aztán mégis letették.

Ezt tömegesen nehéz elképzelni.

A nyelvvizsgával szemben volt olyan kritika, hogy a nyelvet nem tanítják jól. Az emeltszintű érettségivel szemben ilyen kifogás nem lehet. Ott csak tanulni kell.

A Szegedi Tudományegyetem kancellárja, Fendler Judit viszont nekiment a közoktatásnak, mert az szerinte nem készít fel számos diákot az eredményes emeltszintű érettségire.

Igen, a kancellárasszony véleménye elég sarkos. Az persze kérdés, mennyire dolga egy kancellárnak oktatásszakmai kérdésekben általánosságban nyilatkozni. Ha ezt félretesszük: majd meglátjuk, hogy az új Nemzeti alaptanterv (NAT) ezzel kapcsolatban mit változtat. A pedagógusképzés rendszerének továbbfejlesztése is napirenden van.

Komolyan hisz abban, hogy az új NAT majd változtat az közoktatás színvonalán?

Követelményeket támaszt. A nyelvvizsga felvételi követelményét 2014-ben fogalmaztuk meg, törvényben. Egyetértett ezzel a kormány, az MRK, tán még az ellenzék is. Telt múlt az idő, és nem történt meg az, aminek meg kellett volna történnie.

Mert ez oktatáspolitikai beavatkozást igényelt volna.

Erre megint csak azt tudom mondani, amit akkoriban: van elegendő nyelvtanár, elegendő nyelvóra, és vannak gyerekek, akik tanulni akarnak. Ezt a hármat kell összehozni valamilyen formában.

Úgy látja, hogy van elég nyelvtanár?

Szerintem van. Ha valaki este elmegy nyelviskolába, ott is vannak nyelvtanárok.

Azt nem képes kifizetni minden szülő.

Épp ezt mondom. Ugyanaz a nyelvtanár aki a nyelviskolában meg tudja tanítani a nyelvet este 6 után, akkor előtte is meg tudja az iskolában…

De biztos tudja, hogy nyelvtanárhiány van a közoktatásban. A nyelvtanár hamarabb talál magának sokkal jobban fizető állást.

Fontos tanulmányok készültek arról, miért nem jó a magyar nyelvoktatás. Továbbra is az a véleményem, hogy a motiváció nagyon fontos dolog.

A motiváció pedagógiai kérdés is. A jelentkezők éppen a kormány által preferált területeken estek vissza drasztikusan. Nem gondolkodtatja el a kormányt, hogy ez szakpolitikai beavatkozást igényelne?

Visszatérnék ahhoz, hogy ha valaki jelentkezik egy gimnáziumba, és nem sikerül bejutnia egyetemre egy évet biztosan ki kell hagynia, szemben azzal, hogyha technikumban végzett ahol kapott egy szakmát is, egy évet dolgozhat, s közben felkészülhet az emeltszintű érettségire, majd újra felvételizhet. A jelentkezők egy jelentős része sem rögtön az érettségi után adja be a felvételi lapját.

Igen, javarészt épp ők estek most ki.

Ha technikumba jártak volna, akkor most a szakmájukat gyakorolhatnák.

A Corvinus után idén újabb hat egyetem alapítói és fenntartói jogai kerülnek át vagyonkezelő alapítványokhoz a minisztériumtól. Mennyire lát rá erre a folyamatra a tárca?

A fenntartóváltás lebonyolításában veszünk részt, külön miniszteri biztos vezetésével.

És mennyire tartja veszélyesnek, hogy a kuratóriumok nem a fenntartó minisztériumtól, hanem az egyetemektől vesznek el hatásköröket? 

Amikor az állam a fenntartó, akkor nem féltjük az egyetemi autonómiát, csak egy olyan grémiumtól, amelynek ugyanazok a jogosítványai, amelyekkel a fenntartó ma is rendelkezik? Az SZMSZ-t, az egyetem stratégiai terveit ma is a fenntartó fogadja el. Az autonómia az oktatás és kutatás szabadságát jelenti. Semmi nem változott. A Színművészeti Egyetem kapcsán próbáltam megértetni, hogy alaptalan félteni az egyetem autonómiáját

Alaptalanok azok a félelmek, hogy a kuratóriumok hatásköröket vonnak el az egyetemektől?

A kuratórium hatáskörei törvényben rögzítettek.

A törvényben egy olyan szó szerepel, hogy a fenntartó „hagyja jóvá” a felsőoktatási intézmény költségvetését, SZMSZ-ét, intézményfejlesztési, vagyongazdálkodási tervét. A Corvinus esetében azt láttuk, hogy a kuratórium a „jóváhagyás” szót úgy értelmezte, hogy dönt, s nem egyeztet.

A törvényben az is benne van, hogy a Corvinus működésébe az állam nem szól bele.

Három ember vezeti az egyetemet, a kancellár, az elnök és a rektor, ami robbanás közeli állapotot idézett elő.

A Corvinust fenntartó alapítvány saját hatáskörében jelölte meg a vezetői összetételt

…ráadásul az idén 27 százalékkal csökkent a jelentkezők száma.

Ennek okán én is gondolkodtam, erősödhetett a verseny, mert megjelent egy komolyoktatáspiaci szereplő, az ELTE gazdaságtudományi képzése.

Balhé volt az egyetemi költségvetés elfogadásánál is. Ön szerint is az egyeztetések megszüntetését jelenti a jóváhagyás kifejezés?

Miért jelentené?

Akkor alaptalan, ha az egyetemi polgárok attól félnek, hogy a fenntartó alapítványok lebontják az egyetemi autonómiát?

Az autonómia az oktatást és a kutatást érinti. A finanszírozás pedig a fenntartó ügye. De a Corvinus ügyei már nem tartoznak a tárca hatókörébe.

A Corvinusnál átadták az alapítói jogokat, a most alapítványi fenntartásba adott hat egyetem esetén viszont megtartották. Ennek mi az oka?

Ez egy másik rendszer. A Corvinus nagy állami vagyont kapott, 350 milliárd forintértékű részvényvagyont, amit tulajdonba adtunk. Ha ott nem adtuk volna át, akkor egy sor olyan előnnyel nem rendelkeztek volna, ami az államtól való függetlenséget jelenti. A most átalakított egyetemek nem kaptak ilyen vagyont, ezért a finanszírozásukat az állam biztosítja.

A Corvinus akár el is adhatja a részvényvagyonát, az államnak pedig elővásárlási joga van, így továbbra is részt tud venni az egyetem finanszírozásában. Az olajipari részvények nem remekelnek mostanában, így szükség is lehet erre a jövőben. Aztán az állam újra visszaadhatja a részvényeket. Ezzel oda-vissza játék kezdődhet.

A lényeg: nem akartuk, hogy az állami körből kikerüljenek ezek a részvények. Odaadtuk az egyetemnek, hogy használják.

 De azt is akarták, hogy a Corvinus álljon meg a maga lábán, további állami forrás nélkül.

Ilyen nem mondtunk.

Azt hittem, a működési modell lényege az, hogy ellátják a vagyonnal, amelyből aztán gazdálkodjanak, az államtól függetlenül. Arról mi a véleménye, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumaiba aktív politikusok kerültek?

Most aktívak, később már nem lesznek azok.

Nyugat-Európában nincs arra példa, hogy aktív politikus legyen egy ilyen fenntartó szervezetben.

De van rá példa. Itt saját jogukon kerültek be olyan emberek, akik az egyetemért felelősséget éreznek. Varga Judit a Miskolci Egyetemen végzett, Miskolcról származik, miért ne érezne az egyetemért felelősséget?

Mit keres Szijjártó Péter a győri egyetem kuratóriumában?

Onnan származik.

Ezzel az erővel rengetegen lehetnének kurátorok. Hallgatóként azért aggódnék.

Miért?

Mert egy külügyminiszternek nincs ideje az egyetemmel foglalkozni.

A kuratóriumi feladat nem napi szintű munka. Az a kérdés, mit tud hozzátenni az egyetem ügyeihez. Tudja promotálni, s a tudása jelent annyit, mintha kétnaponta ott tartózkodna. A hallgatók pedig reményeim szerint a pozitív változást érzékelik majd.

Szijjártónak semmi köze a győri egyetem képzési profiljához.

De ő tárgyalja végig az összes külföldi beruházást. Hogyne lenne köze a járműgyártáshoz! Ha megnézi, Knáb Erzsébet, az Audi személyzeti ügyekért felelős vezetője is benne van a kuratóriumban, neki sincs köze az egyetemhez.

Érthető, ha az Audi, amely szimbiózisban van az egyetemmel, képviselteti magát. De aktív politikusok? Ez átpolitizálja az egyetem ügyeit.

És hogyan?

Mondjuk, egy ellenzéki vezetésű város polgármesterének majd a Fidesz egyik tagjával kell tárgyalnia az egyetem ügyeiről?

Tárgyalni nem a kuratórium dolga. A kuratórium dolga az egyetem irányítása.

Az a hír járja, hogy ön bement egy kuratórium tagságra javasolt nevekkel teli mappával a kormányülésre, majd egy másik mappával jött ki.

Ez nem így volt, hosszabb egyeztetés eredménye volt.

Ön egyetért tehát a névsorral?

Igen.

Úgy tűnik, mint ha a felsőoktatás vadászterület lenne, ahol politikusok és üzletemberek próbálnak hatalmat és befolyást szerezni.

Kinek kéne belekerülni a kuratóriumokba? Ha megnézi a nagy külföldi alapítványi egyetemek hasonló kuratóriumait, aktuális és volt politikusok, vállalatvezetők ülnek bennük. Nem értem mi a baj ezzel.

Az MTA frissen megválasztott elnöke azt mondta, küzdeni fog azért, hogy a kutatóhálózat visszakerülhessen az Akadémiához.

Ennek sok értelmét nem látom.

Az elnök azt mondja, látszik, hogy az új működésnek hosszú távon negatív hatásai lesznek. Például ilyen csapda a nemzetközi pályázatokon való elindulás, ahol a jól csengő MTA-intézetek neve helyére újak kerülnek.

Ezeket a hatásokat még nem nagyon tudja senki megmérni. Szerintem Freund Tamásnak van dolga elég, kezdje el rendezni az Akadémia viszonyait. Az elnök jól mondja, „az Akadémia nem lehet ellenzékben”. A programját ismerve sok tennivalója van.

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.