Parászka Boróka: Románia retteg attól, hogy esetleg Magyarországgá válik

Tóth Ákos | 2022.11.19. 09:52

Olvasási idő kb. 18 perc

„Szerintem az már önmagában egyfajta visszaigazolás, hogy valaki egy rendszernek nem tud megfelelni. Az a dolga annak, aki elkötelezte magát a szellemi szabadsága mellett és általában a szabadsága mellett, hogy rosszul érezze magát, hogy legyen neki kényelmetlen, hogy a partvonalon legyen, a határon, a szakadék szélén. Ha nem ott vagyunk, akkor már gyanakodnunk kell. Ezekben az önkényen alapuló rendszerekben az a dolga az embernek, hogy folyamatosan kényelmetlenül érezze magát, áldozatokat hozzon a saját szabadságáért.” – mondja Parászka Boróka erdélyi magyar újságíró, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, akivel kapcsolatban a Mi Hazánk Mozgalom egyik vezetője a közelmúltban azt mondta: jobb volna akasztófán látni. Félelemről, kiállásról, a sajtóról és a megalkuvásról beszélgettünk vele pályatársként, barátként, így aztán tegeződve.

Néha úgy tűnik, hogy mintha vonzanád a bajt.

Nem tudom, hogy tényleg vonzom-e, szerintem az, ami velem történik olykor, a szakmánkból adódó sajátosság, hiszen ott kell lennünk, ahol történik valami, azt kell írnunk, mondanunk, amit gondolunk Persze, néha meglegyint az az érzés, hogy valóban mondjam, írjam-e, mert milyen következménye lesz annak, de olyankor elszégyellem magam, mert ez felérne valamiféle visszavonulással, úgyhogy eddig mindig eljutottam odáig, hogy az ilyen gondolataimat félretegyem.

Úgy érzékeled, hogy sokan gondolkodnak a következményeken?

Igen, és ez a halála a szakmánknak. Van szakmai etika, vannak ügyek, témák, és minden ügyre, minden témára mindig ugyanazzal az intenzitással kell figyelni, és ki kell zárni azt, hogy a feldolgozásának mi lesz a következménye.

Ebből a mentalitásból viszont az következik, hogy az így gondolkodót előbb-utóbb eléri a baj.

Olyan rendszerben élünk, amely a szó- és gondolatkorlátozásra épít, arra az ösztönre, hogy vigyázz, mit beszélsz, mert annak következménye lesz. Ez a félelem alakítja ki a már meglévő jog- és szabadságfosztásokat.

De hát a szó- és gondolatkorlátozás ellenére egy politikus, konkrétan a Mi Hazánk Mozgalom egyik vezetője, minden következmény nélkül azt mondhatja rólad, hogy jobb volna, ha fölakasztanának téged.

Igen, csakhogy ez a rendszer az ő rendszere, olyan, amely félelmet akar kelteni. Az én dolgom az, hogy ezzel együtt se féljek.

Meglepett, hogy míg román közjogi méltóságok kiálltak melletted, addig ilyen gesztust a magyar kormány részéről nem kaptál?

Nem, nem lepődtem meg ezen, mert azt látom, hogy Románia retteg attól, hogy esetleg Magyarországgá válik. Nagyon figyelik, hogy mi folyik itt. Amikor megfenyegettek, egyből azt mondtam, hogy ez nem az én történetem, nem is fogok semmilyen önvédelmi lépést tenni, hiszen a román közrádió szerkesztője vagyok, és ha engem akasztani akarnak, akkor a román közmédiát akarják akasztani. Ezt a romániai vezetés megértette. Mindenki megértette.

Ez azért is érdekes, mert annak kapcsán, hogy a közelmúltban több fiatalt is megkéseltek a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc katolikus líceum gólyabálján, azt írtad, hogy a román közvélemény egymást bántalmazó magyarokat lát, és levonja ebből a maga következtetését.

Sajnos ez így van. Azon a napon robbant ki az akasztásos botrány, amikor a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban a késelés történt. Engem berendeltek a rendőrségre, sértettként. Az egyik szobában ment az egyik ügyben a vizsgálat, a másik szobában a másikéban, és elképzeltem, hogy mi járhat ezeknek a rendőröknek a fejében rólunk, mit látnak ők a magyarokból. A magyar-magyar politikai, közéleti konfliktusok ugyanis egyre durvábbak, egyre nyilvánvalóbbak, egyre élesebben mutatkoznak meg, kénytelenek ők és a romániai közvélemény is szembesülni velük.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Miért nagyobb a magyar-magyar feszültség Erdélyben?

Mit tett a Fidesz politikája az erdélyi magyar közösséggel?

Maradt-e közös nyelvünk?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés