Szabó Brigitta Pardi Norbert: Muszáj bízni a szakemberekben

Normál esetben egy védőoltás fejlesztése 10-15 évig is eltart, a koronavírus-járvány azonban ennél sokkal gyorsabb megoldásokat kívánt. Így történhetett meg, hogy mindössze 11 hónap telt el a SARS-CoV-2 tüskefehérje genetikai információjának megosztása és a Pfizer/BioNTech vakcina emberi használatra történő engedélyeztetése között. Az, hogy létezhet az oltás, két magyar tudósnak is köszönhető. Az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen, a technológiai alapot kutató laborban Karikó Katalin mellett egy fiatal tudós, a biokémikus Pardi Norbert is átdolgozta a hétvégéket. Lapunknak mondta, a pandémia miatt a vakcinafejlesztők az optimálistól eltérő lépésekre kényszerültek, de nem igaz, hogy emberkísérlet folyna.

Be van oltva a koronavírus ellen?

Igen, márciusban kaptam meg a Pfizer/BioNTech vakcinát. Nagyon sok félrevezető információ jelenik meg mostanában arról, hogy nem érdemes beoltatnia magát az embernek, hiszen azzal együtt is megfertőződhet. Látszik, hogy alapvető félreértés van arról, hogy mi is a vakcinálás legfőbb célja.

És mi?

A vakcina elsősorban a kórokozó által okozott súlyos megbetegedéstől és az esetleges elhalálozástól véd, nem feltétlen a megfertőződéstől. Aki be van oltva, és elkapja a betegséget, többnyire tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel tud túljutni rajta.

A lakosság mekkora arányú átoltottsága lehet elég a járvány megfékezésére?

A szakemberek 60-70 százalékos arányt szoktak emlegetni. Izraelben 55 százalékos ez az arány és úgy tűnik, a járvány visszaszorulóban van.

Lehet már tudni, hogy hosszú távon mire számíthat, aki megkapja az oltást? Mennyi ideig marad védett? És védenek az oltások a mutációk ellen?

Sajnos a kérdések egyikére sem tudjuk a pontos választ. Az mRNS vakcinák, mint például a Pfizer vagy a Moderna, véleményem szerint 6-12 hónapig védettséget biztosítanak, de lehet, hogy évekig is. Majd ezen tapasztalatok alapján dől el, hogy milyen gyakran kell emlékeztető oltásokat kapniuk az embereknek. A már most ismert mutánsok ellen védenek az mRNS vakcinák, de az is előfordulhat, hogy olyan új vírusvariánsok jönnek létre, amelyek ellen majd új oltóanyagok kellenek, de itt még nem tartunk, remélem, nem is lesz rá szükség.

Mi az az mRNS technológia, mi az előnye és mi a hátránya egy ilyen oltásnak? Jogos a félelem, hogy a szer megváltoztatja az ember genetikai állományát azzal, hogy beépül a DNS-be vagy ennek nincs alapja?

Az mRNS vakcinák (a DNS vakcinákkal együtt) az úgynevezett genetikai vakcinák csoportjához tartoznak, mivel a kiváltott immunválaszhoz szükséges információ nukleinsavon, azaz genetikai örökítőanyagon van kódolva. Az mRNS vakcinák biztonságosak, egyrészt azért, mert nem tudják megváltoztatni a genetikai állományunkat, az mRNS nem tud beépülni a DNS-be, másrészt a bejuttatás után néhány nappal teljesen lebomlik, tehát csak rövid ideig van jelen a szervezetben. Előnye, szemben a legyengített kórokozókat használó vakcinákkal, hogy nem képes fertőzést okozni, mert a vírus egy kis részének a genetikai információját tartalmazza. Továbbá nagyon flexibilis a platform, könnyű módosítani és gyorsan, nagy mennyiségben el lehet készíteni. Ezért is tudtak a Moderna és a Pfizer/BioNTech cégek sok tízmillió dózist gyorsan legyártani. Megítélésem szerint a technológia legnagyobb hátránya, hogy a többi vakcinatípushoz képest még eléggé új, úgy harminc éve jelentek meg az első tudományos közlemények a témában, illetve viszonylag kevés klinikai adat áll rendelkezésre a működéséről.

Normál esetben egy védőoltás kifejlesztése 10-15 év. A Pfizer vakcina azonban nagyjából egy év alatt készült el és került használatba. Ez nem veszélyes? Mit mond azokra a felvetésekre, hogy a gyógyszergyárak emberkísérleteket folytatnak? Maradtak ki szükséges lépések, amelyek minden vakcina gyakorlati alkalmazása előtt fontos állomások?

Nagyjából 11 hónap telt el a SARS-CoV-2 tüskefehérje genetikai információjának megosztása és a Pfizer/BioNTech vakcina USA-beli humán használatra történő engedélyeztetése között. Valóban rohamtempóban folyt a munka, számos fejlesztési lépés párhuzamosan zajlott. Például a különböző fázisú klinikai tesztelések. Emellett a gyógyszergyárak előre legyártottak sok millió dózis vakcinát még az engedélyezés előtt, hogy a jóváhagyást követően azonnal lehessen velük oltani. Ez szokatlan ugyan, de nem nevezném emberkísérletnek, hiszen minden szükséges mérést elvégeztek a vakcina biztonságosságáról és hatékonyságáról. Csupán azt nem tudjuk pontosan, milyen hosszú ideig védenek az oltások, de ez most másodlagos, a lényeg, hogy minél több emberélet legyen biztonságban. Ez nagyon komoly vészhelyzet, ami miatt az optimálistól eltérő lépésekre kényszerültünk, de semmilyen fejlesztési lépés nem maradt ki.

Van arról becslése vagy tudása, hogy mennyi pénzt kell rászánnia egy gyógyszergyárnak egy vakcina kifejlesztésére? Ott szállnak be, amikor már megvan a technológia, vagy már annak a kutatási költségeiből is kiveszik a részüket?

Amennyiben a technológiát nem a gyógyszergyár fejlesztette ki, akkor meg kell vásárolnia a licencet. Enélkül nem tud profitot termelni. Ha a szabadalmi problémák elhárulnak, a gyógyszergyár fejleszt, tesztel, majd megkéri az engedélyt a gyógyszerhatóságoktól a humán használatra. Az egész folyamat dollármilliárdokba kerül és bármelyik lépesnél, akár a pénz elköltése után is meg lehet bukni a fejlesztéssel.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!