Pardi Norbert: Muszáj bízni a szakemberekben

| 2021.04.07. 06:56

Olvasási idő kb. 11 perc

Be van oltva a koronavírus ellen?

Igen, márciusban kaptam meg a Pfizer/BioNTech vakcinát. Nagyon sok félrevezető információ jelenik meg mostanában arról, hogy nem érdemes beoltatnia magát az embernek, hiszen azzal együtt is megfertőződhet. Látszik, hogy alapvető félreértés van arról, hogy mi is a vakcinálás legfőbb célja.

És mi?

A vakcina elsősorban a kórokozó által okozott súlyos megbetegedéstől és az esetleges elhalálozástól véd, nem feltétlen a megfertőződéstől. Aki be van oltva, és elkapja a betegséget, többnyire tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel tud túljutni rajta.

A lakosság mekkora arányú átoltottsága lehet elég a járvány megfékezésére?

A szakemberek 60-70 százalékos arányt szoktak emlegetni. Izraelben 55 százalékos ez az arány és úgy tűnik, a járvány visszaszorulóban van.

Lehet már tudni, hogy hosszú távon mire számíthat, aki megkapja az oltást? Mennyi ideig marad védett? És védenek az oltások a mutációk ellen?

Sajnos a kérdések egyikére sem tudjuk a pontos választ. Az mRNS vakcinák, mint például a Pfizer vagy a Moderna, véleményem szerint 6-12 hónapig védettséget biztosítanak, de lehet, hogy évekig is. Majd ezen tapasztalatok alapján dől el, hogy milyen gyakran kell emlékeztető oltásokat kapniuk az embereknek. A már most ismert mutánsok ellen védenek az mRNS vakcinák, de az is előfordulhat, hogy olyan új vírusvariánsok jönnek létre, amelyek ellen majd új oltóanyagok kellenek, de itt még nem tartunk, remélem, nem is lesz rá szükség.

Mi az az mRNS technológia, mi az előnye és mi a hátránya egy ilyen oltásnak? Jogos a félelem, hogy a szer megváltoztatja az ember genetikai állományát azzal, hogy beépül a DNS-be vagy ennek nincs alapja?

Az mRNS vakcinák (a DNS vakcinákkal együtt) az úgynevezett genetikai vakcinák csoportjához tartoznak, mivel a kiváltott immunválaszhoz szükséges információ nukleinsavon, azaz genetikai örökítőanyagon van kódolva. Az mRNS vakcinák biztonságosak, egyrészt azért, mert nem tudják megváltoztatni a genetikai állományunkat, az mRNS nem tud beépülni a DNS-be, másrészt a bejuttatás után néhány nappal teljesen lebomlik, tehát csak rövid ideig van jelen a szervezetben. Előnye, szemben a legyengített kórokozókat használó vakcinákkal, hogy nem képes fertőzést okozni, mert a vírus egy kis részének a genetikai információját tartalmazza. Továbbá nagyon flexibilis a platform, könnyű módosítani és gyorsan, nagy mennyiségben el lehet készíteni. Ezért is tudtak a Moderna és a Pfizer/BioNTech cégek sok tízmillió dózist gyorsan legyártani. Megítélésem szerint a technológia legnagyobb hátránya, hogy a többi vakcinatípushoz képest még eléggé új, úgy harminc éve jelentek meg az első tudományos közlemények a témában, illetve viszonylag kevés klinikai adat áll rendelkezésre a működéséről.

Normál esetben egy védőoltás kifejlesztése 10-15 év. A Pfizer vakcina azonban nagyjából egy év alatt készült el és került használatba. Ez nem veszélyes? Mit mond azokra a felvetésekre, hogy a gyógyszergyárak emberkísérleteket folytatnak? Maradtak ki szükséges lépések, amelyek minden vakcina gyakorlati alkalmazása előtt fontos állomások?

Nagyjából 11 hónap telt el a SARS-CoV-2 tüskefehérje genetikai információjának megosztása és a Pfizer/BioNTech vakcina USA-beli humán használatra történő engedélyeztetése között. Valóban rohamtempóban folyt a munka, számos fejlesztési lépés párhuzamosan zajlott. Például a különböző fázisú klinikai tesztelések. Emellett a gyógyszergyárak előre legyártottak sok millió dózis vakcinát még az engedélyezés előtt, hogy a jóváhagyást követően azonnal lehessen velük oltani. Ez szokatlan ugyan, de nem nevezném emberkísérletnek, hiszen minden szükséges mérést elvégeztek a vakcina biztonságosságáról és hatékonyságáról. Csupán azt nem tudjuk pontosan, milyen hosszú ideig védenek az oltások, de ez most másodlagos, a lényeg, hogy minél több emberélet legyen biztonságban. Ez nagyon komoly vészhelyzet, ami miatt az optimálistól eltérő lépésekre kényszerültünk, de semmilyen fejlesztési lépés nem maradt ki.

Van arról becslése vagy tudása, hogy mennyi pénzt kell rászánnia egy gyógyszergyárnak egy vakcina kifejlesztésére? Ott szállnak be, amikor már megvan a technológia, vagy már annak a kutatási költségeiből is kiveszik a részüket?

Amennyiben a technológiát nem a gyógyszergyár fejlesztette ki, akkor meg kell vásárolnia a licencet. Enélkül nem tud profitot termelni. Ha a szabadalmi problémák elhárulnak, a gyógyszergyár fejleszt, tesztel, majd megkéri az engedélyt a gyógyszerhatóságoktól a humán használatra. Az egész folyamat dollármilliárdokba kerül és bármelyik lépesnél, akár a pénz elköltése után is meg lehet bukni a fejlesztéssel.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés