Herczog Mária: Mindenkinek megérné a befektetés a gyerekekbe

Lakner Zoltán | 2022.01.11. 10:50

Olvasási idő kb. 17 perc

A Progresszív Tanulmányok Európai Alapítványa (FEPS) égisze alatt működő Gyermekunió program célja, hogy a gyerekek jogainak érvényesítése révén átalakítsa az európai társadalompolitikát. Tavaly év végén készítette el Herczog Mária szociológus a magyar helyzetet bemutató országtanulmányt, amelyről a Szociális Demokráciáért Intézet rendezett műhelyvitát. A tanulmány a gyerekek jóllétét szolgáló intézmények alapvető átalakítását kezdeményezi. 

Akció

Milyen értékek mentén fogalmazódtak meg a tanulmányban foglalt értékelések és javaslatok?

Mielőtt bármiféle szakpolitikai gondolkodás elindul, tisztáznunk kell, mi a család, a közösség és az állam felelőssége, milyen legyen köztük a munkamegosztás. Amikor Orbán „közjószágnak” nevezi a gyerekeket, fontos kérdést érint, valóban kellene arról beszélnünk, hol húzódnak a közfelelősség és a magánszféra határai. Csakhogy amikor a kormánynak segítenie kellene, akkor a gyerek „magánjószág”, amikor viszont politikai haszon aratható le, közjószággá változik. Ez érthető, de nem akceptálható játszma.

A tanulmány hangsúlyozza a gyerekkorba történő befektetés magas társadalmi megtérülését, egyúttal azt is, hogy a minőségi és örömteli gyerekkor alapvető jog.

A közgazdasági racionalitás egybeesik azzal a meggyőződéssel és kötelezettséggel, hogy minden gyereket igazi esélyhez kell juttatni. Szakpolitikai szempontból e kettős megközelítés által világosan meghatározható, kinek és milyen feladatot kell elvégeznie, és mindennek az egyéni és társadalmi haszna is számszerűsíthetővé válik.

Ha ez ilyen kézenfekvő, miért nem jut érvényre?

Nyilván azért, mert a jogok és a számszerűsíthető hasznok egybeesését hozó szakpolitikák beüzemelése kormányokon átívelő politikai elkötelezettséget igényel.

Ez klasszikus probléma, ami a választási ciklusok és a szakpolitikai programok eltérő időtávjából adódik.

Igen, 15-20 évről beszélünk, habár például a szállodaépítés is körülbelül ilyen távú megtérüléssel kalkulálható. Nehéz megmagyarázni, miért kellene a gyerekek esetén rövidebb távon gondolkozni. Egy másik vetülete e problémának a politikai megegyezésre való képesség. Erre irányuló kísérlet volt nálunk a 2007-ben konszenzusos parlamenti szavazással útjára indított „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia, amely 25 évre szólt. Ma már ennek a derekán járhatnánk. Csakhogy a stratégia már az induláskor sem kapta meg az akkori kormány által ígért erőforrásokat, ezért 2010 előtt nem sikerült olyan messzire eljutni, ahonnan már nem lehet visszafordulni.

Újra azt kérdezem, hogy miért, ha végeredményben mindenkinek jó lett volna?

Elmaradtak a médiakampányok, a szakmai viták, a továbbképzések, amelyek során közérthetően megismertethető lett volna a program sokirányú hasznossága. A laikusok számára is érthetővé és elfogadhatóvá lehetne tenni, miért kell minden megszületett gyereknek esélyt és magas életminőséget biztosítani. Levezethető lett volna számos előny, például az, hogy mennyivel kevesebb gyereket kellene kiemelni a családjából, hogy aztán sokkal drágább és nem feltétlenül jobb elhelyezésbe kerüljenek. Körülbelül ötszörös, öt és félszeres a kisgyerekkori programokba történő befektetések megtérülése. Számszerűsíthető egyéni és társadalmi haszonnal jár, ha úgy épül fel a társadalmi környezet, az ellátások és a szolgáltatások rendszere, hogy annak révén a gyerek és a szülő is jól van.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés