Szabó Brigitta Gémesi György: Ki kell bírni, semmi sem tart örökké

Az önkormányzatok a béreken nem tudnak megtakarítani, az egyéb működési költségek kifeszítettek, ott sincs mozgástér. A fejlesztéseket vehetik visszább, vagy pedig eladják, amit csak lehetséges. Pont azt csinálják, amit egy háztartás, amikor megszorul és pénzre van szüksége. Például kevesebbet esznek. Az önkormányzatok ezen már túlvannak, szép lassan elamortizálódik az a közrendszer, amely a mindennapi munkához kell – mondta lapunknak Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Szerinte mindaz, amit a kormány a helyhatósági rendszeren változtatni akar, csak a hatalom koncentrációjáról szól.

Akció

Gödöllő esetében mekkora plusz költséget jelent, hogy az önkormányzatok kikerültek a rezsicsökkentés hatálya alól?

Nem tudom egészen pontosan megmondani, mert a város annak idején közbeszereztette az áramot, és nagyon jól tudtunk szerződni. A megállapodás elvileg a jövő év végéig szól.

Miért csak elvileg?

Mert akkor, ha az energiakereskedő igazoltan drágábban veszi az energiát, számára azt a plusz költséget meg kell téríteni. Ennek értelmében úgy gondolom, hogy az áramot, amit most kWh-onként 22 forintért veszünk, azt 70-80 forint között fogjuk megkapni, azaz három-négyszeres áron. Gödöllő áramfogyasztásának legnagyobb részét a közvilágítás teszi ki, ami jelenleg évente 80-90 millió forint. Ha hozzáveszem az intézmények világítását is, akkor körülbelül 150 millió forintot fizetünk. Ez az összeg nőhet 500-600 millió forintra. A gázról most még nem tudok nyilatkozni, Gödöllőn távfűtés van, annak más a támogatási rendszere. Nagyon sok pluszkiadásról van szó.

A székesfehérvári polgármester azt nyilatkozta, hogy esetükben az ársapka levétele éves szinten 2-3 milliárd forint pluszkiadást jelent. Nagyjából minden önkormányzat megsínyli ezt a döntést. Senki sincs biztonságban?

Nincs, és arányaiban hozzánk hasonló mértékben kell majd helytállniuk.

Azt hallottam, hogy a lejárt szerződéseket az energiakereskedők nem nagyon akarják újratárgyalni, mert ők is bizonytalan helyzetben vannak, s nem akarnak elköteleződni akkor, amikor ennyire kiszámíthatatlan gyorsasággal változnak az árak. Eljutott ilyen hír önhöz?

Erről konkrétan még nem hallottam, de nyilván senki sem akarja annyi pénzért adni az áramot és a gázt, amennyi eddig volt.

Honnan lehet előteremteni ezt a rengeteg plusz pénzt?

A béreken nem tudunk megtakarítani, az egyéb működési költségek kifeszítettek, ott sincs mozgástér. Csak a fejlesztéseket vehetjük vissza, ahogyan egyébként a központi kormányzat is teszi. Vagy megnézzük, hogy mit tudunk eladni. Pont azt csináljuk, amit egy háztartás, amikor megszorul és pénzre van szüksége. Mondjuk, az egyik megoldás az, hogy a család kevesebbet eszik. Mi ezen már túl vagyunk, most onnan veszünk el, ahonnan még tudunk. Épp az interjú előtt beszélgettem az egyik kollégámmal, hogy szükségünk lenne négy sátorra kulturális rendezvényekhez, kitelepüléshez, nemzeti ünnepekhez, de csak egyet tudunk megvenni, mert a sátor január óta a másfélszeresére drágult. Néhány százezer forintról beszélek. Legfeljebb majd állunk az esőben. Ezt most csak azért mondom, mert ez egy kézzelfogható történet. Vagy ahogyan az is, hogy le kellene cserélni a 15 éves fűnyírógépeket, mert kiesik a kerekük, folyton elromlanak, vagyis az üzemeltetésük plusz munka és plusz kiadás. Megint csak néhány millió forintról lenne szó, de nem tudjuk honnan elvenni. Ezek a példák jól mutatják, hogy szép lassan elamortizálódik az a közrendszer, amely a mindennapi munkához kell. Tételesen kell átnéznünk, hogy mivel tudunk spórolni.

Június közepén volt egy megbeszélés az önkormányzatok és a Belügyminisztérium között az új helyzetről. Ott mit mondtak?

Arról tájékoztattak bennünket, hogy a jövő évi központi költségvetésben nincs mozgástér, azaz nem tudják kompenzálni a plusz kiadásainkat. Ráadásul szerintem azok a sarokszámok sem helytállók, amelyekkel terveztek, az infláció nagyobb lesz, a gazdasági növekedés pedig kisebb.

Külső körülményekre hivatkoztak, háború, világgazdaság, a szokásos?

Persze. Nyilván oka a kialakult helyzetnek a nemzetközi környezet, de sokkal inkább az okozza, hogy rengeteg pénzt szórtak ki indokolatlanul a választások előtt.

Azért önök tudtak szólni, javaslatot tenni?

Azt kértük, hogy legalább ne év közben vegyék ki az önkormányzatokat a rezsicsökkentés alól, hogy a kedvezményes lehetőség az év végéig megmaradjon. Illetve, elment egy egységes javaslat a kormány felé, hogy kezdjünk el tárgyalni a jövő évi lehetséges kompenzációról. Ha lesz, akkor legalább ne pofára menjen.

Vannak önkormányzatok, amelyek azt mondják, kénytelenek lesznek éjjelre lekapcsolni a közvilágítást. Ezt megtehetik?

Benne van a pakliban, hogy igen, lesznek, amelyeknek 22 óra és hajnali négy között ki kell kapcsolniuk a közvilágítást. Ezzel 30-40 százalékát meg lehet takarítani a költségeknek. Arról meg inkább ne beszéljünk, hogy mi van akkor, ha emiatt megsérül valaki.

Ha az energiaárak növekedése nem lenne elég, jövőre plusz 88 milliárd, összesen pedig 217 milliárd forint szolidaritási adót akar beszedni az állam az önkormányzatoktól.

A világon nincs még egy ilyen adó.

Adjuk hozzá azt is, hogy szó van az iparűzési adó megszüntetéséről is. Ön szerint ezt meglépik?

Ha megtennék, valóban összeomlana az önkormányzati rendszer. A nálunk maradt iparűzési adóból ugyanis most 90 százalékban a működést finanszírozzuk. Nem hiszem, hogy meg tudnák csinálni.

Csak hogy szemléltessük, miről beszélgetünk: mondjuk, ahhoz képest, amennyiből öt évvel ezelőtt gazdálkodhatott egy önkormányzat, mit jelent az, amennyije most van?

Azt, hogy nagyjából feleannyi pénzünk van reálértékben.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!