Ónody-Molnár Dóra Régóta érlelődött az egyetemi modellváltás, amit a rektori konferencia kezdeményezett

A Magyar Rektori Konferencia lényegében kezdeményezője volt az egyetemi modellváltásnak – ez derül ki a konferencia elnökével, Borhy Lászlóval készített interjúnkból, amelyben nem csak arról esik szó, hogy miért lenne gazdaságilag előnyös az alapítványi fenntartói forma, hanem arról is, hogy mi romlott el az SZFE-n és lehet-e törvényi garanciája annak, hogy ez többé ne történhessen meg.

A SZFE-n történtek súlyos alkotmányossági aggályokat vetnek fel. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa felszólította a Színház-és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumát arra, hogy „feladatukat a törvényben meghatározott módon, a hallgatók alkotmányos jogát betartva lássák el". Decemberben a Fővárosi Ítélőtábla jogszerűnek minősítette az oktatók és a diákok sztrájkját és a követeléseiket. Szintén decemberben huszonkét tanár, köztük több neves szakember jelentette be, hogy visszalép az osztályindítástól. Januárban kiderült, hogy a kuratórium eladja az SZFE jelenlegi épületeit és új tanári kart szerződtet. Mintha sem a jogszerűen tiltakozó diákok és tanárok, sem a követeléseik nem léteznének. Az MRK utoljára októberben szólalt meg ebben az ügyben. Miért hallgatnak?

Az MRK szeptember elején jelezte, hogy szívesen felvállalja a közvetítő szerepet, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökével együtt a felek közti párbeszédet elősegítse. Fent van a honlapunkon az erről szóló közleményünk. És az október 21-i záróközleményünk is, amit nyolc tárgyalási forduló után adtunk ki. Ebben rögzítettük azokat a szempontokat, amelyek alapján úgy gondoltuk, a tárgyalófeleket közelebb lehetne hozni egymáshoz. Javasoltuk, hogy a kuratóriumot ki kellene bővíteni olyan tagokkal, akiket az SZFE javasolt, illetve a felügyelő bizottságba is javasoltuk az SZFE delegáltjainak felvételét. Ez a minimális elvárás az SZFE részéről. Ha ez sikerül, akkor elkezdődhetnek az igazi tárgyalások. Mert tárgyalás korábban nem volt, nem sikerült egy asztalhoz ültetni a feleket.

Én azt látom, hogy az SZFE kuratóriuma hajthatatlan.

Ebbe mi nem tudunk beavatkozni, az MRK csak javaslatot tehet. A kuratóriumnak kellene lépnie.

Csakhogy ez nem történik meg, miközben szétesik az egyetem. Az érték, amit az SZFE képviselt, elveszik.

Az egyetemnek jelenleg kuratóriuma és a kuratórium által kinevezett rektorhelyettese van. A szenátus és a megválasztott egyetemi vezetők is lemondtak szeptemberben, a felmondási idejüket követően megszűnt a megbízatásuk. Jelen pillanatban nincs az egyetemnek szenátusa és a szenátus által választott vezetői. Amint ez a helyzet helyreáll, akkor tud majd normális üzemmódban működni az egyetem. Addig a kuratórium dönt.

Az egyik fő alkotmányossági kérdés az idő. A fő aggály, hogy a fenntartó alapítvány az egyetem vezetésének augusztus végén küldte el az alapító okiratot és a fenntartói által készített szervezeti és működési szabályzatot, miközben a szeptember elsején hivatalba lépő kuratórium augusztusban még semmilyen okiratról nem dönthetett. A másik aggály is az idővel függ össze: a törvény nem biztosított elég időt az egyetemnek a modellváltásból fakadó feladatok ellátására, s ez sérthette a jogbiztonság elvét. Az időhiány a többi érintett egyetem esetén is felvethető.

Az MRK-nak nem feladata ezeket a kérdéseket vizsgálni. Minden modellváltást tárgyalások előznek meg. Arról tudomásom van, hogy az SZFE esetében is már hónapokkal korábban megelőzte a modellváltás bejelentését, a törvényalkotásban rögzített menetét egyfajta tárgyalási folyamat. Látható az is, hogy az átalakuló, modellváltó vidéki egyetemek esetén is rendelkezésére állt néhány hét a döntésig. És rendelkezésükre áll még több hónap a modellváltásváltás szeptemberi életbelépéséig, addig a belső folyamataikat szabályozni tudják.

Heteket, hónapokat emleget, miközben Nyugat-Európában a hasonló modellváltásokat egy-két évig tartó tárgyalás, egyeztetés előz meg az ágazat szereplőivel, hogy az autonómia ne sérüljön.

Volt olyan egyetem, amelynél több éves tárgyalássorozat előzte meg a modellváltást. Ilyen például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. És voltak olyanok is, ahol az átalakulási folyamat néhány hónap alatt zajlott le. Az, hogy milyen időintervallumban tudta azt egy egyetem lefolytatni, az intézmény tárgyalási pozícióin állt vagy bukott.

A kormány megalkotta a jogszabályi környezetet és a működési modellt az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményekre. Mi a véleménye az MRK-nak arról, hogy ezek egyszerre teszik lehetővé mindazt, ami az SZFE-vel történt, illetve a MoME konszolidált működését? Ugyanaz a jogszabályi környezet, ugyanaz a működési modell, két, nagyon eltérő helyzet. Mintha a kuratóriumok vérmérsékletétől függene, hogy együttműködnek-e az egyetemekkel vagy sem. Az MRK fel tud-e kezdeményezőként lépni azért, hogy a kormány kellő garanciákat építsen be a modellváltáshoz szükséges jogszabályba, s ne történhessen meg máshol az, ami az SZFE-n?

Kilenc-tíz modellváltó egyetem esetében problémamentes volt a folyamat. Az MRK információi szerint az SZFE-n a modellváltásnak a tényét nem utasították el. A kuratórium összetételével nem értettek egyet. Ettől a ponttól kezdve az MRK-nak ez már nem szakmai, hanem személyi kérdés.

Az nem szakmai kérdés, hogy garanciák kellenek az egyetem autonóm működésének biztosítására? Túl a kuratóriumok összetételén, az is fontos, hogy az intézményeknek döntési joguk legyen a szervezeti és működési szabályzatukról, a fejlesztési terveikről, a költségvetésükről. A kuratóriumok most sokszor nem jóváhagynak, hanem döntenek.

Az alapítvány és az alapítvány kuratóriuma fenntartói jogokat gyakorol, ugyanúgy, ahogy az állami fenntartású egyetemek esetében ezt a feladatot a minisztérium, jelenleg az innovációs tárca vezetője látja el. Ha egy egyetem kidolgoz és a szenátus által elfogadtat egy intézményfejlesztési tervet, vagy szakindítási kérelemmel áll elő, azokat a fenntartó hagyja jóvá. Most ez a jóváhagyási feladat az alapítvány kuratóriumához kerül a modellváltó intézményeknél.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!