Spiró György: Csak rövid távon vagyok pesszimista

Láng Zsuzsa | 2021.05.29. 06:56

Olvasási idő kb. 10 perc

Olvasni jó – ez az első esszé címe, és arról szól, hogy a betegeskedéssel töltött gyerekkor igazi áldás is lehet, hiszen szerencsefia az a kisfiú, aki a gyermekkórtan szinte valamennyi diagnózisát kimerítve, a négy fal között éli mindennapjait. De ugye nem azt akarja mondani, hogy ha nem egymást érő betegségek lázában, ágyban és szobafogságban tölti kisiskolás éveit, akkor másként alakul a sorsa?

De igen. A Szent István park akkoriban még igazi park volt, kis- és nagymedencével, és minden a focira csábított. Talán örököltem valami hajlamot, mert apámat még a csehszlovák válogatottba is meghívták, amikor Brünnben járt egyetemre. Középfedezet volt, vagyis a csapat esze. Négyéves voltam, amikor kivitt egy Csepel-Kinizsi meccsre, a Csepel öt-egyre győzött, az ötből három gólt a balszélső rúgta, úgy hívták, Czibor Zoltán, éppen kölcsönadták a Csepelnek egy évre. Azonnal eldöntöttem, hogy balszélső leszek. Ha nem jönnek a betegségek, biztos, hogy sportoltam volna, mint az apám. Persze ha nem Bada tanár úr a magyartanárom a gimnáziumban, akkor valószínűleg fizikus vagy mérnök lennék.

Tiszta szerencse, hogy nem volt még internet, mert akkor – ahogy a mai, tökmindegy, hogy beteg vagy egészséges gyerekek – egész nap tasztatúrákat nyomogatott volna…

A neten rengeteg forráshoz hozzá lehet jutni, különösen most, a járvány alatt volt fontos, amikor a könyvtárak zárva voltak egy évig. Időnként meglepően könnyű rábukkanni egy-egy eldugott anyagra, könyvtározva pár éve még rengeteget kellett kutatni utánuk. Szeretek a forrásokkal bíbelődni, nagy kaland.

A gyermekbetegségek dicséretét nem sokkal később a gyom dicsérete követi, ami nem más, mint a színház: a legdemokratikusabb műfaj, amely nem kultúrnövény, ahogy a hatalmasságok vélik, és amit a kritikusok legnagyobb bánatára hiába trágyáznak esztétikai dogmákkal. „A színház gyom, felüti a fejét akárhol, ahol csak emberek tanyáznak.”

Bizonyos civilizációs-urbanizációs fokot elérve egyszerre, egymástól teljesen függetlenül találták fel a drámát Európában és Ázsiában, és a történetek is hasonlítanak egymásra. Az ógörög színjáték vallási ünnephez kapcsolódott, három tragédiát és egy komédiát játszottak el évente egyszer, a Dionüszosz-ünnep alkalmával. Japánban más vallásos képzetek fejlődtek ki, de ők is lényegesnek találták, hogy a tragikus történeteket komikus darab oldja. A közönség azóta is ilyen: a tragédiát lenyeljük valahogy, a komédiát imádjuk, a bohózatokért pedig lelkesedünk. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a színház élvezetéhez nem kell tudni írni-olvasni. Semmit sem kell tudni hozzá, ami óriási előny.

De azért valamitől csak a rajongói vagyunk…

Nem tartoztam a színházrajongók közé, drámát olvasni jobban szerettem. Első három évtizedemben sokszor tíz perc után felálltam, elmenekültem. Ma sem a színházat szeretem, hanem a színháziakat. A színházban a portás is színész, különben máshol lenne portás. Minden színházi ember színész, mindent és mindenét feláldozó, éjjel-nappal szerepet alakító gyermeki lélek akkor is, ha tehetséges, de akkor is, ha nem, akkor is, ha nagyszerű ember és akkor is, ha nem.

 A közönség viszont imádja a darabjait, tömegek nézték a pandémia alatt a sztrímelt közvetítéseket.

Büszke vagyok rá, hogy a színészek szeretik a darabjaimat. Valószínűleg bennem is rejtőzik egy színész. Sejtem, hogy mit játszanak szívesen.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés