Ónody-Molnár Dóra Stumpf István: Az alapítványé az egyetem

Lehet, hogy az elején a kuratórium meg akarja mutatni a muszkliját, de hosszú távon arra lesz kényszerítve, hogy megegyezzen, közös stratégiát alakítson ki a szenátussal. Szimbiózisban kell működniük – mondja a Jelennek Stumpf István professzor, egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos, akivel a CEU elüldözéséről és az egyetemi TAO bevezetéséről is szót ejtettünk.

A kinevezése nyilván összefüggésben van azzal, hogy a modellváltó intézmények kapcsán utólag kiderült, nem mindent szabályoztak alkotmányosan megnyugtatóan.

Nem arra szólt a felkérésem, hogy új jogszabályt hozzunk létre. Az az én ötletem volt. Decemberben az Országgyűlés Alaptörvénybe foglalta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok működését, illetve sarkalatossági záradékot írt elő, s ez azt jelentette, hogy célszerű lenne összefoglalni egy sui generis törvényben (egy szabályozás egyedi értelmezésére lehetőséget adó törvényben – a szerk.) az erre a területre vonatkozó legfontosabb szabályokat.

Akkor az alaptörvény-módosítással van összefüggésben a kinevezése?

Nem, szerintem sokkal inkább az új helyzettel van összefüggésben. A korábbi szakegyetemekhez képest beléptek ugyanis a tudományegyetemek is, amelyek alapvetően más összetételűek, több mint tíz karból állnak. Megjelent egy új probléma is: a klinikák kezelése. Félelmek adódnak a pedagógusképzéssel kapcsolatban is. Ez másfajta kommunikációt és egyeztetési módot igényel. A belépésem után írtam is minden rektornak egy levelet, melyben kértem, hogy tegyenek javaslatot a Kuratórium tagjaira, felkértem az MTA elnökét is, jelöljön akadémikusokat a tudományegyetemek Kuratóriumaiba. Elmentem minden nagy egyetemre. Úgy érzékeltem, egyfajta információhiány van arról, mi a modellváltás értelme.

Talán diplomatának is kell lennie, hiszen Palkovics Lászlónak az MTA átalakítása óta megrogyott a tekintélye ebben a szférában.

Palkovics miniszter úr technokrata kommunikációt folytat. Habitusából, műszaki végzettségéből és az akadémiai pozíciójából fakadóan az eredmények minél gyorsabb elérésére koncentrál. Óriási munkát végeztek a minisztériumban, hiszen szeptemberre 21 egyetem kerül át az új státuszba. A modellváltás nem egyszerű történet, nem is minden oldódik meg vele. Elindulhat egy folyamat, de ha nem kíséri monitoring, ha nincs folyamatos kommunikáció, akkor feleslegesen halmozódnak fel a feszültségek, holott lehet, hogy csak információhiányról van szó.

A jelenlegi jogszabályi környezet egyszerre teszi lehetővé az alkotmányossági aggályokat is felvető történéseket az SZFE-n, illetve a győri egyetem konszolidált működését. A kuratóriumok vérmérsékletétől függ, együttműködnek-e az egyetemekkel vagy sem. Miért van ez?

Azért, mert a szabályozási környezet lehetőséget kínál arra, hogy az egyetemek az alapító okiratukban, a működési szabályzatukban, az intézményfejlesztési tervükben teljesen eltérő modellt alakítsanak ki, ami helyes. Minden egyetem alakítsa ki a saját kultúrájához jobban igazodó vezetési-irányítási módot. A készülő törvény lehetővé teszi azt például, hogy ha megürül egy felügyelőbizottsági hely, akkor abba a szenátus delegáljon egy embert.

Ez azért pinduri kis történetnek hangzik. Ha majd egyszer megürül, akkor majd…

… figyelembe vesszük az egyetemek javaslatait. Mind a kuratórium összetételénél, mind pedig a felügyelőbizottság összetételénél.

Csak az SZFE-nél van baj?

Az SZFE más történet.

De ha ott ez a konfliktushelyzet létrejöhetett, akkor hiányoztak a garanciák.

Részben ebből a konfliktusból is tanulva, és részben azért, mert a tudományegyetemeknek másfajta működési mechanizmusuk van, sokkal összetettebb a képzési portfóliójuk, árnyaltabb megközelítést alkalmazunk és igyekszünk eleget tenni az egyetemi autonómia megőrzésével kapcsolatos kéréseknek.

Nem lesz bebetonozva az új jogszabályban a szenátus jogköre, az, hogy az egyetemé a rektorválasztás joga?

Továbbra is az alapító okirat fogja szabályozni, hogy milyen viszony lesz a szenátus és a kuratórium közt. Nagyon határozottan törekszünk arra, hogy kiegyensúlyozott, együttműködő viszony alakuljon ki. Az egyetemnek hosszú távon ez az érdeke. Három nagy szereplő van. Az állam, amely továbbra is meghatározó szerepet vállal a képzési támogatásokon és a pályázatokon keresztül az egyetemek finanszírozásában. Nem privatizáció történik ugyanis, hanem modellváltás, ahol egy közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelői alapítvány veszi át az állam korábbi alapítói és fenntartói jogosítványait. Aztán ott van a kuratórium, mint új szereplő, amely stratégiai döntést hoz és az üzleti szempontokat is érvényesíti. És megmarad a szenátus, mint az egyetem autonómiájának letéteményese. E három szereplő közt kell kialakítani a harmonikus viszonyt. De ez már a szereplőkön fog múlni.

A Moholy Nagy Művészeti Egyetem Innovációs Központjának élén történt személyi változással kapcsolatban több egyetemi forrásból úgy értesültünk, hogy az Innovációs Központ hivatalban lévő vezetője nem önszántából távozott, függetlenül attól, hogy végül is hivatalosan közös megegyezés született. A kérdésre adott válaszában Stumpf István részletesen ismertette az új vezető kiválasztásának történetét, de nem tért ki a régi vezető távozásának körülményeire.

Az interjú megjelenése után Böszörményi Nagy Gergely, a MoME-t fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke levélben fordult lapunkhoz, amelyben a következők közlését kérte:

„Az Egyetem dolgozóinak munkáltatói jogát az intézmény rektora, ill. kancellárja gyakorolják. Kuratóriumi elnökként természetesen nem mentettem – nem is menthettem - fel egyetlen egyetemi munkatársat sem.

A MoME Innovációs Központjának korábbi vezetője az Egyetemről közös megegyezéssel távozott, amit az Egyetem oldaláról annak rektora jegyez.

A MoME Innovációs Központjának az élére nyílt, nemzetközi pályázat kiírásáról, és annak eredményéről az Egyetem és Alapítványunk – ezen belül az alapítvány kuratóriuma is – konszenzussal döntött. Nem véletlenül, hiszen a MoME nemzetköziesítése az egyetem több évtizedes, a modellváltástól független célja.”

De nem hiányzik valami jogszabályi támasz, hogy az egyes szereplők szabadsága meddig terjedhet? A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tavaly a fideszes kötődésű Böszörményi Gergely lett a fenntartó alapítvány kuratóriumának vezetője, aki leváltotta az öt évre kinevezett Innovációs Központ vezetőjét. Az egyetemi egységek vezetőinek kinevezése rektori hatáskör. Ez súlyos beavatkozás az egyetemi autonómiába.

Tíz modellváltó egyetem van, csodálkoznék, ha nem találkoznánk ilyen típusú problémákkal. Nyilván vitatkozni fogunk azon, hogy az ön felfogása szerint mi az egyetemi autonómia, mi annak a garanciája, egyáltalán, hányféle autonómiáról beszélünk. Mert van szervezeti, gazdálkodási és tudományos autonómia is. Nem pontosan értem, miért is jelentené az egyetemi autonómia sérelmét, hogy a kuratórium, amelynek az a feladata, hogy stratégiailag is gondolkodjon az egyetem jövőjéről, levált egy vezetőt.

Mert ez a rektor dolga.

Nyilván az alapszabály lehetőséget teremtett erre.

A kuratórium átnyúl a rektor felett és az egyetemi egységek vezetőit leváltja?

Nemzetközi pályázatot írt ki az Innovációs Központ élére az egyetem és a fenntartó közösen, a rektor pedig tagja a Kuratóriumnak.

Csak az ő egyetlen szavazata nem elég.

A győztest konszenzussal választották ki, 160 jelentkező közül. A jelöltet a fenntartó és a szenátus is meghallgatta, ellenszavazat nélkül támogatta. Az előző vezető ajánlatot kapott, hogy az egyetemen folytassa a munkáját, de nem élt ezzel, tisztes végkielégítéssel távozott.

Mindezt azért hoztam föl, hogy tényleg nincs-e szükség az új jogszabályban a jogköröket tisztázó garanciális elemekre.

Nincs, az új törvény nem akarja tételesen előírni, hogy kinek mi a szerepe. Inkább azt a lehetőséget teremti meg, hogy az egyetem kuratóriuma, szenátusa, kölcsönös megállapodás alapján olyan szabályokat hozzon létre, amelyek működőképessé teszik az intézményt, mindez feltételezi az erős egymásrautaltságot.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!