Tóth Ákos Szabó Szabolcs: A tartalom a fontos, nem a hangerő

Ez már nem a Vörös Csepel

Mi nem csak beszélünk arról, hogy baloldalinak mondjuk magunkat, hanem tényleg próbálunk megtenni mindent, amit lehet, hogy segítsük a nehéz helyzetben lévőket – mondja lapunknak Szabó Szabolcs, aki a Momentum színeiben harmadszor is szeretné megnyerni választókörzetét, igaz, ehhez előbb le kell gyűrnie az MSZP elnökhelyettesét, Komjáthi Imrét. Szabó úgy látja, erre jó esélye van.

A Komjáthi Imrével készült interjú ide kattintva olvasható.

Mit szólt hozzá, amikor kiderült, hogy két nyertes választás ellenére az MSZP-P elindítja önnel szemben Komjáthi Imrét?

A politika a versenyről szól. Egy választáson vannak jelöltek, és a jobbik győz. Nincs bennem semmilyen rossz érzés. Azt már egy kicsit problémásabbnak látom, hogy kezdünk eljutni oda, hogy számos helyen már nem is lesz érdemi előválasztás a visszaléptetések miatt. Lassan a két kezemen meg tudom számolni, hány olyan körzet lesz, ahol érdemi versenyre lehet számítani. A dolgok jelenlegi állása alapján úgy tűnik, hogy inkább a kormányfőjelölt-jelölti küzdelem lesz az előválasztások meghatározó eleme. Szerintem, ha az sikeres, akkor elég nagyot húzhat a kampányon, és lehet olyan kedvező hatása, amit Karácsony Gergely fővárosi kampányában is tapasztalhattunk utána.

Nem lesz már túl késő kampányolni? A Medián most jelentős Fidesz-előnyt mér.

Persze, de ehhez hozzá kell tenni, hogy az ellenzék oldalán és a szavazók körében is érzékelek egyfajta eufórikus hangulatot, mintha ez a választás már meg is lenne nyerve, holott ez messze nem így van. A felmérések viszonylag szoros eredményt mutatnak, de ha az ember egy picit megkapargatja a számokat, akkor világosan látszik, hogy a Fidesz vezet, mert a választási rendszer az egyéni körzeteket preferálja, s listán négy-öt százalékos győzelmet kell elérni a váltáshoz. Úgyhogy van még mit dolgozni. És persze nem akarom a méréseket bírálni, de sosem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy létezhetnek pontatlanságok, úgyhogy érdemesebb a tendenciákat figyelni. Szóval pánikra nincs ok, de rengeteg munka vár még ránk.

Igen ám, de Orbán osztogat, kinyitotta az országot, sikerként adta el az oltási programot, a választó meg csak azt látja, hogy az ellenzék egymással taktikázik.

A Fidesz folyamatos kampányüzemmódban van. Amióta én jobban benne vagyok a politikában, azóta gyakorlatilag egy hónap pihenőidő sincs, úgy kommunikálnak és politizálnak, mintha állandóan kampány lenne. Ez a Fidesz működéséből és logikájából adódik, a feszültség folyamatos fenntartásából. Abból, hogy mindig ellenséget kell kreálni, hiszen a kommunikációs szakemberek szerint érzelmileg kell megfogni a választót, és az érzelmet mindig könnyebb valami ellen fölkorbácsolni. Egyébként szerintem ebbe már kezdenek belefáradni az emberek, még a kormány- oldal szavazói is, és ez lesz majd a Fidesz bukásának fő oka. De nem kerülöm ki a kérdést, igen, még sok a taktikázás, de meggyőződésem, hogy a verseny és a megmérettetés összességében szavazatokat fog hozni.

Az ön választókerülete azok egyike, ahol éles lesz a verseny.

Így van.

Nem tartotta volna méltányosnak, ha két választási siker után nem indítanak el önnel szemben senkit?

Egy politikusnak akkor van vége, ha hátradől és azt hiszi, ez már az ő területe, innentől kezdve itt senki ne politizáljon. Engem ezzel csak jobb teljesítményre ösztökélnek. A legőszintébben mondom, hogy ebben a megmérettetésben csak pozitívumokat fedezek föl. Persze fölmerülhetett volna, hogy a már „hivatalban lévő” jelöltek esetében ne legyen előválasztás, de más döntés született, ez van. Zuglóban is van például egy hivatalban lévő jelölt, Tóth Csaba, akivel szemben Hadházy Ákos indul, ahhoz képest, ami ott várható, ez itt csak teadélután lesz.

Sokan úgy gondolják, hogy Komjáthi Imre indítása a zuglói eseményekre adott válasz.

Én nem tudom, mi áll ennek hátterében, nem is nagyon érdekel, egy előválasztáson mindenkinek joga van elindulni, s minden pártnak joga van támogatni valamelyik jelöltet. Itt az a helyzet alakult ki, hogy Imrét az MSZP-P és a DK felső vezetése támogatja, engem pedig a Momentum indít, s mögöttem áll a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Jobbik. Ez a két tömb alakult ki, ami azért érdekes, mert kicsit leképeztük azt a helyzetet, ami valószínűleg akkor állt volna elő, ha az ellenzék el tudott volna indulni két, külön listán.

Kívánatos ez az ellenzéki tömbösödés?

Valamilyen szinten ez normális, s ha megnyerjük a választást jövőre, célszerű is a hatalomgyakorlás szempontjából. Tömbök esetén nem hatféle vagy hétféle véleményt kell összhangba hozni, hanem csak kettőt, hármat, ami könnyebb helyzetet teremt.

De az már nehezen lett volna elképzelhető, hogy a DK és a Jobbik indult volna közös listán, mint ahogy most megállapodtak az előválasztáson.

Nem tagadom, magam is meglepődtem, de azért ez a megállapodás kifejezetten az előválasztásról szól. Mindkét párt valamilyen szinten optimalizálni akarja az esélyeit, hogy a majdani frakciója méretét a lehető legnagyobbra növelje, s ez logikus lépés. De igen, kétségtelenül meglepő, hiszen annak idején épp a DK volt a Jobbikkal szemben a legkritikusabb ellenzéki párt, igaz, azóta valóban nagyon sok minden megváltozott. Ez a Jobbik már nem az a Jobbik.

Azok után is ezt gondolja, hogy a Jobbik megszavazta a pedofilokat a melegekkel összemosó törvényt?

Igen, ez nem csak a személyi összetételében, hanem a mondandójában is egy más párt. Az említett törvény kapcsán a Jobbik úgy gondolkozott, hogy megpróbálja minimalizálni azt a veszélyt, hogy a Fidesz a pedofilok védelmével vádolja őket. Ennek tehát nem ideológiai háttere volt, hanem kampánykommunikációs okai. Az más kérdés, hogy teljesen mindegy, hogyan szavaz az ember a Parlamentben, mert a Fidesz úgyis azt állítja majd róla, amit épp az érdeke diktál. Mondhatja valaki, hogy építsünk 30 méter magas kerítést a határon, mégis azt fogják rá mondani, hogy migránssimogató.

De ha mindegy, mit tesz az ember, akkor megérte beülni a parlamentbe?

Sokan mondták, hogy ne üljünk be, mert ezzel legitimáljuk a Fideszt, de egyrészt a választók döntöttek úgy, ahogy, másrészt a parlament még mindig a politizálás fő színtere. Ha megnézzük, hogy mondjuk a közösségi médiában milyen politikai tartalmú videók pörögnek a legjobban, akkor toronymagasan vezetnek a parlamenti felszólalásokból készítettek. Jakab Péter az elmúlt egy évben ezzel húzta föl a saját és pártja népszerűségét. Persze nem tagadom, a Fidesznek esze ágában sincs megfontolni semmilyen javaslatunkat. Összeszámoltuk, nagyjából 800 beadvánnyal éltem az elmúlt nyolc évben, nos, egyet sem szavaztak meg. De ettől függetlenül az ember így tudja megmutatni, hogy egyébként mit csinálna másképp, ha a mostani ellenzék lenne hatalmon, és azt is ki tudja fejezni ezáltal, hogy van elképzelése a világról. Sokszor mondják, hogy föl kell mutatni az alternatívát, de ha megnézzük, hogy ki milyen javaslatokat nyújtott be az elmúlt években, azokból viszonylag világosan kirajzolódna az a társadalomkép, amit az ellenzék gondol Magyarországról. Hibát talán akkor követtünk el, amikor megemelték a képviselői fizetéseket a 2018-as választások után pár hónappal. A Fidesz lényegében megzsarolta az ellenzéket azzal, hogyha nem szavazza meg a fizetések emeléséről szóló tervezetület, akkor inkább mindent lecsökkentenek, a pártalapítványok támogatását is, és néhány frakció ettől megijedt. Az ellenzék így erősen megosztottá vált, holott határozottan és egységesen nemet kellett volna mondani, ahogy azt sokan megtettük. És ha a Fidesz valóban csökkentette volna a pártfinanszírozást, akkor mi van? Az ÁSZ segítségével így is úgy is meg tudják csinálni.

És ön bejut a következő parlamentbe?

Erre készülök.

Egyéniben vagy listán?

Listán bizonyosan nem indulok el. Egy képviselői csoportban vagyok Hadházy Ákossal és Szél Bernadettel, s amikor a Momentum megkeresett minket, ki hogyan képzeli el a jövőjét, azt mondtam, hogy a lista engem nem érdekel. Optimista vagyok, azt gondolom, harmadszor is győzhetek.

De ilyen kihívója még nem volt. Komjáthi Imre hiteles személy, ismeri a munka világát, érzelmi alapon politizál, és úgy véli, ezt az érzelmi közösséget itt, Csepelen is kialakíthatja a munkásréteggel, Vörös Csepel föléledhet.

Ez bizonyosan így lenne, ha Csepelen és a választókerület másik részén, Soroksáron lennének még munkások. Csakhogy már elenyésző számban vannak. Vagyis ez már nem munkás kerület. A népszámlálási adatok nagyon alapos képet mutatnak a két terület társadalmi helyzetéről, s tudni kell, hogy lezajlódott itt egy bődületesen nagy lakosságcsere az elmúlt három évtizedben. A ma itt élőknek semmiféle kötődésük nincs a korábbi csepeli ipari üzemekhez, a mostaniak kétharmada a rendszerváltozás előtt vagy még nem is élt, vagy csak később költözött ide. Csepel társadalmi összetétele erősen illeszkedik a dél-pesti régióéhoz. Soroksár viszont teljesen más, pontosan olyan ugyanis, mint egy alföldi mezőváros. Nem csak a település képe, hanem az ottani közösség működése tekintetében is. Ott például nem is lehet a klasszikus kampányeszközöket használni.

Hogyan kell ott kampányolni?

Csak személyes kontaktussal lehet. Ott kell lenni a rendezvényeken, nagyon sokat beszélgetni, ismerni a helyi véleményvezéreket, azokat, akik hatással vannak a környezetükre. Ebben valószínűleg komoly előnyöm van Imrével szemben, mi ezt itt már régóta csináljuk.

Azt mondják, Soroksár maga az állandóság.

Igen, így van. Ennek az oka az, hogy bár az alapterülete alapján Budapest legnagyobb kerülete, de a népességszám itt a legalacsonyabb, ezért mindig perifériára szorul, egyszerűen nincs elég érdekérvényesítő képességük az itteni polgármestereknek. Ezért is kell kormányváltás, hogy végre elkezdődjenek azok a beruházások, amelyeket már régen terveznek, de soha semmi nem történik. Soroksáron is kellene például egy vasúti aluljáró, amiről már vagy harminc éve beszélnek, mégsem történik semmi, még csak egy kapavágás sem. Ugyanez a helyzet az önálló rendőrkapitánysággal is, itt ugyanis még az sincs. Amikor óriási vihart kavart egy szerencsétlen futónő meggyilkolása, akkor egyből megígérték, hogy persze, azonnal lesz itt is kapitányság, de idővel ezt is elfeledték.

Azt mondják, Csillagtelepen még ott vannak a munkások.

Csillagtelepen nem munkások élnek. Valóban, ezek a telepek valaha tényleg azért épültek, hogy a gyári munkások otthonra leljenek, de bődületes és nagyon rossz irányú lakosságcsere valósult ott meg az elmúlt tíz évben. A középosztály elmenekült, munkások se nagyon vannak már ott, miközben kifejezetten szegény, hátrányos helyzetű családok költöztek be tömegesen. Az esetek egy jelentős részében ez nem is spontán módon történt, a Corvin-Szigony városrehabilitációs projekt megvalósulása idején például az ottani önkormányzat többé-kevésbé tudatosan tolta őket ebbe az irányba. A helyzet előbb-utóbb tarthatatlanná válik, s ezzel valamit bizonyosan kezdeni kell. Elindítottak ugyan egy uniós projektet, amire ráfogták, hogy ez városrehabilitáció, de nem sok minden valósult meg belőle néhány ház leszigetelésén kívül. Arra pedig már nem gondoltak, hogy egy társadalmi revitalizációs program során a helyieket kell először közösséggé szervezni, majd valamilyen belső dinamika szerint az előre lépésüket elősegíteni. Csillagtelep Csepel egyik széteső része, óriási belső feszültségekkel.

Mennyi emberről van szó?

Úgy öt-hatezer emberről beszélek. Ez a folyamat most még megfogható. Akad egy-két biztató elem, de ezek nem a központi kormányzat munkájának eredményei. Van ott például egy óvoda, amely jórészt hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik, nagyon jó eredményekkel, csakhogy ez egy magánóvoda. Pedig az összesnek ilyennek kellene lennie a környéken. Integrált oktatást kellene folytatni az ott lévő általános iskolában is, nagyon erősen megtámogatva módszertanilag és iskolapszichológusokkal, valamint fejlesztő pedagógusokkal. De a hatalom inkább úgy van ezzel, hogy inkább arra sem néznek, mert az olyan, mintha a probléma nem is volna.

Komjáthi Imre szerint az a probléma, hogy ön mögött nincs frakció, amely fölerősítené a hangját a helyiek érdekében.

Én értem, hogy valamit mondani kell egy kampányban, de azért ez megmosolyogtató. Imre kiposztolta például az egyik közösségi oldalra, hogy a frakció segítségével kérdéseket nyújtott be az M0 híddal kapcsolatban. Nos, én frakció nélkül is az elmúlt években számtalan alkalommal nyújtottam be írásbeli kérdést, számtalan alkalommal beszéltem az infrastruktúra-fejlesztő vezérigazgatójával, számtalan alkalommal tájékoztattam az embereket, hogy mi is a híddal kapcsolatos helyzet. Ezt a munkát én elvégeztem. Ráadásul nem gondolom azt, hogy a képviselői munka arról szólna, hogy az ember folyamatosan hangoskodik. Nem, el kell végezni az aprómunkát, mert csak úgy lehet előre lépni a politikában. Ráadásul 2022-től a Momentum-frakció tagja leszek, úgyhogy olyan vád sem érhet, hogy ne lenne mögöttem frakció.

Vagyis lesz, ami fölerősítse a hangját.

Elég erős az most is. Én nem abban gondolkodom, hogy a választás előtt néhány hónappal megjelenek a körzetemben. Amióta itt politizálok, két-három havonta ott van egy nyolcoldalas hírlevél minden postaládában a képviselői munkámról, megteremtettem a saját nyilvánosságunkat, s ennek majdnem ugyanakkora az olvasottsága, mint az önkormányzati lapé. Programokat szervezünk, de nemcsak politikaiakat, hanem kulturálisakat is. És mi nem csak beszélünk arról, hogy baloldalinak mondjuk magunkat, hanem tényleg próbálunk megtenni mindent, amit lehet, hogy segítsük a nehéz helyzetben lévőket. Egy civil egyesülettel együttműködve korábban havonta egyszer főztünk 200-250 adag kiosztandó meleg ételt, de a végén már olyan sokan jöttek, hogy az elmúlt két évben a hét hat napján van élelmiszerosztás, üzletekkel vannak megállapodásaink arról, hogy reggel elhozhatjuk a megmaradt, de még fogyasztásra alkalmas élelmiszereket, így minden egyes nap 20-30 család kap ennivalót. Ide, a pártirodába folyamatosan behozzák a használt ruhákat. És amikor kitört a koronavírus-járvány, és azt mondták, hogy mindenki hordjon maszkot, de mindhiába, mert nem lehetett kapni, akkor a kerületben mi voltunk az elsők, akik megszervezték hatezer darab beszerzését, amit szétosztottunk a helyiek között. A tartalom a fontos, nem a hangerő.

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.