Takács Judit: Mentális börtönbe zár a megkülönböztetés

Nem tér vissza Magyarországra az, aki megéli a rejtőzködés nélküli élet szabadságát

Lakner Zoltán | 2021.08.03. 07:07

Címkék:

homofób LMBTQ mlewg

Olvasási idő kb. 16 perc

Ön már húsz évvel ezelőtt is a homoszexualitással foglalkozott szociológusként. Mi változott ahhoz az időszakhoz képest Magyarországon?

Valójában már korábban találkoztam ezzel a témával: a HIV-aktivizmussal, AIDS-prevencióval kerültem először kapcsolatba, ezen keresztül ismertem meg a területet, hiszen ezt erősen meghatározta a homofóbia. Ennek a közegészségügyi következményei is kézzelfoghatóvá váltak, nem csak szlogen volt, hogy a hallgatás halál. Kifejezetten a magyar homoszexuálisok helyzetével egyébként érdekes módon Amszterdamban kezdtem el foglalkozni az 1990-es évek elején.

Előtte ezt a témát, gondolom, nem is nagyon lehetett kutatni.

Az államszocializmus alatt nagyon keveset foglalkoztak tudományosan ezzel a kérdéskörrel. A nagy kvantitatív felmérésekbe is csak az 1990-es évek elejétől kapcsolódott be Magyarország, onnantól a társadalmi attitűdöket már valamennyire tudjuk követni. Másfajta kutatásokat a korábbi időszakra vonatkozóan is lehet persze végezni, például arról, hogyan ábrázolták a homoszexualitást a korabeli médiában, ebben azonban főként az akkori hatalom szempontjai jelennek meg. A per­anyagok – sokáig az azonos nemű felnőttek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat is büntetendő volt – szintén definíciószerűen a hatalom szempontjait tükrözik.

Hogyan lehetett Amszterdamból vizsgálni a magyar meleg társadalmat?

Az egyetemen megvoltak az akkoriban még egyetlen meleg magazin, a Mások példányai az alagsorban található HOMODOK archívumban. Ott vettem először a kezembe, és írtam nekik, hogy itt olvasgatom a cikkeiket, és szeretném megkérdezni, ők hogyan látják a helyzetet. Arról, hogy miként láttuk akkoriban ezt a témát, amszterdami szakdolgozatom meleg emancipációra utaló címe tanúskodik. Ez a szóhasználat azt sugallhatja, hogy fölemeljük a szegény megkülönböztetetteket, tehát ez egy egyenlőtlen viszony, amiben van, aki feljebb van, még ha segíteni is akar és van, aki lejjebb.

A rákövetkező évek azért jórészt mégiscsak a jogkiterjesztés jegyében zajlottak Magyarországon.

1996-tól megvolt a bejegyzetlen párkapcsolat, majd beterjesztették az első melegházassággal kapcsolatos javaslatokat, amelyek nem értek célt. 2007-ben elfogadta a parlament a bejegyzett élettársi kapcsolatot, ám az Alkotmánybíróság megsemmisítette, míg végül 2009-ben állt elő a bejegyzett élettársi kapcsolat ma is hatályos formája. Nekem akkor kutatóként az volt a benyomásom, hogy ez egy átmeneti intézmény lesz néhány évig, utána jöhet nálunk is a házasság. A mostani szituációból visszagondolva ez nagyon naiv elképzelés volt.

Azért e várakozás realitását igazolni látszik Dél-Európa, ahol a demokratikus rendszerváltásokkal együtt járó jogkiterjesztést nem követte visszafordulás. 

Abból a jogfejlődésből, amely az 1990-es és a 2000-es években történt, nálunk is ez következhetett volna, mégsem így történt. Ezzel szemben például Spanyolországban, ahol sokáig szintén diktatúra volt, s nagyon erősek a katolikus hagyományok, a szocialista kormány 2005-ben bevezette a teljes melegházasságot, örökbefogadási jogokkal együtt.

Egy szerzőtársával írt tanulmányában hangsúlyozza, mennyire fontos a jogintézmények szocializációs hatása: a társadalom megszokja, hogy a melegek is házasodhatnak, az egész beépül a hétköznapi életbe.

Igen. Viszont Közép-Kelet-Európában gyakran azt mondják, „nem érett” még meg erre a társadalom. Kutatóként azt tudom mondani, hogy a népesség nem szokott csak úgy magától „megérni”. Bizonyos értelemben lehet érlelni, formálni az attitűdöket.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés