Tátrai Annamária: Szerintem a közmunka is megbélyegző

Tóth Ákos | 2023.02.03. 09:43

Olvasási idő kb. 15 perc

Hatalmas vállalkozás eredményeit tette közzé Tátrai Annamária statisztikus, szociológus a Tárki által jegyzett Társadalmi Riport 2022 című kötetben. A tanulmányában megrajzolta Magyarország szegénységi térképét, s becsléseket tett a szegénységben, illetve a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányára az egyes járásokban. Úgy tűnik mintha a kormány lemondott volna a legszegényebb településeken élőkről. A kutatóval beszélgettünk.

Készült valaha ilyen mélységű fölmérés a szegénység területi eloszlásáról?

Ilyen mélységű bizonyosan nem. Ez egy viszonylag új statisztikai módszeren alapuló kutatás. A KSH-ban, ha jól emlékszem, 2015-ben megpróbáltak egy a Világbankkal folytatott együttműködés keretében egy hasonló térképet összeállítani, de nem született belőle publikáció, nem érhetők el a módszertani részletek. Ennek a folyamatnak nem lett folytatása, s a KSH-ban jelenleg nincs szándék arra, hogy ilyesmivel foglalkozzanak.

Ön is csak a 2014-2015-ös állapotokat tudta rögzíteni. Ennyire nincs elérhető adat?

A területi adatok nagyon nehezen hozzáférhetőek. Az általam használt módszer kérdőíves kutatások adataival és adminisztratív adatokkal is dolgozik. 2017-ben kezdtem el ezt a munkát, akkor a kérdőíves kutatások közül csak a Tárki Háztartási Monitor adataihoz kaptam területi azonosítást, ezekkel tudtam dolgozni – a Tárki felmérései 2015-ig tartottak. Számos nehézség után a KSH Kutatószobában gyakorlatilag az utolsó pillanatban kaptam hozzáférést az EU-SILC lokációt lehetővé tévő adatbázisához. Ezen kívül nagyon sok adminisztratív adatot is használtam, de ezeknek az átfutási idejük hosszú, így, ha ideális körülmények közt ma újrakezdhetném a vizsgálatot, akkor is csak 2017-18-as, legfeljebb 2020-as állapotot tudnám rögzíteni.

Azóta azonban eltelt csaknem egy évtized. Helytállóak-e a 2014-2015-re vonatkozó megállapításai?

Attól tartok, hogy igen, a szegénység országos területi mintázatában nagy valószínűséggel nincs különbség az akkori és a jelenlegi állapot közt, viszont úgy gondolom, hogy a helyzet számos járásban azóta rosszabbá vált, legalábbis ami a relatív jövedelmi szegénységet és a súlyos anyagi deprivációt illeti. És akkor még a Covid-válság és a gazdasági válság hatásait még nem is említettem. Bizonyos, hogy a területi különbségek e válságok nyomán nőttek, s még tovább nyílt az olló, vagyis a szegénynek minősülő települések azóta még inkább leszakadtak. Kedvezőbb átrendeződés talán a középmezőnyben lehetséges, az oda tartozó kistérségek egynémelyike talán meg tudott valamelyest kapaszkodni. De hangsúlyozom, azt kizárom, hogy azokon a településeken, ahol korábban 50-60 százalékos volt az anyagi deprivációs ráta, érzékelhető változás történt volna.

Relatív jövedelmi szegénységben élők aránya

Nem érzi úgy, hogy mintha lenne valamiféle eleve elrendeltség, s ha harminc évvel ezelőtt végezte volna el ugyanezt a kutatást, lényegében ugyanerre az eredményre jutott volna, vagyis, hogy mások mellett a Fehérgyarmati, a Nyírbátori és az Edelényi kistérség van a legnehezebb helyzetben?

Eleve elrendeltséget nem érzek, egymásra halmozódó nehézségeket látok az adatokban. A rendszerváltás környékén kissé más volt a helyzet, legalábbis a különbségek bizonyosan nem voltak ekkorák, mint most, de a kilencvenes évek közepétől-végétől nagy valószínűséggel hasonló mintázatú a szegénység területi eloszlása.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A válság felértékelte a zuglói modellt

Lakner Zoltán

Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.

Elolvasom

Az árpádsáv színei és az MLSZ

Krajczár Gyula

Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.

Elolvasom

Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna

Tóth Ákos

A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Élettérképek – honnan jöttünk, hol tartunk, merre megyünk?

Kormos Lili

Egy ideje az okostelefonok már azt is számon tartják, mikor és merre jár a tulajdonosuk, hogy melyik boltba, kávézóba, színházba, kocsmába tért be, és mindezt hányszor ismételte. Hóvégén készül a precíz összegzés, amikor aztán mindenki rácsodálkozik, hogy januárban is többet támasztotta a Gyalogbéka Eszpresszó pultját, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár olvasótermének asztalait. Viccet félretéve, ez egyfelől elég ijesztő, mert ugyan, ki akarná, hogy minden átkozott lépésének nyoma legyen? Másfelől viszont el is gondolkodtatott. Az járt az eszemben, hogy vajon hányszor és milyen paraméterek mentén rajzolódott már át az életem térképe? Merre járok most? Milyenek voltak az útvonalaim tíz éve? És ami ennél is fontosabb: pusztán helyrajzi kérdésről van szó, vagy mélyebb összefüggések után is érdemes kutakodni?

Elolvasom
Keresés