Tesztelni a vakcinázás után is kell

Puskás László: A mintavételt jobban meg lehetett volna szervezni

Az egyik leggyakoribb kritika a kormány járványkezelésével kapcsolatban az, hogy túl keveset tesztelünk. Valóban, az állami tesztelés jóval elmaradt a kínálatos mértéktől, de a magánklinikákon és a laboratóriumokban nagyon sok vizsgálatot végeztek el, igaz, ezért fizettek az emberek. A szisztematikus tesztelésnek komoly hozadékai lehetnek. Erről beszélgettünk az egyik legtöbbet tesztelő cég, a szegedi Avidin Kft. ügyvezetőjével, a Szegedi Biológiai Központ kutatójával, Puskás Lászlóval.

Hány tesztet végeztek?

A tesztek száma változik, s szoros összefüggést mutat az esetszámmal. Az első hullámban alig-alig volt teszt. Májustól csak pár százat végeztünk el. Tavaly nyáron alig találtunk pozitív esetet. A második hullámban emelkedett a tesztelés, elérte a napi ezret, november volt a legerősebb, négyezer minta volt a napi csúcsunk. Decemberben aztán csökkent, ami összefügghet a gyorstesztek megjelenésével, ami kényelmesebb, igaz, kevésbé megbízható megoldás. Ennek pontossága a vírusszámtól függ, minél több vírus van valakinek a szervezetében, annál biztosabban mutatja ki. Előnye viszont, hogy nagyon gyors. Például akkor alkalmazzák, ha valakinek sürgős orvosi ellátásra vagy műtétre van szüksége. Most az a gyakorlat, hogy akinek a gyorstesztje pozitív, fertőzöttnek tekintjük, ha viszont negatív, akkor feltétlenül javasoljuk, hogy csináltasson egy PCR-tesztet is, mert az sokkal megbízhatóbb. Ez egyben arra is jó, hogy mérjük a gyorstesztek pontosságát.

A minták hány százaléka bizonyul pozitívnak?

Ez nagyban függ attól, honnan származnak. Sok magánklinikának végzünk teszteket, az innen érkező mintáknak néha 10-20 százaléka is pozitív. Ez abból is adódik, hogy hozzájuk sok olyan ember fordul, akinek valamilyen tünete van, fertőzöttel találkozott vagy külföldön járt. Januárra ez leesett 5 százalék alá.

De dolgoznak cégeknek is, ahol rendszeresen szűrik a dolgozókat.

A bankfiókok alkalmazottai például sok emberrel kénytelenek találkozni. Ezért nagyon fontos, hogy tömegesen ne fertőződjenek. Azokat, akik a legtöbbet találkoznak az ügyfelekkel, érdemes hétfőn és pénteken tesztelni. A pozitív mintát produkálókat haza kell küldeni, de a többiek nyugodtan dolgozhatnak. Vagy van egy 400 fős üzem, őket kéthetente szűrtük a korai fázistól fogva. Az első két szűréskor 8-8 pozitív személyt találtunk, utána pedig egy hónapig nem volt egy sem. A karácsonyi szünet után is csak négyen voltak. Ez jól mutatja, hogy a cég biztonságban dolgozhatott, nem kellett félniük a leállástól, a dolgozóknak pedig a megbetegedéstől.

…mert a fertőzötteket mindig kiemelték.

Természetesen! De ennek a másik feltétele, hogy mindenkit egyszerre szűrjünk, és az eredmény minél hamarabb meglegyen, mert az érzékeny PCR-nek akkor van igazán értelme, ha gyorsan – tehát egy, legfeljebb két napon belül – megvan az eredmény.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!