Ónody-Molnár Dóra Tordai Bence: Nem az a megoldás, hogy Varga Mihály mellbe lök, csak mert fél a nyilvánosságtól

Rekordnagyságú, 8,2 millió forintos bírsággal sújtotta Kövér László házelnök Tordai Bencét, amiért telefonnal a kezében kérte számon a kerület parlamenti képviselőjét, Varga Mihály pénzügyminisztert annak a tízmilliárd forintnak az elvonása kapcsán, amelyből a helyi szakrendelőket akarták felújítani. A Párbeszéd politikusát nem csak a különféle akcióikról kérdeztük, hanem arról is, hogy győzelmük esetén miként lesz itt elszámoltatás.

Már megszokhatta Kövér László házelnök büntetéseit, de e mostani, 8,2 millió forintos rekordnagyságú. Bírósághoz fordul?

Igen, nyertünk is már ilyen pert. Az első, hasonló történet 2013-as volt, akkor több molinózást, üléstermi demonstrációval kapcsolatos büntetést vontak össze Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán, s egyértelmű ítélet született. A bíróság szerint a büntetések aránytalanok és csorbították a szólásszabadságot. Nyilván nem kérdés, hogy ezzel az üggyel is nyerni fogunk Strasbourgban, de nem annyira vigasztaló, hogy négy év múlva igazat ad nekünk egy nemzetközi bíróság. Egy új kormány persze peren kívül is meg tud egyezni az új házvezetéssel, és nem kell a magyar államnak a perköltségeket viselnie. De az dühít, hogy Kövér László úgy élhet vissza önkényesen és jogellenesen a hatalmával, hogy annak a költségeit és felelősségét nem ő viseli. Nyilvánvalóan a büntetés ténye is problémás, hiszen nem csak arról szól, hogy a képviselő miből él majd meg, ha hónapokig nem kap fizetést és ennek lehetősége korlátozza-e a fellépéseinek bátorságát, hanem arról is, hogy megpróbálnak beszorítani bennünket a „ne szólj szám, nem fáj fejem” dobozába.

Számított arra, hogy büntetés lehet ennek az akciónak a vége?

Fel sem merült bennem. Tervezzük és patikamérlegen adagoljuk az akcióinkat, tudjuk, mi az, ami büntethető, még akkor is, ha nem értünk egyet ezekkel a rendelkezésekkel. Tudjuk, hogy amikor fütyülünk vagy elálljuk a pulpitust, az büntetést von maga után. Ennek lehetősége most fel sem merült. És még csak felelősségre sem vontam Varga Mihályt, mert az már egy héttel korábban megtörtént, a folyosón. Akkor is csak annyira méltatott, hogy kivette a zsebemből a telefont, majd megfordítva visszarakta. Ez nagyon furcsa gesztus volt. Arra gondoltam, konstruktív leszek, s Szabó Tímeával benyújtok egy módosító javaslatot. Ezt papíralapon kell megtenni, úgy lehet csatlakozni is hozzá. Ezt a papírt vittem oda Varga Mihálynak, hogy legyen olyan jó, csatlakozzon, találtunk rá forrást is, nyilván nem ugrik el az elől, hogy a választókörzetének szakrendelőit felújítsák, újakat építsenek.

És mi volt a baja?

A nyilvánosság. Megmagyarázni ugyanis nem tudja, hogy éveken keresztül ígérgették, kormányrendeletbe is foglalták, hogy a II.-III. kerület rendelőit felújítják, és egyszer csak huss, elvonják az erre szánt pénzt. Ez az ügy ráégett, nem tud vele mit kezdeni, de frusztrálja, hogy újra és újra előveszem. Ez kellemetlen, de erre nem az a megoldás, hogy mellbe lök, hogy ne tudjam felvenni a telefonnal, majd Kövér Lászlónak siránkozik. Oldja meg inkább. Én pedig nem eresztem ezt az ügyet, mert arra tartanak a választók, hogy képviseljem az érdekeiket. És szó szerint ők tartanak el, hiszen a választók támogatásaiból kell kihúzni azokat a hónapokat, amelyeket a büntetés lefed.

Ma Magyarországon van egy szűk réteg, amelyik annyira elutasítja az Orbán-rendszert, hogy hajlandó akár a zsebébe is nyúlni. Ez a réteg fizeti ki Hadházy Ákos büntetését, ez fizet elő a független sajtóra, ez segíti ki Iványi Gábor egyházát. Beleépül az akcióik mérlegelésébe, hogy meddig lehet e réteg terhelhetőségére építeni?

Mi eddig a büntetéseink kapcsán nem indítottunk közösségi adománygyűjtést. És most sem a magánszámlámra kérem az adományokat. Azt kérjük, hogy támogassák a Párbeszédet, hogy biztosíthassa számunkra az alapvető munkafeltételeket, és tudjuk finanszírozni a Fidesz ellen folytatott kampányunkat a választás előtt, illetve az előválasztás során. A politikai munkánkra kérünk támogatást. Azt látom, hogy van több százezer ember, aki szívesen ad, mert azt érzi, végre tehet valamit. És vannak, akik a munkájukkal segítenek. Soha ekkora aktivista tömeg nem volt, mint amekkorát a 2022-es kampánynál látunk majd. Lezártuk a korábbi szerencsétlenkedést, amit az ellenzék bemutatott, s ez sokakat lelkesít.

Kövér nyilván arra játszik, hogy ne érje meg az ellenzéknek az ülésnapokon demonstrációkat tartani. De akkor is ő győz, ha az emberek kiadják az utolsó forintjaikat az érintett pártok támogatására, mert kevesebb marad náluk, ha például legközelebb az Igazgyöngy Alapítvány kér vagy a Klubrádió.

Remélem, nem ennyire direktben happoljuk el egymás elől a forrásokat, de igen, nyilván ez a célja a hatalomnak. Szerintem ezzel öngólt lőnek, mert sok bizonytalant elriaszt az, ahogy az ellenzéki képviselőkkel bánnak. Ezek a nonszensz és aránytalan büntetések konzervatív szavazókat tántorítanak el a Fideszre támogatásától. Szerencsére most már ismernek annyira engem, Jakab Pétert, Hadházy Ákost és másokat, hogy ennyire egyszerűen nem szabadul meg tőlünk a Fidesz. Engem a II. kerületben sok korábbi Fidesz-szavazó vagy korábban kormányzati szerepet vállaló keres meg azzal, hogy most már elég. A legfontosabb feladatunk most tehát az, hogy megmutassuk azt a hatékony, szervezett ellenzéki egységet, amely egy nyertes választást követően képes kormányozni.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!