Ürge-Vorsatz Diána: A járvány csak ízelítő volt a jövőből

Nem képtelenség másképp laknunk és étkeznünk

Lakner Zoltán | 2021.07.06. 06:23

Olvasási idő kb. 16 perc

Előadásaiban gyakran beszél arról, mi mindenre hatással van az éghajlatváltozás – a világjárvány összefüggésbe hozható vele?

Ha erről a pandémiáról konkrétan nem is tudjuk még bebizonyítani, mi az eredete, az biztos, hogy évente négy-öt új járvány indul el, még ha nem is lesz mindegyikből pandémia. A járványok keletkezése erősen összefügg a természethez való viszonyunkkal.

Azzal, hogy az emberiség mélyen behatolt a legkülönbözőbb fajok természetes élőhelyeire?

Az elmúlt évszázadok pandémiái visszavezethetők az emberi természetrombolásra: az intenzív és vegyszeres mezőgazdaság terjeszkedése, a városiasodás, a biodiverzitás drámai csökkenése mind-mind fontos okok. A jégmentes szárazföld 86 százalékát az ember olyan mértékig uralja, hogy már csak néhány fajt tűrünk meg rajta, azokat, amelyeket gazdasági szempontból hasznosnak tartunk. Gyakran ugyanígy viselkedünk a saját kertjeinkben is. Egy egészséges ökoszisztémában a kórokozók és azok hordozói egyensúlyban vannak a rendszer más tagjaival, nem tudnak elszaporodni.

Ez esetben az emberre is kevésbé tudnak átkerülni?

Ezeknek a kórokozóknak akkor van nagyobb esélyük megfertőzni az embert, ha már nagyon elszaporodtak, és minél több és gyakoribb érintkezési pontjuk van vele. Olyan mutánst kell ugyanis kifejleszteniük, amelyek átjutnak az emberbe, és meg is fertőzik. Mi pedig hidakat építettünk a természetes élővilág és közöttünk, ilyenek például a haszonállatok. Ma már a szárazföldi gerincesek össztömegének több mint kétharmada haszonállat, ami csupán néhány fajt jelent, de ezeket milliárdszámra tenyésztjük. A kórokozóknak rengeteg lehetőségük nyílik a mutálódásra, és magától értetődő az ember lehetséges érintettsége is.

Így keletkezik és terjed például a madárinfluenza?

Igen, vagy a sertéspestis. A járványokat egyébként a haszonállatokon kívül főként rágcsálók, denevérek és főemlősök terjesztik. A rágcsálók elszaporodása nem csak a városiasodás kísérőjelensége, együtt jár a biodiverzitás hanyatlásával is. A visszaszoruló más gerincesek helyét gyorsan átveszik a rágcsálók, amelyek a kórokozók gyakori hordozói és átadói, ahogy ez például a történelmi pestisjárványokban történt.

Ez is az emberi tevékenység következménye?

Természetesen, a vadon élő emlősöket, gerinceseket mi vadásszuk le vagy pusztítjuk el, nagyrészt azért, mert zavarják az üzleti haszonszerzést. Ezen kívül az éghajlatváltozás – ami szintén emberi tevékenység következménye – ugyancsak hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez, és ezen keresztül a járványok kialakulásához. Pár év múlva Közép-Európa, és benne Magyarország lesz Európában a legfertőzöttebb a nyugat-nílusi lázzal. Megjelentek nálunk a tigrisszúnyogok, amelyek a maláriát is terjesztik. Úgyszintén említhetem a Lyme-kórt, amelynek a gyakorisága háromszorosára nőtt Magyarországon két évtizeden belül, s ez egyértelműen összefügg a kullancsok elszaporodásával. Mivel a kórokozók hordozóinak életterülete az éghajlatváltozás miatt eltolódik, ezek a trópusi betegségek olyan populációkat érhetnek el, amelyek ezekhez nincsenek hozzászokva, így sokkal nagyobb károkat okozhatnak.

Az itthon is milliókat érintő parlagfű-allergia kapcsolatba hozható az éghajlatváltozással?

Részben az éghajlatváltozással, részben a természetpusztítással, a biológiai sokszínűség megszűnésével. Ha ugyanis valahol ökológiai rés keletkezik, azt csakhamar inváziós fajok töltik be. Nemrég a Kiskunsági Nemzeti Parkban láttam, hogy az ember által megbolygatott területeken tömegével fordulnak elő inváziós növényfajok, míg ott, ahol az emberi beavatkozás sokkal kisebb mértékű, a természetes élővilág egyensúlyban tartja magát, s szinte egyáltalán nem tudnak életteret találni e fajok. Egy jól működő ökoszisztéma tökéletesen védekezik. Azzal, hogy a világot lecsupaszítjuk pár fajra, bizonyos kórokozók hatalmas teret nyernek arra, hogy elterjedjenek.

Az éghajlatváltozással foglalkozó ENSZ-testület tagjaként rendszeresen találkozik döntéshozókkal. Mennyire segítette körükben azt a felismerést a pandémia, hogy az éghajlatváltozás és a természetrombolás egyre közvetlenebb hatást gyakorol a társadalomra, a mindennapi életre?

Nincsenek jó tapasztalataim. Tudósként, de vallásos emberként is úgy gondolom, a pandémia figyelmeztetés, hogy az emberiség vegye észre, saját magát irtja ki, ha mindent úgy folytat, ahogyan eddig. Pedig három dolgot is megtanulhattunk volna a pandémiából. Az egyik, hogy hallgassunk a tudományra. Számos országban, különösen az első járványhullámot követően, a gazdasági érdekekre hivatkozva nem tartották fenn vagy nem vezették be időben újra a korlátozásokat. Ennek Magyarországon harmincezer, világviszonylatban lassan négymillió halálozás volt az ára. Az újabb járványhullámok elkerülése nem csak kisebb emberi, de sokkal kisebb gazdasági áldozatot is jelentett volna. Hasonlónak érzem ezt a problémát az éghajlatváltozással kapcsolatos reakciókhoz: nem akarunk meghozni számos, nagynak tűnő, de a lehetséges súlyos következményekhez képest valójában sokkal kisebb áldozatot, ami végül kezelhetetlen mértékű károkhoz vezethet.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés