Járványhelyzet: Mentálisan sérülnek a gyerekek

Egyre gyakoribb válságjelenség az önsértés

Szeifer Csaba | 2022.01.08. 13:26

Címkék:

járvány

Olvasási idő kb. 8 perc

Az önsértéses esetek és az öngyilkossági gondolatok a három legfontosabb téma között szerepelnek. Korábban az ilyen esetek nem voltak ennyire feltűnően jelen – mondja lapunknak Flach Richárd iskolapszichológus, aki doktori kutatásában a fiatalok önkárosító magatartásformáit tanulmányozza. A szakemberrel arról beszélgettünk, hogyan érintette a serdülőket a járványhelyzet.

Miként érte a gyerekeket és családjaikat 2020 tavaszán a járvány első hulláma, és változott-e ehhez képest valami a következő hullámok során?

A járvány kezdetben egy hirtelen jött, nyilván nem várt és nagyon megterhelő esemény volt az egyén, a családok vagy épp az osztályközösségek számára. Az erőforráshiányos, elégtelen feltételek mellett működő intézményrendszerekben a Covid hatása bizonyos értelemben az utolsó csepp volt a pohárban. Az intézmények, amelyek leginkább a kapacitásaik határán működtek, hirtelen olyan kihívásokkal szembesültek, amelyekkel korábban nem találkoztak, a váratlan és igen komoly helyzetet elkerülni vagy megoldani belátható időn belül nem tudták. Tavaly azt láttam az általam látogatott baranyai iskolákban, hogy a járvány első szakaszában kevésbé volt hangsúlyos a pszichológus szakemberek szerepe. Inkább a kezdeti sokk utáni szakaszokban, a szokatlan helyzethez való elhúzódó alkalmazkodás mentén kapcsolódtunk be az iskolák életébe, a közösségek újraszervezésétől kezdve az egyéni nehézségek feldolgozásának megsegítéséig.

A kezdetekkor az iskolák szempontjából hirtelen azt kellett mindenkinek felmérnie, hogy tud-e otthonról tanulni a gyerek, van-e internetük, hozzá eszköz, a tantestület miként tud önerejéből a digitálisnak mondott oktatásra berendezkedni. Hozzá kell tenni, hogy persze senki nem készült fel arra, hogy ez el fog húzódni, most pedig már kezdjük a harmadik évet is. Ez az emberi alkalmazkodás újabb és újabb kreatív erőfeszítéseit hívta és hívja elő. Voltak olyanok, akik a járvány első szakaszát még nehezen ugyan, de el tudták viselni, ám később megtörtek. Talán a legnehezebben megszokható az egészben a bizonytalanság-faktor, ami azóta is az életünk meghatározó része. Közben persze lett oltás, vele pedig a vita, ki oltáspárti vagy oltásellenes. A gyerekek ezt a megosztottságot érzékelve, sokszor maguk sem tudják, mit gondoljanak erről a szituációról. A félelmeikről, szorongásaikról és tanácstalanságukról hajlamos megfeledkezni a felnőtt társadalom.

Lehetett egyáltalán kezelni ezt a krízist rövid távon?

Van egy mondás a szakmánkban, miszerint, aki gyerekekkel akar foglalkozni, az felnőttekkel fog, de ez úgy is áll: ha a szülő, a pedagógus testileg és lelkileg is jól van, akkor a körülötte lévő gyerek is kiegyensúlyozottabb, magabiztosabb és vidámabb. Felnőttként tehát fontos saját mentálhigiénénk és fizikai állapotunk ápolása. Ez a mindennapi egészségmegőrző rutinok mellett azt is jelenti, hogy nehéz helyzetekben tudunk segítséget kérni. Krízishelyzetben rendkívül fontos, hogy legyen olyan támogató és elfogadó közeg, amelyre számíthatunk. Az általam közelebbről ismert korosztály számára pedig különösen fontos, hogy kérdezhessenek és kérdéseikre hiteles válaszokat kaphassanak. Az is igaz, hogy mindenki eltérő módon küzd meg a frusztrációjával, ahol a szülői, felnőtt minták is hangsúlyosak.

Sokan a lelki fájdalmat a testi fájdalmon, például önsértéseken keresztül tudják enyhíteni. A probléma az, hogy ehhez egy idő után egyre nagyobb dózis kell, s az ember erre is rá tud szokni. Az észre nem vett, fel nem ismert és el nem látott serdülőkori önsértések esetén nagy a valószínűsége annak, hogy hosszabb távon az öngyilkossági kísérletig romlik az állapot. A mostani önsértéses esetek inkább a kommunikációról, az érzelemszabályozásról szólnak, segítségkérések akár a környezet felé (cry-for-help), vagyis ezeket nem a manipuláció vagy az öngyilkossági szándék motiválja. Nem érdemes megfeledkezni arról sem, hogy a társadalomban meglévő feszültségek az iskola határánál nem állnak meg. Így e mikroszociológiai közegben, a tudásátadás mellett az érzelmi kompetenciák fejlesztésével is foglalkozni kell, de nem lehet minden feladatot a nevelési intézmények hatáskörébe delegálni. Fontosnak tartom, hogy településtől függetlenül, mindenkinek legyen hozzáférése a szakellátáshoz, ahol szülő és gyerek megnyugtató, és hosszú távú megoldást találhat problémájára.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés